Európa Parlamenti képviselők szankciói - Mítosz - Valóság

 



Európa Parlamenti képviselők szankciói - Mítosz - Valóság  
Készítette : Borsi Miklós í
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/03/europa-parlamenti-kepviselok-szankcioi.html

1️⃣ Nagy port kavaró magyar EP-képviselői ügyek és szankciók ⚖️

A magyar európai parlamenti (EP) képviselők esetében az elmúlt években három olyan nagy port kavaró ügy volt, amely valamilyen hivatalos szankcióval, mentelmi jog felfüggesztésével vagy komoly politikai/jogi következménnyel járt. Az Európai Parlament alapesetben pénzbüntetést (a napidíj megvonását) vagy a felszólalási jogok felfüggesztését alkalmazhatja a házszabályt megsértőkkel szemben, de a legsúlyosabb esetekben a büntetőjogi felelősségre vonás is megtörténik.

Hogyan büntet az EP hivatalosan? 💶

Ha egy képviselő az ülésteremben botrányt okoz, vagy súlyosan megsérti az EP magatartási kódexét, az EP elnöke közvetlen szankciókat is alkalmazhat. Ennek a „költsége” a napi ellátmány (napidíj) megvonása lehet, amely naponként körülbelül 350 euró. Ezt a büntetést 2-től akár 30 napra is kiszabhatják, így a maximális pénzbüntetés meghaladhatja a 10 000 eurót is. Magyar képviselővel szemben az utóbbi években ilyen maximális, közvetlen EP-elnöki pénzbírság kiszabására nem került sor.

A legfontosabb esetek összefoglalója:

  • Kovács Béla (Jobbik) – „KGBéla” ügye 🕵️‍♂️

    • Miért: Oroszország javára végzett kémkedés gyanúja, valamint az Európai Parlament kárára elkövetett költségvetési csalás (fiktív gyakornokok foglalkoztatása, amivel megkárosította az EU-t).

    • Büntetés: Az EP 2015-ben, majd 2017-ben is felfüggesztette a mentelmi jogát. Bár közvetlen EP-pénzbírságot nem az intézmény szabott ki rá, a magyar bíróság 2022-ben jogerősen 5 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

    • Lényege: Ez a magyar EP-delegációk történetének legsúlyosabb bűnügye. Kovács Béla a büntetés elől Oroszországba távozott, így a börtönbüntetését nem kezdte meg. Az eset rávilágított az EP-képviselői keretekkel való visszaélések lehetőségére, valamint a külföldi befolyásszerzés veszélyeire.

  • Szájer József (Fidesz) – A brüsszeli lezárások megszegése 🎒

    • Miért: 2020 novemberében, a Covid-19 járvány miatti legszigorúbb brüsszeli kijárási tilalom idején részt vett egy illegális szexpartin. Amikor a rendőrség rajtaütött a rendezvényen, az ereszcsatornán próbált elmenekülni, a hátizsákjában pedig kábítószert találtak.

    • Büntetés: Az Európai Parlament nem szabott ki rá belső intézményi szankciót, mivel az eset kiderülésekor azonnal lemondott a mandátumáról. A belga hatóságok 250 eurós bírságot szabtak ki rá a járványügyi szabályok megszegése miatt, a kábítószer-birtoklás miatti eljárást pedig megszüntették.

    • Lényege: Az ügy hatalmas politikai botrányt okozott, mivel a cselekmény élesen szembehelyezkedett pártja deklarált értékrendjével. Szájer politikai karrierje azonnal véget ért.

  • Deutsch Tamás (Fidesz) – Frakciószintű politikai szankció 🛑

    • Miért: 2020 decemberében egy interjúban Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) akkori frakcióvezetőjének egyik nyilatkozatát a Gestapo és a magyar ÁVH módszereihez hasonlította.

