Európa Parlamenti képviselők szankciói - Mítosz - Valóság
Európa Parlamenti képviselők szankciói - Mítosz - Valóság
Készítette : Borsi Miklós í
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/03/europa-parlamenti-kepviselok-szankcioi.html
1️⃣ Nagy port kavaró magyar EP-képviselői ügyek és szankciók ⚖️
A magyar európai parlamenti (EP) képviselők esetében az elmúlt években három olyan nagy port kavaró ügy volt, amely valamilyen hivatalos szankcióval, mentelmi jog felfüggesztésével vagy komoly politikai/jogi következménnyel járt. Az Európai Parlament alapesetben pénzbüntetést (a napidíj megvonását) vagy a felszólalási jogok felfüggesztését alkalmazhatja a házszabályt megsértőkkel szemben, de a legsúlyosabb esetekben a büntetőjogi felelősségre vonás is megtörténik.
Hogyan büntet az EP hivatalosan? 💶
Ha egy képviselő az ülésteremben botrányt okoz, vagy súlyosan megsérti az EP magatartási kódexét, az EP elnöke közvetlen szankciókat is alkalmazhat. Ennek a „költsége” a napi ellátmány (napidíj) megvonása lehet, amely naponként körülbelül 350 euró. Ezt a büntetést 2-től akár 30 napra is kiszabhatják, így a maximális pénzbüntetés meghaladhatja a 10 000 eurót is. Magyar képviselővel szemben az utóbbi években ilyen maximális, közvetlen EP-elnöki pénzbírság kiszabására nem került sor.
A legfontosabb esetek összefoglalója:
Kovács Béla (Jobbik) – „KGBéla” ügye 🕵️♂️
Miért: Oroszország javára végzett kémkedés gyanúja, valamint az Európai Parlament kárára elkövetett költségvetési csalás (fiktív gyakornokok foglalkoztatása, amivel megkárosította az EU-t).
Büntetés: Az EP 2015-ben, majd 2017-ben is felfüggesztette a mentelmi jogát. Bár közvetlen EP-pénzbírságot nem az intézmény szabott ki rá, a magyar bíróság 2022-ben jogerősen 5 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Lényege: Ez a magyar EP-delegációk történetének legsúlyosabb bűnügye. Kovács Béla a büntetés elől Oroszországba távozott, így a börtönbüntetését nem kezdte meg. Az eset rávilágított az EP-képviselői keretekkel való visszaélések lehetőségére, valamint a külföldi befolyásszerzés veszélyeire.
Szájer József (Fidesz) – A brüsszeli lezárások megszegése 🎒
Miért: 2020 novemberében, a Covid-19 járvány miatti legszigorúbb brüsszeli kijárási tilalom idején részt vett egy illegális szexpartin. Amikor a rendőrség rajtaütött a rendezvényen, az ereszcsatornán próbált elmenekülni, a hátizsákjában pedig kábítószert találtak.
Büntetés: Az Európai Parlament nem szabott ki rá belső intézményi szankciót, mivel az eset kiderülésekor azonnal lemondott a mandátumáról. A belga hatóságok 250 eurós bírságot szabtak ki rá a járványügyi szabályok megszegése miatt, a kábítószer-birtoklás miatti eljárást pedig megszüntették.
Lényege: Az ügy hatalmas politikai botrányt okozott, mivel a cselekmény élesen szembehelyezkedett pártja deklarált értékrendjével. Szájer politikai karrierje azonnal véget ért.
Deutsch Tamás (Fidesz) – Frakciószintű politikai szankció 🛑
Miért: 2020 decemberében egy interjúban Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) akkori frakcióvezetőjének egyik nyilatkozatát a Gestapo és a magyar ÁVH módszereihez hasonlította.
Büntetés: Az Európai Néppárt frakciója belső szankciót alkalmazott: megvonták tőle a felszólalási jogot a frakció nevében az EP plenáris ülésein, és megfosztották minden árnyék-jelentéstevői posztjától. Pénzbüntetést nem kapott.
