2021. Előválasztás - Technikai Hiba & Leállás - Mítosz vs Valóság

 


2021. Előválasztás - Technikai Hiba & Leállás - Mítosz vs Valóság

Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/02/2021-elovalasztas-technikai-hiba.html
A 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztás első fordulójának indulásakor, szeptember 18-án az informatikai és szavazatszámláló rendszer alig két óra működés után teljesen összeomlott. A hiba miatt a szavazást két napra (szeptember 19–20.) fel kellett függeszteni.

A leállás körüli kommunikáció és a későbbi szakértői vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy mi volt a mítosz és mi a valóság a rendszer összeomlása mögött.

A mítosz

A leállást követő órákban és napokban a szervezők (az Országos Előválasztási Bizottság és a technikai hátteret adó aHang) kommunikációjában két fő narratíva – avagy "mítosz" – rajzolódott ki:

  1. A "hatalmas siker" mítosza: Az első hivatalos közlemények meglepő módon sikerként könyvelték el a leállást, azt állítva, hogy a vártnál sokkal nagyobb választói érdeklődés és a hatalmas tömeg okozta a rendszer túlterhelését.

  2. A célzott, politikai indíttatású szupertámadás: Nem sokkal később a szervezők már arról beszéltek, hogy egy kifejezetten az előválasztás ellen irányuló, nagyon komoly, ismeretlen (vélhetően kormányzati vagy külföldi, pl. kínai) hátterű terheléses (DDoS) kibertámadás térdre kényszerítette a rendszert.

1. A független vizsgálati jelentés informatikai megállapításai

Miután a rendszert újraindították, a szervezők megbízták Frész Ferencet (a Cyber Services Zrt. kiberbiztonsági szakértőjét és korábbi kormányzati kibervédelmi vezetőt), hogy készítsen egy független elemzést a leállás okairól. 

A vizsgálat rámutatott, hogy a rendszer összeomlása egy sor tervezési, fejlesztési és üzemeltetési hiba együttes eredménye volt, amelyet a rosszindulatú forgalom csak felerősített:

  • Architekturális (tervezési) hibák: A rendszert nem egy modern, rugalmasan skálázható (úgynevezett cloud-native) struktúrában építették fel, hanem hagyományos módon. Amikor a hirtelen terhelés megérkezett, a rendszer nem tudott automatikusan új szerverkapacitásokat bevonni a forgalom kezelésére.

  • Adatbázis-szűk keresztmetszet és a "cache-elés" hiánya: Ez volt a legkritikusabb hiba. Minden egyes felhasználói kattintás és oldalletöltés közvetlenül a központi adatbázist kérdezte le. A modern weboldalaknál a gyakran ismétlődő tartalmakat (pl. a jelöltek listáját, a nyitóoldal képeit) a memóriában tárolják (cache-elik), így nem kell mindig az adatbázishoz fordulni. Itt ez hiányzott, így a beözönlő valódi szavazók és a botok másodpercek alatt "kifektették" az adatbázis-szervert.

  • Hiányos kibervédelem (WAF konfiguráció): Bár használták a világ egyik legnagyobb tartalomelosztó és védelmi hálózatát, a Cloudflare-t, annak beállításai alapszintűek voltak. 

  • Valóban volt támadás: A rendszert ténylegesen érték terheléses (DDoS) támadások az indulás napján. Ezek azonban jól ismert, külföldi (főleg ázsiai) botnet hálózatokról érkeztek, amelyeket bárki kibérelhet az internet sötét bugyraiban. Nem egy "kifinomult állami kiberfegyverről" volt szó, hanem egy megvásárolható, sztenderd támadási formáról.

  •  A támadás nem a hálózati réteget (Layer 3/4) vette célba nyers erővel, hanem az alkalmazási réteget (Layer 7). A botok úgy tettek, mintha valódi felhasználók lennének (oldalakat töltöttek le, kereséseket indítottak), és mivel a rendszer nem szűrte ki hatékonyan a gyanús, főleg külföldi IP-címekről érkező viselkedést, a támadás akadálytalanul jutott el a gyenge adatbázisig.

  • A terheléses tesztelés elmaradása: A fejlesztők nem végeztek megfelelő szimulációkat az indulás előtt arra vonatkozóan, hogy mi történik, ha egyszerre több tízezer ember (és bot) próbálja használni a rendszert.

A kétnapos leállás alatt ezeket a hibákat kezelték: a Cloudflare beállításait szigorították (kiszűrték a külföldi forgalom nagy részét), bevezették az oldalgyorsítást (cache), és optimalizálták az adatbázist. Ezt követően a rendszer már stabilan bírta a terhelést.

2. Az előválasztás további menete és politikai következményei

A kétnapos informatikai káosz után az előválasztás szeptember 21-én sikeresen újraindult, és végül jelentős tömegeket mozgatott meg, átírva a magyar ellenzéki politika akkori erőviszonyait.

  • Az első forduló eredménye: A miniszterelnök-jelölti versenyben Dobrev Klára (DK) végzett az első helyen, őt követte Karácsony Gergely (Párbeszéd/MSZP/LMP) és némileg meglepetésre Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom), aki bejutott a harmadik, még továbbjutást érő helyre. Jobbik elnöke, Jakab Péter, és a Momentum jelöltje, Fekete-Győr András kiestek.