    • Büntetés: Az Európai Néppárt frakciója belső szankciót alkalmazott: megvonták tőle a felszólalási jogot a frakció nevében az EP plenáris ülésein, és megfosztották minden árnyék-jelentéstevői posztjától. Pénzbüntetést nem kapott.

    • Lényege: Ez egy tisztán politikai szankció volt, amely jól mutatta a Fidesz és az EPP közötti konfliktus végleges kiéleződését.


2️⃣ A Tisza Párt és az ellenük irányuló eljárások 🌊

Jelenleg (2026 tavaszán) a Tisza Párt, mint politikai szervezet, nem kapott olyan klasszikus állami, súlyos pénzbüntetéseket (például milliárdos ÁSZ-bírságot), mint amilyeneket a korábbi ellenzéki összefogás pártjai kaptak. Ennek fő oka, hogy a Tisza Párt akkor még nem létezett, illetve nem indult a választásokon. Ugyanakkor az Európai Parlamentben és helyi szinteken is érte őket vagy a képviselőiket valamilyen retorzió:

  • Frakciószintű büntetés az Európai Néppártban (2026. január): Az EPP vezetése belső szankcióval sújtotta a Tisza Párt EP-képviselőit, miután egy kulcsfontosságú szavazáson szembementek az EPP hivatalos frakcióvonalával. Magyar Péter ezt úgy kommunikálta, hogy ez csak azt bizonyítja: a Tisza képviselői a magyar érdekek mentén szavaznak.

  • Magyar Péter mentelmi ügye (Az „Ötkert-botrány”): A magyar legfőbb ügyész lopás gyanúja miatt kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését (a gyanú szerint 2024 júniusában elvette és a Dunába dobta egy őt videózó férfi telefonját). Az EP jogi bizottsága (JURI) azonban 2025 szeptemberében úgy döntött, hogy nem támogatja a mentelmi jog felfüggesztését, így a büntetőeljárás nem folytatható le ellene.

  • Helyi „büntetések” és csörték: Helyi szinten előfordultak retorziók. 2025 tavaszán a soproni önkormányzat 256 ezer forintos takarítási díjat számlázott ki egy helyi tiszás tüntetés szervezőjének, mert a demonstrálók krétával írtak a térkőre. Összességében jogi és állami értelemben a Tisza Párt egyelőre „büntetlen”.


3️⃣ A távollétek pénzügyi következményei az EP-ben 📉

Az Európai Parlament rendszere nem fegyelmi büntetésekkel, hanem pénzügyi ösztönzőkkel és automatikus megvonásokkal kezeli a jelenlétet.

  1. Az alapfizetés egyáltalán nem csökken: A képviselői alapbér (bruttó 10 377 euró, nettó kb. 8 000 euró) kőbe van vésve. Ezt az összeget minden EP-képviselő megkapja minden hónapban, függetlenül a jelenléttől. A fő jövedelem tehát nem lesz kevesebb a távollétek miatt.

  2. A napidíjak elvesztése (Nincs büntetés, de „ugrik” a napidíj): A hivatalos munkavégzést a fix alapfizetésen felül a napi ellátmánnyal (jelenleg kb. 350 euró/nap) motiválják. Ezt kizárólag a fizikai jelenlét és a jelenléti ív aláírása ellenében fizetik ki. Bármely nap, amikor egy képviselő (például Magyar Péter) nincs ott, ettől a pénztől automatikusan elesik.

  3. A tartós hiányzás következménye (Az 50%-os szabály): Ha egy képviselő egy parlamenti év (szeptembertől augusztusig) során a hivatalos, névvezetéses szavazások több mint 50 százalékáról hiányzik, akkor az EP elnöksége a felére csökkentheti az általános költségtérítését (ez egy fix, havi közel 5000 eurós összeg irodabérlésre, rezsire, szoftverekre).

