Budapesti Memorandum Francia és Kína különút
Budapesti Memorandum Francia és Kína különút
Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2025/12/budapesti-memorandum-francia-es-kina.html
Tényellenőrzés: Franciaország és Kína "csatlakozása"
A válasz: Nem, nem írták alá a többoldalú (multilaterális) dokumentumot.
A médiában és a közbeszédben
"France and China gave individual assurances in separate documents." (Franciaország és Kína külön dokumentumokban adtak egyéni biztosítékokat.)
Ez a különbségtétel nem csupán formai, hanem lényegi diplomáciai jelentőséggel bír. Az USA, az Egyesült Királyság és Oroszország (mint a Memorandum letéteményesei) egy közös dokumentumban vállaltak kötelezettséget, létrehozva ezzel egyfajta politikai "szövetséget" Ukrajna biztonsága érdekében. Ezzel szemben Franciaország és Kína, bár támogatták a célt, a saját külpolitikai doktrínáiknak megfelelő, különálló nyilatkozatokat adtak ki.
2. táblázat: Az atomhatalmak kötelezettségvállalásának formája (1994)
Miért nem írta alá a két másik nagyhatalom a közös memorandumot? Ennek megértéséhez elemezni kell a két ország nukleáris doktrínáját és diplomáciai hagyományait.
4.1 Franciaország: A stratégiai autonómia elve
Franciaország külpolitikáját a De Gaulle-i hagyományoknak megfelelően a stratégiai autonómia jellemzi. Párizs hagyományosan idegenkedik attól, hogy automatikusan kövesse az angolszász (amerikai-brit) kezdeményezéseket tömb-szinten. Bár Franciaország az NPT elkötelezett híve, a biztonsági garanciák tekintetében óvatosabb.
A francia nyilatkozat, amelyet 1994. december 5-én adtak ki, tartalmilag megegyezett a Budapesti Memorandum garanciáival (szuverenitás tiszteletben tartása, határok elismerése), de a különálló dokumentum lehetővé tette Párizs számára, hogy hangsúlyozza önálló nagyhatalmi státuszát. Franciaország biztosítékai szigorúan az EBESZ alapokmányára és az ENSZ Alapokmányára hivatkoztak, elkerülve azt a látszatot, mintha az USA alárendelt partnereként cselekedne.
4.2 Kína: A "Nincs első csapás" és a semlegesség politikája
Kína esete még érdekesebb és komplexebb. Peking nukleáris doktrínájának sarokköve a "No First Use" (nincs első használat) elve, amelyet 1964 óta hirdet. Kína hagyományosan elutasítja a katonai szövetségeket és a más országok védelmére vonatkozó kötelező érvényű garanciákat, mivel ezeket a "hidegháborús mentalitás" maradványának tekinti.
Kína 1994. december 4-én (egy nappal a budapesti aláírás előtt) adott ki kormányzati nyilatkozatot. Ebben:
Üdvözölte Ukrajna döntését a nukleáris fegyverekről való lemondásról.
Kijelentette, hogy "nem alkalmaz nukleáris fegyvert és nem fenyeget annak alkalmazásával" atomfegyvermentes övezetek vagy atomfegyverrel nem rendelkező államok ellen (Negatív Biztonsági Garanciák).
Felszólította a többi atomhatelmat hasonló magatartásra.
Ugyanakkor Kína nyilatkozata a legkevésbé volt konkrét a "segítségnyújtás" tekintetében agresszió esetén. Míg az angolszász hatalmak és Oroszország az ENSZ BT beavatkozását ígérték, Kína nyilatkozata inkább elvi szintű maradt, ami összhangban volt a "be nem avatkozás" elvével.
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése