Európai Unió 20. Oroszország Elleni Szankciós Csomagja valósága (2026. Február)
Készítette : Borsi Miklós

https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/02/europai-unio-20-oroszorszag-elleni.html

Az elemzés a 2026. február 18-ig rendelkezésre álló adatok, a Bloomberg jelentései és a diplomáciai források alapján készült.

Vezetői Összefoglaló

A 2026. február közepén, az orosz-ukrán háború negyedik évfordulójának küszöbén álló Európai Unió történetének egyik legkritikusabb geopolitikai és gazdasági döntéshelyzete előtt áll. Az Európai Bizottság által előterjesztett 20. szankciós csomag nem csupán egy újabb korlátozó intézkedéssorozat, hanem egy alapvető stratégiai paradigmaváltás kísérlete: az eddigi "szabályozott korlátozás" (például az olajárplafon) helyébe a "fizikai megtagadás" és az "extraterritoriális végrehajtás" logikája lépne. A javaslat célja, hogy elvágja Oroszország logisztikai és pénzügyi artériáit, amelyeket Moszkva az elmúlt években sikeresen épített ki a nyugati szankciók kijátszására.

Azonban, ahogy azt a Bloomberg legfrissebb jelentései és diplomáciai források megerősítik, a csomag elfogadása komoly akadályokba ütközik. Egy öt tagállamból – Olaszország, Magyarország, Görögország, Málta és Spanyolország – álló informális koalíció jelentős kifogásokat emelt a tervezet kulcsfontosságú elemeivel szemben, ami azzal fenyeget, hogy a február 24-re tervezett elfogadás előtt a csomag tartalma jelentősen felhígul. Ez a belső ellenállás nem csupán politikai természetű, hanem mélyreható gazdasági sebezhetőségekből fakad: az energiabiztonságtól (Olaszország, Magyarország) a tengeri szállítmányozás globális versenyképességéig (Görögország, Málta) és a diplomáciai jelenlét fenntarthatóságáig (Spanyolország, Olaszország).

1. Bevezetés: A Geopolitikai Táj 2026 Februárjában

Az orosz-ukrán háború ötödik évébe lépve az Európai Unió szankciós politikája válaszúthoz érkezett. Az eddigi 19 csomag sikeresen leválasztotta az európai gazdaságot a közvetlen orosz energiafüggőségről és elszigetelte Moszkvát a nyugati tőkepiacoktól.

Ugyanakkor az orosz hadigazdaság alkalmazkodóképessége, a "szürke" és "árnyék" kereskedelmi útvonalak kiépítése, valamint a Globális Dél országaival folytatott kereskedelem növekedése tompította a büntetőintézkedések hatását. Az orosz költségvetés, bár nyomás alatt áll – az olaj- és gázbevételek 2025-ben 24%-kal csökkentek –, továbbra is képes finanszírozni a háborús erőfeszítéseket.

Ebben a környezetben az Európai Bizottság, Ursula von der Leyen elnök és Kaja Kallas főképviselő vezetésével, egy olyan csomagot terjesztett elő, amely szakít az eddigi óvatossággal.

A cél immár nem csupán az orosz bevételek csökkentése, hanem a kereskedelem fizikai ellehetetlenítése. Ez azonban egybeesik Donald Trump amerikai elnök béketeremtési kísérleteivel és a Genfben zajló háromoldalú (USA-Oroszország-Ukrajna) tárgyalásokkal , ami különös dinamikát kölcsönöz a brüsszeli vitáknak.

Az EU egyszerre próbál nyomást gyakorolni Oroszországra és demonstrálni stratégiai autonómiáját egy bizonytalan transzatlanti szövetségi rendszerben.

I. A Valóság: A 20. Szankciós Csomag Részletes Tartalma és Mechanizmusai

A 20. szankciós csomag nem csupán mennyiségi bővítés, hanem minőségi ugrás az uniós szankciós politika történetében. A javaslatcsomag, amelynek elfogadását 2026. február 24-re időzítették, több szektoron átívelő, összehangolt támadást indít az orosz gazdaság "kerülőútjai" ellen.

1.1. A Tengeri Szolgáltatások Teljes Tilalma: A "Nukleáris Opció"

A csomag legambiciózusabb eleme a G7-ek által bevezetett olajárplafon (Price Cap) mechanizmusának felváltása egy teljes tengeri szolgáltatási tilalommal.

A Jelenlegi Rendszer (Árplafon): 2022 decembere óta az uniós vállalatok (biztosítók, hajótulajdonosok, finanszírozók) nyújthatnak szolgáltatásokat orosz olajszállítmányokhoz, amennyiben az olajat 60 dolláros hordónkénti ár alatt értékesítik. Ez a rendszer egy "attestációs" (igazolási) modellen alapult, amelyben a piaci szereplők nyilatkoztak az árról. A gyakorlatban ez a rendszer széles körű visszaélésekre adott lehetőséget: a papíron alacsony árú olajat valójában piaci áron értékesítették, miközben a szállítmányok továbbra is élvezték a nyugati biztosítási és logisztikai infrastruktúra előnyeit.
A Javasolt Mechanizmus (Teljes Tilalom): Az új javaslat értelmében az uniós jogalanyok számára tilos lenne bármilyen tengeri szolgáltatást nyújtani orosz kőolajat szállító hajók számára, függetlenül az értékesítési ártól. Ez a lépés közvetlenül az orosz export logisztikai gerincét célozza: a görög tulajdonú tankerflottát (amely még 2026 januárjában is az orosz olaj 35%-át szállította ) és a londoni székhelyű P&I (Protection and Indemnity) biztosítási piacot. A cél Oroszország teljes kiszorítása a prémium tengeri logisztikai piacról.

1.2. Az "Árnyékflotta" Elleni Fellépés Kiterjesztése

A Bizottság felismerte, hogy Oroszország válaszul egy párhuzamos, állami irányítású vagy strómanokon keresztül működtetett "árnyékflottát" épített ki. A 20. csomag ezt a struktúrát célozza meg:

Feketelista Bővítése: További 43 hajó kerülne fel a szankciós listára, amivel a feketelistás hajók száma eléri a 640-et. Ezek a hajók nem köthetnek ki uniós kikötőkben, és nem vehetnek igénybe semmilyen uniós szolgáltatást.
Tranzakciós Korlátozások: Szigorítják a használt tankerek értékesítésére vonatkozó szabályokat. A cél, hogy megakadályozzák az európai hajótulajdonosokat abban, hogy kiöregedett hajóikat átláthatatlan tulajdonosi hátterű cégeknek adják el, amelyek aztán azonnal az orosz árnyékflotta részévé válnak.
LNG Szolgáltatások Tilalma: A csomag tiltaná a karbantartási és egyéb technikai szolgáltatások nyújtását az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) tankerek és jégtörők számára. Ez közvetlen csapás az orosz sarkvidéki projektekre (pl. Arctic LNG 2), amelyek speciális, jégtörő képességgel rendelkező hajókat igényelnek, és amelyek karbantartása nagyban függ a nyugati technológiától.

1.3. Extraterritoriális Célpontok: Kikötők és Bankok Harmadik Országokban

Az EU történetében példátlan módon a javaslat kifejezetten harmadik országokban található infrastruktúrákat is célba vesz, amennyiben azok bizonyíthatóan segítik az orosz szankciókerülést.

Kulevi Kikötő (Grúzia): A Bloomberg értesülései szerint a csomag szankcionálná a Grúziában található Kulevi olajterminált. Az EU gyanúja szerint ezt a kikötőt orosz kőolajtermékek átrakodására és "tisztára mosására" használják.
Indonéziai Kikötő: Egy konkrét indonéziai kikötő is a célkeresztbe került, amelyet szintén az orosz olaj átrakodási pontjaként azonosítottak.
Kubai Bank: A tervezet egy kubai kereskedelmi bankot is listázna, amely a vádak szerint segít Oroszországnak a pénzügyi korlátozások megkerülésében.

1.4. Kereskedelmi és Pénzügyi Szigorítások

Anti-Circumvention Tool (Szankciókerülés Elleni Eszköz) Aktiválása: Az EU először alkalmazná formálisan ezt a mechanizmust, amely lehetővé teszi bizonyos termékek exportjának tiltását olyan harmadik országokba, amelyeknél fennáll a továbbexportálás kockázata. A konkrét célpont Kirgizisztán, ahová megtiltanák a CNC szerszámgépek és rádióberendezések kivitelét. A statisztikák szerint ezen termékek exportja a közép-ázsiai országba ugrásszerűen megnőtt a háború kezdete óta.
Nyersanyagimport Tilalma: A csomag betiltaná az orosz platina, irídium, ródium és réz importját. Ez különösen érzékeny terület, mivel Oroszország (főként a Norilsk Nickel révén) a világ egyik legnagyobb palládium- és platinatermelője.
Pénzügyi Szektor: További 20 orosz regionális bank kerülne fel a szankciós listára, valamint szigorítanák a kriptovaluta-szolgáltatókra vonatkozó szabályokat, hogy lezárják a digitális eszközökön keresztüli tőke menekítését.

