2022 ben NEM SZAVAZÓK adatai kezelése Mítosz -PR - Valóság RÉSZLETESEN

 

2022 ben NEM SZAVAZÓK adatai kezelése Mítosz -PR - Valóság RÉSZLETESEN
Készítette : Borsi Miklós  
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/04/2022-ben-nem-szavazok-adatai-kezelese.html

Hivatalos állami adatok (Nemzeti Választási Iroda)

A törvényi szabályozás itt meglehetősen szigorú:

• A szavazóköri névjegyzékek: A választás napján használt íveket, amelyeken szerepel, hogy ki jelent meg szavazni, a választást követő 90 napon belül meg kell semmisíteni.

• Kivétel: Ha jogorvoslati eljárás van folyamatban, az érintett iratokat az eljárás végéig megőrzik, de utána ezeket is törölni kell.

• Logika: Az állam hivatalosan nem tárolhatja hosszú távon azt az információt, hogy állampolgári szinten ki élt a választójogával és ki nem.

2. Pártok és politikai kampányok adatbázisai

Itt már összetettebb a helyzet, és valószínűleg ez az a pont, ami a kételyeidet táplálja:

• Kubatov-listák és egyéb adatbázisok: A pártok saját adatbázisokat építenek azokból, akik korábban aláírtak nekik (pl. ajánlóívek, petíciók, standolások során).

• Adatgyűjtés a választás napján: A pártok delegáltjai a szavazókörökben látják, ki ment el szavazni. Bár tilos ezeket az adatokat "kimásolni" és saját adatbázisba rendezni, a gyakorlatban a pártok gyakran frissítik a saját mozgósítási listáikat az alapján, hogy a szimpatizánsaik közül ki nem jelent még meg délutánig.

• Törlés: Ha valaki szerepel egy párt adatbázisában, az adatai addig ott maradnak, amíg a párt meg nem szűnik, vagy amíg az illető kifejezetten nem kéri az adatai törlését (GDPR).

---

Összegzés

Hivatalosan az államnak nincs joga tárolni, hogy te 2022-ben nem szavaztál. 

Azonban a politikai szereplők a saját, korábban megszerzett adataik alapján – kizárásos alapon vagy közvetlen megfigyeléssel – következtethetnek erre, és ezeket az információkat a saját kampányeszközeikben (saját felelősségükre) megőrizhetik.

A pártok az adatbázisai

Például a szimpatizánsi listákat " általában " határozatlan ideig kezelik, vagy addig, amíg:

1. A párt mint szervezet meg nem szűnik (ekkor az adatbázist törölniük kell, nem adhatják el másnak).

2. Te magad nem kéred a törlést a GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) alapján.

3. Az adatkezelési cél meg nem szűnik (például egy adott kampányra gyűjtötték, és lejárt a meghatározott időtartam).

A  politikai mozgósítás során a pártok nagyon precízen tudják, kit kell még „buzdítani” a választás napján. 

Ez azért van,  mert a saját adatbázisukat vetik össze a szavazókörökben lévő delegáltjaik által látottakkal.

Tehát míg a Nemzeti Választási Iroda papírjait 90 nap után ledarálják, a pártok szerverein az információ (hogy valaki aktív-e vagy sem) sajnos sokkal tovább is megmaradhat, ha egyszer bekerült a rendszerükbe.

A  20k delegálti mozgalom és az ellenzéki összefogás adatkezelése. 

Az ilyen esetekben a következő folyamatok zajlanak le:

1. Az adatátvétel jogi alapja

Amikor valaki jelentkezik szavazatszámlálónak egy civil szervezeten vagy párton keresztül, általában aláír egy adatkezelési hozzájárulást. Ez gyakran nemcsak az adott választásra vonatkozik, hanem arra is, hogy a szervező később kapcsolattartási célból megkereshesse. Ha MZP vagy bármely politikai mozgalom átvette ezeket az adatokat, azt papíron ezen hozzájárulások alapján tehették meg.