Lényege: Ez egy tisztán politikai szankció volt, amely jól mutatta a Fidesz és az EPP közötti konfliktus végleges kiéleződését.
2️⃣ A Tisza Párt és az ellenük irányuló eljárások 🌊
Jelenleg (2026 tavaszán) a Tisza Párt, mint politikai szervezet, nem kapott olyan klasszikus állami, súlyos pénzbüntetéseket (például milliárdos ÁSZ-bírságot), mint amilyeneket a korábbi ellenzéki összefogás pártjai kaptak. Ennek fő oka, hogy a Tisza Párt akkor még nem létezett, illetve nem indult a választásokon. Ugyanakkor az Európai Parlamentben és helyi szinteken is érte őket vagy a képviselőiket valamilyen retorzió:
Frakciószintű büntetés az Európai Néppártban (2026. január): Az EPP vezetése belső szankcióval sújtotta a Tisza Párt EP-képviselőit, miután egy kulcsfontosságú szavazáson szembementek az EPP hivatalos frakcióvonalával. Magyar Péter ezt úgy kommunikálta, hogy ez csak azt bizonyítja: a Tisza képviselői a magyar érdekek mentén szavaznak.
Magyar Péter mentelmi ügye (Az „Ötkert-botrány”): A magyar legfőbb ügyész lopás gyanúja miatt kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését (a gyanú szerint 2024 júniusában elvette és a Dunába dobta egy őt videózó férfi telefonját). Az EP jogi bizottsága (JURI) azonban 2025 szeptemberében úgy döntött, hogy nem támogatja a mentelmi jog felfüggesztését, így a büntetőeljárás nem folytatható le ellene.
Helyi „büntetések” és csörték: Helyi szinten előfordultak retorziók. 2025 tavaszán a soproni önkormányzat 256 ezer forintos takarítási díjat számlázott ki egy helyi tiszás tüntetés szervezőjének, mert a demonstrálók krétával írtak a térkőre. Összességében jogi és állami értelemben a Tisza Párt egyelőre „büntetlen”.
3️⃣ A távollétek pénzügyi következményei az EP-ben 📉
Az Európai Parlament rendszere nem fegyelmi büntetésekkel, hanem pénzügyi ösztönzőkkel és automatikus megvonásokkal kezeli a jelenlétet.
Az alapfizetés egyáltalán nem csökken: A képviselői alapbér (bruttó 10 377 euró, nettó kb. 8 000 euró) kőbe van vésve. Ezt az összeget minden EP-képviselő megkapja minden hónapban, függetlenül a jelenléttől. A fő jövedelem tehát nem lesz kevesebb a távollétek miatt.
A napidíjak elvesztése (Nincs büntetés, de „ugrik” a napidíj): A hivatalos munkavégzést a fix alapfizetésen felül a napi ellátmánnyal (jelenleg kb. 350 euró/nap) motiválják. Ezt kizárólag a fizikai jelenlét és a jelenléti ív aláírása ellenében fizetik ki. Bármely nap, amikor egy képviselő (például Magyar Péter) nincs ott, ettől a pénztől automatikusan elesik.
A tartós hiányzás következménye (Az 50%-os szabály): Ha egy képviselő egy parlamenti év (szeptembertől augusztusig) során a hivatalos, névvezetéses szavazások több mint 50 százalékáról hiányzik, akkor az EP elnöksége a felére csökkentheti az általános költségtérítését (ez egy fix, havi közel 5000 eurós összeg irodabérlésre, rezsire, szoftverekre).
A politikai vita: A kormánypártok azzal vádolják Magyar Pétert, hogy a fix alapfizetés felvétele mellett elhanyagolja brüsszeli munkáját. A Tisza Párt érvelése szerint viszont a prioritás a belföldi pártépítés, és elfogadják, hogy a távol töltött napok után nem veszik fel a napi juttatásokat.