1. Táblázat: A 20. Szankciós Csomag Tervezett Intézkedéseinek Összefoglalása

Szektor	Tervezett Intézkedés	Célpont / Mechanizmus	Várható Hatás
Energia	Tengeri Szolgáltatások Tilalma	Minden orosz olajat szállító hajó (árplafontól függetlenül).	Oroszország kiszorítása a nyugati logisztikai piacról.
Logisztika	Árnyékflotta Feketelista	43 új hajó, összesen ~640.	Hajók kitiltása az EU kikötőkből és szolgáltatásokból.
Infrastruktúra	Harmadik Országbeli Kikötők	Kulevi (Grúzia), Indonéziai kikötő.	Átrakodási pontok ellehetetlenítése.
Kereskedelem	Anti-Circumvention Tool	CNC gépek, rádiók exporttilalma Kirgizisztánba.	A technológiai "mosoda" leállítása.
Pénzügy	Banki Szankciók	20 orosz regionális bank, 1 kubai bank.	Pénzügyi csatornák további szűkítése.
Nyersanyag	Importtilalom	Platina, Irídium, Ródium, Réz.	Bevételek csökkentése, ipari függőség felszámolása.

II. A Lényege: Stratégiai Paradigmaváltás a Szabályozástól a Megtagadásig

A 20. csomag "lényege" abban a felismerésben rejlik, hogy az eddigi, kompromisszumos megoldásokra épülő szankciós architektúra elérte határait, sőt, bizonyos tekintetben kudarcot vallott. Az átmenet az "Árplafon" (Price Cap) modelljéről a "Tengeri Tilalom" (Maritime Ban) modelljére nem csupán technikai korrekció, hanem a stratégiai gondolkodás alapvető megváltozása.

2.1. A Szabályozási Kísérlet Kudarca

Az olajárplafon egy amerikai ihletésű, piaci alapú szabályozási kísérlet volt. Célja az volt, hogy az orosz olajat a piacon tartsa (elkerülve a globális ársokkot), de korlátozza a Kremlin bevételeit. Ez a megközelítés feltételezte, hogy a nyugati szolgáltatók (főleg a P&I biztosítók és a görög tankerek) dominanciája olyan mértékű, hogy Oroszország kénytelen lesz betartani a szabályokat. A valóság azonban rácáfolt erre: Oroszország sikeresen épített ki egy párhuzamos rendszert. A 20. csomag lényege ennek a kudarcnak a beismerése. Az EU mostani javaslata azt üzeni: ha nem tudjuk szabályozni az árat, akkor teljesen megtiltjuk a részvételt. Ez a lépés a "szabályozó hatalom" szerepéből a "kizáró hatalom" szerepébe helyezi át az Uniót.

2.2. Az Extraterritoriális Logika Megjelenése

Az EU hagyományosan elutasította az extraterritoriális szankciókat (másodlagos szankciók), amelyeket az Egyesült Államok gyakran alkalmazott (pl. Irán vagy Kuba esetében). A Kulevi kikötő és a kubai bank szankcionálása azonban azt jelzi, hogy Brüsszel átveszi ezt az amerikai eszköztárat. A csomag lényege itt az, hogy az "ellenséges cselekmény" definícióját kiterjeszti azokra a harmadik felekre is, akik pusztán lehetővé teszik az orosz kereskedelmet. Ez egy üzenet a semleges államoknak (Grúzia, Indonézia, Közép-Ázsia): az orosz kereskedelemben való részvétel mostantól "radioaktívvá" teszi az adott infrastruktúrát az EU szemében.

2.3. A Technológiai Kiskapuk Bezárása: Háború a Közvetítők Ellen

Az anti-circumvention tool aktiválása Kirgizisztánnal szemben azt mutatja, hogy a kereskedelmi háború "feljebb lép" a láncban. Már nem az a kérdés, hogy mit adnak el Oroszországnak (ez már rég tilos), hanem hogy kinek adják el a potenciális közvetítő termékeket. A csomag lényege itt a bizalmi elv feladása: az EU már nem tekinti megbízható végfelhasználónak a vámunión kívüli partnereit, ha azok statisztikái gyanús növekedést mutatnak.