  4. A politikai vita: A kormánypártok azzal vádolják Magyar Pétert, hogy a fix alapfizetés felvétele mellett elhanyagolja brüsszeli munkáját. A Tisza Párt érvelése szerint viszont a prioritás a belföldi pártépítés, és elfogadják, hogy a távol töltött napok után nem veszik fel a napi juttatásokat.


4️⃣ Plenáris jelenléti statisztikák (2024–2029 ciklus eleje) 📊

Az alábbi táblázat az Európai Parlament hivatalos jelenléti ívei és a független tényellenőrző portálok adatai alapján mutatja a 21 magyar EP-képviselő részvételét a 2024 nyarán indult ciklus első vizsgált időszakában (összesen 58 hivatalos plenáris ülésnap).

Képviselő nevePártJelen volt (nap)Hiányzott (nap)Részvételi arány
Dávid DóraTisza Párt580100%
Gerzsenyi GabriellaTisza Párt57198%
Borvendég ZsuzsannaMi Hazánk56297%
Ferenc ViktóriaFidesz55395%
Vicsek AnnamáriaFidesz53591%
Szekeres PálFidesz52690%
Lakos EszterTisza Párt51788%
Molnár CsabaDK51788%
Dömötör CsabaFidesz50886%
Győri EnikőFidesz50886%
Kulja AndrásTisza Párt50886%
László AndrásFidesz49984%
Kollár KingaTisza Párt471181%
Gál KingaFidesz461279%
Schaller-Baross ErnőFidesz461279%
Tarr ZoltánTisza Párt461279%
Deutsch TamásFidesz451378%
Gyürk AndrásFidesz441476%
Hölvényi GyörgyKDNP431574%
Dobrev KláraDK421672%
Magyar PéterTisza Párt292950%

Megjegyzések: A fenti számok kizárólag a plenáris ülésekre vonatkoznak. A jelenléti ívek nem tesznek különbséget a hiányzás okai között (pl. betegség vagy belföldi politikai munka).


5️⃣ Bizottsági jelenlét és felszólalások 🎙️

A bizottsági jegyzőkönyvek és felszólalások összesítése sokkal tagoltabb, így a 2024-ben indult ciklusról egyelőre csak részleges adatok állnak rendelkezésre, a korábbi (2019-2024-es) ciklusról viszont már ismertek a végleges számok.

Jelenlegi ciklus (2024–2029) részleges adatai:

A politikai viták fókuszában álló két képviselő hivatalos bizottsági részvétele eddig így alakult:

  • Deutsch Tamás (Fidesz): A kijelölt bizottsági üléseinek (főként Költségvetési Ellenőrző) 49,2%-án vett részt.

  • Magyar Péter (Tisza Párt): A saját bizottsági üléseinek (Mezőgazdasági és Alkotmányügyi) 21%-án jelent meg.

A korábbi (2019–2024-es) ciklus végleges adatai:

  • Legaktívabb felszólalók: A felszólalások számában kiemelkedően magas számokat hoztak az ellenzéki képviselők (Cseh Katalin, Donáth Anna, Dobrev Klára), a kormánypárti oldalon pedig Deli Andor volt a legaktívabb.

  • Legalacsonyabb bizottsági jelenlét: Az 5 év összesített adatai alapján a legalacsonyabb bizottsági jelenlétet Deutsch Tamás produkálta, aki a Petíciós Bizottság 58 üléséből csupán 5-ön volt jelen (kevesebb mint 10%-os részvétel).

#EurópaiParlament #MagyarEPKépviselők #Statisztika #TiszaPárt #Politika #BorsiMiklós

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Izrael Állam Stratégiai Képességei és Nukleáris Arzenálja 2026. FEBRUÁR 28

Hova tűnt Ukrajna 1900 robbanófej és 176 rakéta? - Budapesti Memorandum

Lex MCC vs Richter Gedeon Nyrt Mol Nyrt A Richter Gedeon Nyrt. és a Mol is elhalasztja az osztalék kifizetését.