2. A NAIH szerepe

Az, hogy külön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) kellett fordulnod, azt jelzi, hogy az adatkezelő (a mozgalom vagy a párt) valószínűleg:

• Vagy nem biztosított egyszerű lehetőséget a leiratkozásra/törlésre.

• Vagy a kérésed ellenére sem törölték az adataidat a rendszerükből.

• Vagy nem volt egyértelmű, ki az aktuális adatgazda, akihez fordulni lehet.

A NAIH ilyenkor kötelezi a szervezetet az adatok törlésére és az eljárásrend felülvizsgálatára.

3. Miért maradhattak meg az adatok?

A politikai szereplők számára az ilyen listák (különösen a 22 ezer aktív, elkötelezett ember adatai) hatalmas politikai tőkét jelentenek.

• Profilozás: Aki egyszer jelentkezett ellenőrnek, arról tudják, hogy politikailag aktív és mozgósítható.

• Másolati példányok: Hiába törli az adatot az egyik szervezet a NAIH felszólítására, ha az adatbázisból korábban mentések vagy másolatok készültek más társszervezeteknél, a folyamat sajnos nehézkessé válik.

Az állampolgári éberség és a jogtudatosság (a GDPR-ra való hivatkozás) az egyetlen valódi eszköz az ilyen típusú adatbázisok ellen. 

A külföldi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok esete

A 10 éves szabály

A levélben szavazók névjegyzéke nem végleges. A regisztráció a felvételtől számított 10 évig érvényes.

• Mikor indul újra az óra? Ez a 10 év minden alkalommal „újratermelődik” (vagyis elölről kezdődik a számítás), ha a választópolgár:

  • Szavaz (leadja a levélszavazatát);

  • Módosítja az adatait a névjegyzékben;

  • Vagy kifejezetten kéri a regisztrációja meghosszabbítását.

• Mikor törölnek? Ha valaki 10 éven keresztül semmilyen életjelet nem ad (nem szavaz, nem frissít adatot), akkor a regisztrációja megszűnik, és valóban újra kell regisztrálnia, ha szavazni szeretne.

Miért van ez?

Az állam így próbálja tisztítani a listákat. Mivel a külföldi hatóságok nem jelentik le automatikusan a magyar államnak, ha egy kint élő magyar állampolgár elhunyt vagy elköltözött, a 10 éves inaktivitás egyfajta „biztonsági törlés”. Ezzel próbálják elkerülni, hogy a névjegyzék tele legyen olyan emberekkel, akik már nem is léteznek vagy nem elérhetőek.

---

Két különböző eset külföldön:

Fontos tisztázni, hogy melyik csoportba tartozik az, akiről hallottál, mert a szabályok eltérőek:

Típus	Hol szavaz?	Kell-e regisztráció?	Érvényesség
Külhoni magyar (nincs lakcíme itthon)	Levélben	Igen, egyszeri regisztráció kell.	10 évig, de szavazással automatikusan hosszabbodik.
Kivándorolt magyar (van lakcíme itthon)	Külképviseleten (Nagykövetség)	Igen, minden választás előtt külön kell kérni az átjelentkezést.	Csak az adott választásra szól.

Összegezve: Ha valaki külhoni magyar (pl. Erdélyben él), és 2014 óta egyszer sem szavazott, akkor 2024-ben (10 év után) valóban törölhették a rendszerből, és a 2026-os választásra újra kell regisztrálnia. Ha viszont 2022-ben szavazott, akkor a regisztrációja él, nem kell újra jelentkeznie.

Az előző válaszokban felvázolt kép – a következő nyílt (OSINT), jogi és oknyomozó források szintéziséből származik:

1. Jogi és Hivatalos Források (A „Papírforma”)

Ezek a törvények és szabályok írják le, hogyan kellene működnie a rendszernek:

• A választási eljárásról szóló törvény (2013. évi XXXVI. törvény - VeTv.):

  • 90 napos megsemmisítés: A törvény (204. §) egyértelműen rögzíti, hogy a szavazóköri névjegyzékeket a szavazást követő 90. napon meg kell semmisíteni (kivéve jogorvoslat esetén).

