Oroszország "C" számlákon zárolta a barátságtalan országok pénzeit és eszközeit

 I

Oroszország "C" számlákon zárolta a barátságtalan országok  pénzeit  és eszközeit

Készítette : Miklós Borsi

Forrás : Internet - Media -IMF - X

https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2025/12/c-szamla.html

Oroszország az ellene bevezetett szankciókra válaszul létrehozta az úgynevezett „C típusú” számlákat, amelyeken a „barátságtalan országokból” származó befektetők pénzét és eszközeit tartják zárolva.

Íme a részletek az oroszországi külföldi vagyonról:

1. Kiknek van a legnagyobb kintlévőségük?

Bár a pontos, naprakész adatok titkosítottak, a nemzetközi szervezetek (példából a Világbank és a Yale Egyetem kutatásai) alapján a következő országok vállalatai és befektetői érintettek leginkább:

Európai Unió: Összességében az EU-tagállamok rendelkeznek a legnagyobb kitettséggel. Kiemelkedik Németország, Franciaország és Olaszország. Olyan óriások maradtak (részben) az országban, mint a Raiffeisen Bank (Ausztria), az UniCredit (Olaszország) vagy a Metro (Németország).

Amerikai Egyesült Államok: Bár sok amerikai cég kivonult (pl. McDonald’s, Starbucks), rengeteg gyártókapacitás és ingatlan maradt hátra, illetve amerikai alapkezelők (BlackRock, Vanguard) birtokolnak orosz részvényeket.

Egyesült Királyság: Jelentős energetikai részesedésekkel rendelkeztek (pl. a BP részesedése a Rosznyeftyben), amelyeket papíron leírtak, de jogilag még vitatottak.

2. Mekkora összegről van szó?

A becslések tág határok között mozognak, attól függően, hogy a könyv szerinti értéket vagy a piaci értéket nézzük:

Vagyon típusa Becsült érték Megjegyzés

Külföldi közvetlen tőkebefektetés (FDI) ~200–280 milliárd dollár Gyárak, ingatlanok, berendezések, amelyeket nyugati cégek építettek fel.

Értékpapírok (Részvények, kötvények) ~150–170 milliárd dollár Külföldi alapkezelők és magánszemélyek tulajdonában lévő orosz papírok.

Bankszámlákon lévő készpénz Több tízmilliárd dollár A zárolt osztalékok és kamatfizetések a „C” típusú számlákon.

Exportálás Táblázatok-fájlba

3. Mit tehet Oroszország? (A „viszonzás” eszközei)

Vlagyimir Putyin már több elnöki rendeletet is aláírt, amelyek lehetővé teszik a visszavágást:

Vezetési jog átvétele: Oroszország nem feltétlenül „államosít” azonnal, hanem „ideiglenes kezelésbe” veszi a cégeket. Ez történt például a német Uniper és a finn Fortum energetikai cégek oroszországi leányvállalataival, vagy a francia Danone és a dán Carlsberg helyi érdekeltségeivel.

Osztalékstop: A külföldi tulajdonosok nem utalhatják haza a profitot. Ez a pénz Oroszországban marad, és a gazdaságot pörgeti.

Kényszerértékesítés: Csak jelentős (minimum 50%-os) diszkonttal és külön állami engedéllyel engedik eladni a nyugati cégek tulajdonrészét, miközben az eladási árból extra adót (exit tax) kell fizetni az orosz költségvetésbe.

4. A politikai háttér

A helyzet azért éleződött ki mostanában, mert a G7 országok (USA, EU, Japán, Kanada) megállapodtak abban, hogy a Nyugaton befagyasztott ~300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki vagyon kamatait Ukrajna támogatására fordítják. Oroszország válaszul közölte: szemet szemért alapon bármilyen nyugati eszközt lefoglalnak, ami az orosz joghatóság alá tartozik.

Fontos szempont: Oroszország számára ez kétélű fegyver. Ha teljesen elkobozza a nyugati vagyont, végleg elvágja magát a jövőbeli tőkebefektetésektől. Emiatt eddig inkább a „fokozatos nyomásgyakorlást” választották a teljes államosítás helyett.