III. A Jelentősége: Belső Törésvonalak és az "Ötök Ellenállása"

A 20. szankciós csomag jelentőségét paradox módon nem a tartalma, hanem az általa kiváltott heves belső ellenállás adja. A Bloomberg beszámolója szerint öt tagállam – Olaszország, Magyarország, Görögország, Málta és Spanyolország – alkotja azt a blokkoló kisebbséget, amely veszélyezteti a csomag elfogadását. Ez az ellenállás rávilágít az Európai Unió belső kohéziójának határaira és a gazdasági érdekek heterogenitására.

3.1. A "Kulevi Paradoxon": Energiabiztonság kontra Szankciós Tisztaság

Az Ellenzők: Olaszország és Magyarország. A Célpont: Kulevi Olajterminál, Grúzia (Tulajdonos: SOCAR - Azerbajdzsáni Állami Olajvállalat).

Olaszország és Magyarország ellenállása rávilágít az EU energiastratégiájának egyik legmélyebb ellentmondására. Az orosz gázról való leválás jegyében az EU stratégiai partnerévé emelte Azerbajdzsánt. Olaszország számára a Transz-Adriai Vezetéken (TAP) érkező azeri gáz kulcsfontosságúvá vált az ellátásbiztonság szempontjából, különösen a tél folyamán.

Olaszország érvelése: Róma attól tart, hogy ha az EU szankcionálja a SOCAR egyik legfontosabb fekete-tengeri eszközét (Kulevi), az diplomáciai válaszlépéseket válthat ki Bakuból, ami veszélyeztetheti a gázszállításokat. Olaszország számára ez nem elvi, hanem nemzetbiztonsági kérdés.
Magyarország pozíciója: Budapest, amely szintén növekvő mértékben támaszkodik a "Déli Gázfolyosóra" és a török áramlatra, hasonlóan látja a helyzetet.
A magyar diplomácia, amely hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a kaukázusi és közép-ázsiai régióval, a "keleti nyitás" politikájának veszélyeztetését látja a lépésben.
Jelentősége: Ez a vita megmutatja, hogy az EU "diverzifikációja" gyakran csak annyit jelentett, hogy az egyik autokráciától való függést (Oroszország) felváltották egy másikkal (Azerbajdzsán), ami most korlátozza a külpolitikai mozgásteret.

3.2. A Tengeri Blokk: A "Golden Fleece" Védelme

Az Ellenzők: Görögország és Málta. A Célpont: Teljes Tengeri Szolgáltatási Tilalom és az indonéziai kikötő szankcionálása.

A görög hajótulajdonosok a világ tankerflottájának mintegy 30%-át, az EU kapacitásának pedig közel 50%-át ellenőrzik. Málta gazdasága számára a hajózási regisztráció és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások szintén létfontosságúak.

Gazdasági Érvelés: Athén és Valletta érvelése szerint egy egyoldalú uniós tilalom (az USA és a G7 részvétele nélkül) nem állítaná meg az orosz olajexportot, csupán átjátszaná a piacot a nem uniós versenytársak (kínai, indiai, dubaji) kezére. A görög hajózási lobbi erős nyomást gyakorol a kormányra, mondván: "Ha mi nem visszük, elviszi más, de Európa elveszíti a bevételt és a kontrollt."
G7 Feltétel: Görögország ragaszkodik ahhoz, hogy a tilalom csak akkor lépjen életbe, ha azt a G7-ek is támogatják. Mivel a Trump-adminisztráció "nem kötelezte el magát" a szigorítás mellett , ez a feltétel gyakorlatilag egy vétóval ér fel.
Indonéziai Aggályok: A két ország ellenzi az indonéziai kikötő szankcionálását is, attól tartva, hogy ez precedenst teremt, és válaszul ázsiai kikötők zárhatnak be európai hajók előtt, ami globális logisztikai zavarokat okozna.

3.3. A Diplomáciai Mentőöv: A Kubai Bank

Az Ellenzők: Olaszország és Spanyolország. A Célpont: Egy kubai kereskedelmi bank.

A Probléma: A Bloomberg forrásai szerint a célzott bank az egyetlen olyan pénzintézet a szigeten, amely külföldi valutát kezel, és amelyet az uniós diplomáciai képviseletek, valamint az uniós állampolgárok (turisták, üzletemberek) használnak.
Spanyol és Olasz Érdekek: Spanyolország a legnagyobb külföldi befektető Kubában (szállodaipar), és Olaszországnak is jelentős turisztikai érdekeltségei vannak. A bank szankcionálása gyakorlatilag megbénítaná az uniós nagykövetségek működését Havannában, és ellehetetlenítené a konzuli segítségnyújtást.
Jelentősége: Ez az eset rávilágít a szankciók "járulékos veszteségeire". Egy intézkedés, amelynek célja Oroszország büntetése, véletlenül az EU saját külpolitikai infrastruktúráját rombolhatja le Latin-Amerikában.