4️⃣ Plenáris jelenléti statisztikák (2024–2029 ciklus eleje) 📊
Az alábbi táblázat az Európai Parlament hivatalos jelenléti ívei és a független tényellenőrző portálok adatai alapján mutatja a 21 magyar EP-képviselő részvételét a 2024 nyarán indult ciklus első vizsgált időszakában (összesen 58 hivatalos plenáris ülésnap).
| Képviselő neve | Párt | Jelen volt (nap) | Hiányzott (nap) | Részvételi arány |
| Dávid Dóra | Tisza Párt | 58 | 0 | 100% |
| Gerzsenyi Gabriella | Tisza Párt | 57 | 1 | 98% |
| Borvendég Zsuzsanna | Mi Hazánk | 56 | 2 | 97% |
| Ferenc Viktória | Fidesz | 55 | 3 | 95% |
| Vicsek Annamária | Fidesz | 53 | 5 | 91% |
| Szekeres Pál | Fidesz | 52 | 6 | 90% |
| Lakos Eszter | Tisza Párt | 51 | 7 | 88% |
| Molnár Csaba | DK | 51 | 7 | 88% |
| Dömötör Csaba | Fidesz | 50 | 8 | 86% |
| Győri Enikő | Fidesz | 50 | 8 | 86% |
| Kulja András | Tisza Párt | 50 | 8 | 86% |
| László András | Fidesz | 49 | 9 | 84% |
| Kollár Kinga | Tisza Párt | 47 | 11 | 81% |
| Gál Kinga | Fidesz | 46 | 12 | 79% |
| Schaller-Baross Ernő | Fidesz | 46 | 12 | 79% |
| Tarr Zoltán | Tisza Párt | 46 | 12 | 79% |
| Deutsch Tamás | Fidesz | 45 | 13 | 78% |
| Gyürk András | Fidesz | 44 | 14 | 76% |
| Hölvényi György | KDNP | 43 | 15 | 74% |
| Dobrev Klára | DK | 42 | 16 | 72% |
| Magyar Péter | Tisza Párt | 29 | 29 | 50% |
Megjegyzések: A fenti számok kizárólag a plenáris ülésekre vonatkoznak. A jelenléti ívek nem tesznek különbséget a hiányzás okai között (pl. betegség vagy belföldi politikai munka).
5️⃣ Bizottsági jelenlét és felszólalások 🎙️
A bizottsági jegyzőkönyvek és felszólalások összesítése sokkal tagoltabb, így a 2024-ben indult ciklusról egyelőre csak részleges adatok állnak rendelkezésre, a korábbi (2019-2024-es) ciklusról viszont már ismertek a végleges számok.
Jelenlegi ciklus (2024–2029) részleges adatai:
A politikai viták fókuszában álló két képviselő hivatalos bizottsági részvétele eddig így alakult:
Deutsch Tamás (Fidesz): A kijelölt bizottsági üléseinek (főként Költségvetési Ellenőrző) 49,2%-án vett részt.
Magyar Péter (Tisza Párt): A saját bizottsági üléseinek (Mezőgazdasági és Alkotmányügyi) 21%-án jelent meg.
A korábbi (2019–2024-es) ciklus végleges adatai:
Legaktívabb felszólalók: A felszólalások számában kiemelkedően magas számokat hoztak az ellenzéki képviselők (Cseh Katalin, Donáth Anna, Dobrev Klára), a kormánypárti oldalon pedig Deli Andor volt a legaktívabb.
Legalacsonyabb bizottsági jelenlét: Az 5 év összesített adatai alapján a legalacsonyabb bizottsági jelenlétet Deutsch Tamás produkálta, aki a Petíciós Bizottság 58 üléséből csupán 5-ön volt jelen (kevesebb mint 10%-os részvétel).
#EurópaiParlament #MagyarEPKépviselők #Statisztika #TiszaPárt #Politika #BorsiMiklós

Megjegyzések
Megjegyzés küldése