Választás 2022. Mítosz és Valóság

 

Választás 2022. Mítosz és Valóság 

Készítette : Borsi Miklós 
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/02/valasztas-2022-mitosz-es-valosag.html

• A Fidesz szavazatszáma: 2022-ben a Fidesz–KDNP nem "alig 2 millió", hanem történelmi csúcsot jelentő, több mint 3 millió (egészen pontosan 3 060 706) listás szavazatot kapott. Az "alig 2 millió" szavazat inkább a 2014-es választásokra volt igaz, amikor 2,26 millió listás voksot szereztek.

• A távolmaradók száma: A távolmaradók száma sem volt 3,3 millió. A nagyjából 8,2 millió választásra jogosultból több mint 5,7 millióan vettek részt a voksoláson, így az otthon maradók száma körülbelül 2,5 millió fő volt. (A "3,3 millió" a magyar politikában a 2016-os, kötelező kvóta elleni népszavazás "nem" szavazatainak számaként ivódott be a köztudatba).

Mi volt az ellenzéki bukás és a kétharmad valós oka?

A Political Capital és más intézetek elemzései szerint a 2022-es ellenzéki összeomlás fő oka az volt, hogy a 2018-as Jobbik-szavazók jelentős része nem volt hajlandó a hatpárti baloldali összefogásra szavazni, hanem a Fideszhez vagy a Mi Hazánkhoz pártolt. 

Emellett a kormányoldal sikeresen uralta a kampányt a háború és béke narratívájával. Maga a kétharmados mandátumarány pedig a magyar választási rendszer sajátosságaiból fakad: a rendszer (például a győzteskompenzáció révén) a viszonylag kis szavazatkülönbségeket is képes hatalmas, akár kétharmados mandátumfölénnyé nagyítani a parlamentben.

Lehetséges-e ez most, 2026-ban?
Igen, a választási rendszer logikája miatt egy újabb Fidesz-kétharmad (vagy legalábbis a szavazatarányokon felüli mandátumtöbbség) továbbra is lehetséges forgatókönyv, hiába a Tisza Párt magas népszerűsége.

• A Fitch Solutions csoportjához tartozó BMI kockázatelemző részleg egyenesen arra figyelmeztet, hogy a választási rendszer strukturális adottságai miatt a Fidesz 2026-ban is képes lehet egy újabb kétharmados többség megszerzésére.

• Ezt a strukturális előnyt erősíti, hogy a kormánypárt 2024 végén átrajzolta a választókerületeket: az ellenzéki fellegvárnak számító Budapesten 18-ról 16-ra csökkentette az egyéni választókerületek számát, míg a némileg jobboldalibb Pest vármegyében 12-ről 14-re növelte azokat. Emellett a nemzetiségi mandátumok rendszere (német és roma lista) is a kormánypártok felé billentheti a mérleget egy nagyon szoros országos eredmény esetén.

• A hazai elemzők már óvatosabbak.
  Török Gábor politológus 2026 február eleji becslése szerint egy Fidesz-kétharmadnak jelenleg csupán 2% esélye van, míg egy sima Fidesz-többségnek 45%. Ezzel szemben egy Tisza Párt-i egyszerű többségnek 40%, a Tisza kétharmadának pedig 3% esélyt ad.
  A 21 Kutatóközpont adatain alapuló szimulációk szerint viszont a Tisza Párt győzelmének van lényegesen nagyobb valószínűsége.

Összességében tehát a rendszer most is magában hordozza az aránytalan mandátumkiosztás lehetőségét, ami egy szoros választás esetén bármelyik vezető erő számára elhozhatja az abszolút többséget.

 a Fidesz 2022-ben valóban 3 060 706 listás szavazattal szerzett 135 mandátumot, ami a 199 fős Országgyűlésben kényelmes kétharmados többséget jelentett. A mintegy 2,5 millió otthon maradó ember passzivitása azonban nem jelenti azt automatikusan, hogy nekik "jó a rendszer", de a választási matematika kizárólag a szavazóurnáknál megjelentek voksait veszi figyelembe.

Az, hogy 3 millió szavazat (ami a nagyjából 8,2 millió választásra jogosult kevesebb mint 40 százaléka) a parlamentben 67 százalékos többséget ért, a magyar választási rendszer strukturális sajátossága. A szisztéma erősen "győztes mindent visz" jellegű: a mandátumok többsége (106) az egyéni választókerületekben dől el, ahol 2022-ben a Fidesz 87-et megnyert. Ráadásul az úgynevezett győzteskompenzáció intézménye a kis arányú győzelmeket is hatalmas mandátumfölénnyé nagyítja a parlamentben. Ezt maga Orbán Viktor is elismerte egy 2026 február eleji beszédében, ahol úgy fogalmazott: a valóságos támogatottságuk mindig kisebb volt, mint a mandátumarányú fölényük, de a választási rendszer "a kis győzelmet is fölnagyítja, és elbillenti a győztes felé".

Lehetséges ez 2026-ban is az el nem jövőkkel?

Igen, a választási rendszer logikája és matematikája változatlan, így most is előállhat kétharmad úgy, hogy 2,5-3 millió ember el sem megy szavazni. A kulcs pontosan a passzív bázis mobilizálásában rejlik. A kormánypárti Nézőpont Intézet becslése szerint a Fidesznek jelenleg is van nagyjából 200-300 ezer olyan "inaktív szimpatizánsa", akiket a kampányhajrában a gépezet még az urnákhoz tud vinni.

Ugyanakkor a 2026-os helyzet sokban különbözik a 2022-estől, mivel a korábbi fragmentált ellenzék helyett most egyetlen, markáns kihívó van a Tisza Párt személyében. A kétharmados forgatókönyvek esélyeit az elemzők ma már teljesen másképp látják:

• A nemzetközi Fitch Solutions (BMI) kockázatelemzője ugyan arra figyelmeztet, hogy a választási rendszer strukturális torzításai miatt (amelyet a határok 2024 végi átrajzolása is erősített) a Fidesz újabb kétharmados többséget szerezhet.

• A hazai szakértők sokkal szorosabb küzdelmet várnak. Török Gábor politológus a jelenlegi erőviszonyok alapján mindössze 2 százalék esélyt ad egy Fidesz-kétharmadnak, és 3 százalékot egy Tisza-kétharmadnak (a legvalószínűbbnek valamelyik oldal egyszerű többségét tartja).

• Ezzel szemben a Partizán műsorában bemutatott, több hazai közvélemény-kutatás adatait átlagoló mandátumszimuláció egy esetleges Tisza Párti kétharmadnak 21,6 százalékos, míg a Fidesz-kétharmadnak mindössze 2,2 százalékos esélyt jelzett előre.

Összességében tehát a magyar választási rendszer most is lehetővé teszi, hogy a leadott szavazatok alig több mint fele kétharmados, alkotmányozó parlamenti többséget érjen, de ehhez a jelenlegi, rendkívül kiélezett kétpólusú versenyben valamelyik nagypártnak óriási fölénnyel kellene megnyernie a "csatatér" egyéni választókerületeket.