  • A dráma a két forduló között: Az előválasztás talán legemlékezetesebb időszaka a két forduló közötti visszalépési tárgyalássorozat volt. Sokáig kérdéses volt, hogy Márki-Zay vagy Karácsony lép-e vissza a másik javára, hogy megakadályozzák Dobrev Klára győzelmét, akit sokan kevésbé tartottak esélyesnek Orbán Viktorral szemben a magas elutasítottsága (és a Gyurcsány Ferenccel való kapcsolata) miatt. Végül hosszas huzavona és a közvélemény-kutatások nyomása után Karácsony Gergely váratlanul visszalépett Márki-Zay Péter javára.

  • A második forduló (Október 10–16.): A döntőben így Dobrev Klára és Márki-Zay Péter mérkőzött meg. A várakozásokat felülmúló, rendkívül magas részvétel mellett (több mint 660 ezer szavazó) Márki-Zay Péter fölényes győzelmet aratott (a szavazatok 56,7%-ával), így ő lett a hatpárti ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelöltje a 2022-es országgyűlési választásokra.

Összességében a 2021-es előválasztás – a  technikai kudarc ellenére – politikai és logisztikai szempontból is egyedülálló kísérlet volt a az Ellenzéki Baloldal számára magyar demokrácia történetében amely köszönhetően az ellenzéki vezetők egymás meg nem értésének 2022-es választási vereséget elkerülhetetlenné tette..

#előválasztás2021 #választás2022 #BorsiMiklós #MiklósBorsi #Cloudflare #(DDoS #Layer7 #WAF 

A Gemini ezt mondta:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Izrael Állam Stratégiai Képességei és Nukleáris Arzenálja 2026. FEBRUÁR 28

Kép
Izrael Állam Stratégiai  Képességei és Nukleáris Arzenálja 2026. Február Készítette : Borsi Miklós  https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/02/izrael-allam-strategiai-offenziv.html Az elemzés - értékelést nyílt OSINT adatok Mesterséges Intelligencia   interaktiv elemzése után azok szubjektív összegzésével és extrpolációjával készítettem Bevezetés: A Stratégiai Mélység Hiánya és a Minőségi Katonai Előny Doktrínája Izrael Állam biztonságpolitikai helyzete a modern geopolitikában egyedülálló paradoxonra épül: miközben a régió technológiailag legfejlettebb és katonailag legpotensebb állama, földrajzi kiterjedéséből adódóan a "stratégiai mélység" szinte teljes hiányával küzd.  Ez a sebezhetőség – párosulva a megalakulása óta fennálló, egzisztenciális fenyegetettséggel – egy olyan proaktív és agresszív védelmi doktrína kialakulásához vezetett, amely a hagyományos elrettentésen túlmutatva a megelőző csapásmérésre (preemption), a gyors eszkalációs dominanciára és ...
További információk

Hova tűnt Ukrajna 1900 robbanófej és 176 rakéta? - Budapesti Memorandum

Kép
  Hova tűnt 1900 robbanófej és 176 rakéta? Készítette : Borsi Miklós  Forrás : https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2025/12/hova-tunt-ukrajna-1900-robbanofej-es.html A fizikai megsemmisítés logisztikája és gazdasági mérlege Az ukrán nukleáris leszerelés nem egyszerűen a fegyverek „kidobását” jelentette, hanem egy komplex ipari folyamatot, amelyben az Egyesült Államok pénze, Oroszország technológiája és Ukrajna infrastruktúrája találkozott. I. A Robbanófejek Útja: Majak és a „Megatons to Megawatts” Az 1900 stratégiai robbanófejet vasúton szállították Oroszországba 1994 és 1996 júniusa között. Célállomások (Az orosz atomvárosok):   A vonatok a szigorúan titkos oroszországi „zárt városokba” (ZATO) érkeztek szétszerelésre. A legfontosabb helyszínek: Majak (Ozerszk / Cseljabinszk-65):   Itt végezték a robbanófejek fizikai szétszerelését és a hasadóanyag (plutónium/urán „pit”) kiemelését.[3, 4] Szeverszk (Tomszk-7) és Zselezunogorszk (Krasznojarszk-26):   Itt dolg...
További információk

Lex MCC vs Richter Gedeon Nyrt Mol Nyrt A Richter Gedeon Nyrt. és a Mol is elhalasztja az osztalék kifizetését.

Kép
A Richter Gedeon Nyrt. és a Mol is elhalasztja az osztalék kifizetését.  Mindkét nagyvállalatnál döntés született a kifizetések eltolásáról, így az érintett alapítványok (MCC, Corvinus, Semmelweis alapítványai) egyelőre nem jutnak hozzá ezekhez a forrásokhoz. Ez a stratégia láthatóan egy politikai és gazdasági nyomásgyakorlás része az új kormány és a nagyvállalatok részéről, amíg a brüsszeli jogállamisági és egyetemi autonómiát érintő viták nem rendeződnek. Készítette Borsi Miklós   https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/04/lex-mcc-vs-richter-gedeon-nyrt-mol-nyrt.html Richter Gedeon Nyrt. A döntés oka: A vállalat hajlandó segíteni az új kormánynak azzal, hogy addig halasztja az osztalékfizetést, amíg az egyetemi autonómiák kérdése nem rendeződik a magyar kormány és az Európai Unió között. Összegek: A javaslat szerint az osztalék mértéke idén 656 forint lenne részvényenként. Érintett alapítványok: Az MCC Alapítvány és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány ...
További információk