2022 ben NEM SZAVAZÓK adatai kezelése mítosz -PR - Valóság RÖVIDEN

 

 2022 ben NEM SZAVAZÓK adatai kezelése mítosz -PR - Valóság

 RÖVIDEN 

A 2022-es országgyűlési választáson a belföldi és külföldi névjegyzékben szereplő mintegy 8,2 millió választópolgárból nagyjából 2,5 millió ember nem szavazott. 

Az ő adataiknak (a "távolmaradóknak") a kezelése az egyik leginkább mítoszokkal terhelt területe a magyar politikának.
Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/04/2022-ben-nem-szavazok-adatai-kezelese_01720049527.html

1. A hivatalos állami kezelés (Nemzeti Választási Iroda)

• A Mítosz: Az állam (a mindenkori kormány) titkos feketelistát vezet azokról, akik nem mennek el szavazni, és ezt később hátrányos megkülönböztetésre használja (pl. munkahelyi kirúgások, támogatások megvonása).

• A PR: Az NVI kommunikációja szerint a rendszer tökéletesen vízálló, a szavazás titkossága és az adatok védelme 100%-os.

• A Valóság: Hivatalosan az állam nem tudja, és nem is tárolhatja egyéni szinten, hogy ki nem szavazott. A papíralapú névjegyzékeket, amelyeken a szavazókörben aláírják a megjelenést, a választást követő 90 napon belül megsemmisítik (ledarálják). Egyetlen kivétel az inaktív külhoni magyarok 10 éves szabálya (amiről korábban szó volt). A rendszer "vízállóságát" azonban a pártok a maguk eszközeivel megkerülik.

2. A pártok és a jelöltek adatkezelése (Kormány és Ellenzék)

• A Mítosz: A pártoknak megvan a 2,5 millió nem szavazó ember komplett, névre szóló listája.

• A PR: A pártok azt állítják, csak a saját, regisztrált szimpatizánsaik adatait kezelik szigorúan a GDPR betartásával, és csak azokat keresik, akik ehhez hozzájárultak.

• A Valóság (A „Kubatov-logika” és az ellenzéki másolatok): A pártoknak nincs meg a 2,5 millió távolmaradó teljes listája. Nekik "negatív adatbázisuk" van a saját bázisukról.

  • A módszer: A kampány során adatot gyűjtenek a potenciális szavazóikról (aláírásgyűjtés, online petíciók). A választás napján a szavazókörben ülő pártdelegáltak (a jogszabályok határán egyensúlyozva) figyelik, hogy a saját listájukon szereplő emberek elmentek-e már.

  • A mozgósítás: Aki délután 3-ig nem ment el szavazni a listáról, azt hívják, SMS-ezik.

  • A pártok tehát azt pontosan tudják, hogy a saját szimpatizánsaik közül ki nem szavazott. Azokat, akik eleve apolitikusak és soha semmilyen adatot nem adtak meg semmilyen pártnak, a politikai erők egyénileg nem azonosítják, legfeljebb csak demográfiailag (pl. "20-as éveiben járó, városi férfi") célozzák őket hirdetésekkel.

3. A 20k Mozgalom és MZP kampánya

A 2022-es ellenzéki kampány egyik legnagyobb újítása és egyben legvitatottabb adatkezelési epizódja a "20k" (20 ezer szavazatszámláló) és az adatvezérelt kampány (DatAdat bevonása) volt.

• A Mítosz: Az ellenzék egy mindent látó, nyugati szintű "csodafegyverrel" (DatAdat) követte mindenki mozgását, és a 20k ellenőrök illegálisan másolták a szavazók adatait a szavazókörökben.

• A PR (MZP és az összefogás kommunikációja): A 20 ezer civil szavazatszámláló csak a választás tisztaságát őrzi, függetlenek, és a kampány adatkezelése makulátlanul transzparens. A mozgósítás pedig kizárólag legális, opt-in (hozzájáruláson alapuló) adatbázisokból történik.

• A Valóság: A helyzet rendkívül profán és egyben kaotikus volt.

  • A 20k delegáltak szerepe: A 20k civil aktivista ugyan a tisztaság felett őrködött, de jelenlétük elengedhetetlen volt az ellenzéki Get-Out-The-Vote (GOTV - mozgósítási) művelethez. Ők (vagy az mellettük ülő pártdelegáltak) figyelték a névjegyzéket, és adták le a "drótot" a kampányközpontnak, hogy az ellenzéki adatbázisban szereplők közül kit kell még felhívni. Ez nem illegális listamásolás volt, hanem a Fidesz által régóta csúcsra járatott mozgósítási technika lekopírozása.