3.4. Magyarország és a "Sportvétó"

Az Ellenző: Magyarország. A Követelés: Orosz sportvezetők levétele a szankciós listáról.

Taktikai Vétó: Míg a többi ország gazdasági okokból tiltakozik, Magyarország a jelentések szerint ismét politikai zsarolási potenciált lát a csomagban. Politico források szerint Budapest ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyos orosz sporttisztviselőket (akik gyakran oligarchák és nemzetközi szövetségek vezetői) vegyenek le a listáról. Ez a követelés valószínűleg csak "cserealap" más, fajsúlyosabb kérdésekben (pl. olajimport-kivételek fenntartása vagy uniós források felszabadítása).

IV. A Hatása: Gazdasági és Operatív Következmények

Amennyiben a 20. csomagot eredeti formájában fogadnák el, annak hatásai messze túlmutatnának az orosz-európai reláción, és globális hullámokat vetnének.

4.1. Hatás az Orosz Gazdaságra: A Logisztikai Fojtogatás

Bevételkiesés: A tengeri szolgáltatások teljes tilalma arra kényszerítené Oroszországot, hogy 100%-ban az árnyékflottára támaszkodjon. Bár ez a flotta nagy (kb. 640 hajó), de öregedő, lassabb és kevésbé hatékony. A szállítási költségek növekedése csökkentené a nettó bevételt (netback price), még akkor is, ha a világpiaci ár magas.
Sarkvidéki Projektek: Az LNG-szolgáltatások tilalma hosszú távon a legfájdalmasabb. Az orosz LNG-stratégia a Jeges-tengeri útvonalra épül, amely speciális technológiát igényel. Nyugati karbantartás nélkül ezek a projektek technikai nehézségekbe ütközhetnek, lassítva Oroszország gázexport-kapacitásának bővítését.

4.2. Hatás az Európai Unióra: Öngólveszély?

Hajózási Ipar: Egy egyoldalú tilalom esetén a görög és máltai hajózási szektor jelentős bevételektől esne el. Ez a tőke Dubajba, Mumbaiba és Hongkongba áramlana, tartósan gyengítve Európa globális logisztikai súlyát.
Inflációs Kockázat: Ha a szankciók sikerrel járnak, és ténylegesen csökkentik az orosz olajkínálatot a világpiacon (ahelyett, hogy csak átirányítanák), az olajár emelkedésnek indulna. Ez újraindíthatná az inflációt az eurózónában, politikai instabilitást okozva a tagállamokban. Ez az a forgatókönyv, amit az USA (különösen a Trump-adminisztráció) mindenáron el akar kerülni.
Ipar és Nyersanyagok: A platina, irídium és réz importtilalma komoly kihívás elé állítaná az európai autóipart és elektronikai szektort. A katalizátorokhoz és zöld technológiákhoz nélkülözhetetlen fémek ára megugrana, tovább rontva az európai ipar versenyképességét a kínai gyártókkal szemben.

4.3. Hatás a Harmadik Országokra

Azerbajdzsán: A Kulevi kikötő körüli vita feszültséget kelt Baku és Brüsszel között. Azerbajdzsán várhatóan diplomáciai nyomást gyakorol majd a szankció törlésére, emlékeztetve az EU-t az energiaellátási szerződésekre.
Közép-Ázsia: A Kirgizisztán elleni fellépés "figyelmeztető lövés" a régió többi államának (Kazahsztán, Üzbegisztán). Az EU jelzi, hogy kész korlátozni a technológiai transzfert, ha az a szankciókerülést szolgálja.

V. A Várható: Jövőbeli Forgatókönyvek és a "Trump-Faktor"

A 2026. február végi helyzetet alapvetően befolyásolja a brüsszeli tárgyalások és a genfi békefolyamat kölcsönhatása.