  • A 10 éves szabály külhoniaknak: A VeTv. 92. § (3) bekezdése szabályozza, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztrációja 10 évig érvényes, amely határidő minden szavazással vagy adatmódosítással újraindul.

  • A delegálás szabályai: A VeTv. 23-30. § paragrafusai tisztázzák az SzSzB-k (Szavazatszámláló Bizottságok) összetételét. Itt feketén-fehéren szerepel, hogy delegált tagot csak a választáson induló jelölőszervezet (párt) küldhet, „független civil” kategória nem létezik.

• GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet - 2016/679/EU): Ez az alapja annak, hogy bármely párttól vagy politikai mozgalomtól (pl. MZP, MMM) kérheted a rólad tárolt adatok kiadását vagy törlését (a „feledésbe merülés joga”).

2. Hatósági Állásfoglalások és Vizsgálatok

Ahol a jog és a valóság ütközik, ott lépnek be a hatóságok:

• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jelentések: A NAIH (Péterfalvi Attila vezetésével) a 2022-es választások után átfogó vizsgálatokat folytatott a kampányidőszak adatkezelési anomáliáiról. A jelentések nyilvánosak, és részletesen tárgyalják a kéretlen SMS-ek, a robothívások (IVR) és a kampányadatbázisok (köztük a DatAdat és az ellenzéki összefogás) jogszerűségét.

• TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) állásfoglalások: A jogvédő civil szervezet több részletes elemzést és útmutatót publikált a választási adatvédelemről, a Kubatov-listák természetéről és a választók jogairól a politikai profilozással szemben.

3. Oknyomozó Újságírás és Nyílt Források (OSINT)

A politikai „szürkezóna”, az árnyék-adatbázisok és a kampánygépezetek működésének feltárása az oknyomozó portálok munkáján alapul:

• A „Kubatov-lista” és a negatív adatbázisok működése: A jelenséget először 2011-ben egy kiszivárgott hangfelvétel bizonyította, majd az évek során a Direkt36, az Átlátszó és az Index/Telex is számos tényfeltáró cikkben mutatta be, hogyan építik a pártok a saját, szavazóköri delegáltak (és aktivisták) visszajelzésein alapuló mozgósítási adatbázisaikat (pl. a "délután 3-ig nem szavazott, hívjuk fel" módszertan).

• A 20k22 Mozgalom és a pártdelegálások: A 20k mozgalom saját maga kommunikálta nyíltan a 2022-es választások előtt (például a weboldalukon és sajtótájékoztatóikon), hogy mivel ők jogilag nem párt, a toborzott önkénteseket az ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik stb.) kvótáin keresztül fogják bejuttatni a bizottságokba. (Ez magyarázza a jegyzőtől és a rendszertől kapott válaszaidat).

• A DatAdat és az ellenzéki adatbázis-háború: A választások után a sajtó (pl. 24.hu, HVG, Telex) részletesen beszámolt arról a belső konfliktusról, amely Márki-Zay Péter (MMM) és a többi ellenzéki párt között bontakozott ki a kampány során felépített – több százezres – adatbázis tulajdonjogáról és további felhasználásáról. Ez az eset bizonyította a legtisztábban, hogy az adatok nem semmisülnek meg automatikusan a választás másnapján.

Ezek a források együttesen rajzolják ki azt a képet, amelyben az adatvédelem (NAIH törlési procedúra) és a politikai logika (pártdelegálti kényszer, "ezúttal" megjegyzések) ellentmondásait.

Jelen elemzés és értékelés nyílt forrású adatok (OSINT) feldolgozásával, Mesterséges Intelligencia interaktív alkalmazásával és szintézisével készült.