5.1. A Legvalószínűbb Forgatókönyv: A "Felhígított" Kompromisszum

Figyelembe véve az egyhangúság követelményét és az öt tagállam határozott ellenállását, a legvalószínűbb kimenetel a következő:

Tengeri Tilalom: Elhalasztják vagy olyan feltételekhez kötik (G7 jóváhagyás), amelyek a közeljövőben nem teljesülnek. A Price Cap marad érvényben, de szigorúbb papírmunkával.
Kulevi és Indonézia: Ezeket a konkrét kikötőket várhatóan leveszik a listáról Olaszország és Görögország megnyugtatására. Az EU nem kockáztathatja az azeri gázellátást februárban.
Kubai Bank: Mentességet (derogációt) kap a diplomáciai tranzakciókra.
Ami Marad: A csomagot február 24-ig elfogadják, de a fókusza áttevődik az anti-circumvention tool (Kirgizisztán) aktiválására, az árnyékflotta hajóinak listázására és a kripto-szigorításokra. Ezek politikailag kevésbé kockázatosak, de lehetővé teszik a "kemény fellépés" kommunikációját.

5.2. A Geopolitikai Vadkártya: A Genfi Tárgyalások

A Genfben zajló, Steve Witkoff és Jared Kushner által közvetített amerikai-orosz-ukrán tárgyalások alapvetően befolyásolják az EU mozgásterét.

Szankció mint Tárgyalási Alap: Az EU héjái (Baltiak, Lengyelek, franciák) azért is sürgethetik a kemény csomagot, hogy "rossz zsaruként" növeljék a Nyugat alkupozícióját Genfben. A teljes tengeri blokád fenyegetése olyan kártya, amelyet a tárgyalóasztalnál be lehet cserélni orosz engedményekre (pl. tűzszüneti vonalak, fogolycsere).
Trump Időkerete: Donald Trump gyors eredményt akar. Ha február 24-ig áttörés történik a béketárgyalásokon, a 20. szankciós csomag okafogyottá válhat, vagy felfüggesztésre kerülhet a békemegállapodás részeként. Ha viszont a tárgyalások megakadnak (ahogy azt Zelenszkij elnök nyilatkozatai sugallják ), az EU demonstratív céllal is elfogadhatja a szigorításokat.

5.3. Hosszú Távú Kilátások

A 20. csomag vitája megmutatta, hogy az EU elérte a "költségmentes" szankciók határát. Innentől kezdve minden további lépés (hajózási tilalom, fémipari szankciók) közvetlen és fájdalmas gazdasági áldozatokat követel a tagállamoktól. Az ellenállás mértéke azt jelzi, hogy erős amerikai vezetés nélkül – amely most hiányzik, sőt, ellenkező irányba hat – az EU önállóan nem képes fenntartani a maximális nyomásgyakorlás politikáját.

Következtetések

A Bloomberg cikke és a kapcsolódó információk alapján kirajzolódó kép egy megosztott, stratégiai dilemmákkal küzdő Európáról szól. A Valóság egy technikai részleteiben kidolgozott, de politikailag sebezhető csomag. A Lényege a beismerés, hogy a szabályozás kudarcot vallott, és csak a tiltás működhet – de ehhez hiányzik az egység. A Jelentősége abban áll, hogy feltárta az EU energia- és kereskedelempolitikájának mély ellentmondásait (azerbajdzsáni függés, görög hajózási érdekek). A Hatása potenciálisan drámai lenne a globális piacokra, de a belső ellenállás miatt a tényleges implementáció várhatóan korlátozott marad. Végül a Várható kimenetel egy kompromisszumos megoldás, amely megőrzi az EU egységének látszatát, de elkerüli a gazdasági "öngyilkosságot", miközben a figyelem egyre inkább a genfi tárgyalóasztalra szegeződik.

2. Táblázat: Tagállami Ellenállás és Stratégiai Indokok

Tagállam	Kifogásolt Intézkedés	Stratégiai Indok	Gazdasági/Politikai Tét
Olaszország	Kulevi Kikötő (Grúzia)	Energiabiztonság	Azeri gázellátás védelme (TAP vezeték).
Magyarország	Kulevi / Sportvezetők	Energia / Politika	Keleti energiaútvonalak védelme, politikai nyomásgyakorlás.
Görögország	Tengeri Szolgáltatások Tilalma	Hajózási Iparvédelem	Piaci részesedés védelme az árnyékflottával szemben.
Málta	Tengeri Szolgáltatások Tilalma	Gazdasági Érdek	Hajózási regisztrációs bevételek védelme.
Spanyolország	Kubai Bank Szankcionálása	Diplomácia / Turizmus	Latin-amerikai befektetések és konzulátusi működés védelme.