  • Az adatbázisok káosza: Az ellenzéki összefogás pártjai (DK, Momentum, Jobbik stb.) és MZP civil mozgalma (MMM) nem tudták – és sokszor bizalmatlanság miatt nem is akarták – tökéletesen egyesíteni a saját listáikat. Ezért fordult elő, hogy egy embert három különböző szervezettől is felhívtak, míg másokat egyszer sem.

  • A DatAdat és a szürkezóna: A kampány során rengeteg olyan SMS és hívás (pl. IVR - robothívás) ment ki, amelynél a választópolgárok nem értették, honnan van meg a számuk. Ez a modern politikai profilozás valósága: nyereményjátékok, kvízek, petíciók tucatjain keresztül "húzzák be" az adatokat, amelyeket aztán profiloznak.

  • A választás utáni adat-háború: Ahogy a korábbi tapasztalatod is mutatta a NAIH-eljárással, a 2022-es bukás után a hatalmas (és értékes) ellenzéki adatbázisok – köztük a 20k aktivisták és az aláírók adatai – felett komoly harc indult. MZP és az MMM megpróbálta egyben tartani ezt a bázist egy jövőbeli párt alapításához, ami adatvédelmi aggályokat és hatósági eljárásokat szült, hiszen a választók egy adott kampányra vagy adott civil feladatra adták meg az adataikat, nem egy jövőbeli politikai pártnak.

Összegzés

A valóság az, hogy 2022-ben a nem szavazók millióiról nincs egy nagy, központi „fekete mappa”. Viszont a magyar politikai gépezetek – a kormányoldal profin és centralizáltan, az ellenzék pedig MZP alatt töredezettebben, de agresszívan – hihetetlenül precíz mikrocélzási és megfigyelési rendszereket építettek ki. Ha valaha is interakcióba léptél velük (akár csak egy ellenzéki előválasztási regisztrációval vagy egy 20k jelentkezéssel), a te "nem szavazásod" vagy "passzivitásod" a saját szervereiken regisztrálásra és tárolásra került, függetlenül attól, hogy az állami papírokat már régen ledarálták.

Az előző válaszokban felvázolt kép – a következő nyílt (OSINT), jogi és oknyomozó források szintéziséből származik:

1. Jogi és Hivatalos Források (A „Papírforma”)

Ezek a törvények és szabályok írják le, hogyan kellene működnie a rendszernek:

• A választási eljárásról szóló törvény (2013. évi XXXVI. törvény - VeTv.):

  • 90 napos megsemmisítés: A törvény (204. §) egyértelműen rögzíti, hogy a szavazóköri névjegyzékeket a szavazást követő 90. napon meg kell semmisíteni (kivéve jogorvoslat esetén).

  • A 10 éves szabály külhoniaknak: A VeTv. 92. § (3) bekezdése szabályozza, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztrációja 10 évig érvényes, amely határidő minden szavazással vagy adatmódosítással újraindul.

  • A delegálás szabályai: A VeTv. 23-30. § paragrafusai tisztázzák az SzSzB-k (Szavazatszámláló Bizottságok) összetételét. Itt feketén-fehéren szerepel, hogy delegált tagot csak a választáson induló jelölőszervezet (párt) küldhet, „független civil” kategória nem létezik.

• GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet - 2016/679/EU): Ez az alapja annak, hogy bármely párttól vagy politikai mozgalomtól (pl. MZP, MMM) kérheted a rólad tárolt adatok kiadását vagy törlését (a „feledésbe merülés joga”).

2. Hatósági Állásfoglalások és Vizsgálatok

Ahol a jog és a valóság ütközik, ott lépnek be a hatóságok:

• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jelentések: A NAIH (Péterfalvi Attila vezetésével) a 2022-es választások után átfogó vizsgálatokat folytatott a kampányidőszak adatkezelési anomáliáiról. A jelentések nyilvánosak, és részletesen tárgyalják a kéretlen SMS-ek, a robothívások (IVR) és a kampányadatbázisok (köztük a DatAdat és az ellenzéki összefogás) jogszerűségét.

• TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) állásfoglalások: A jogvédő civil szervezet több részletes elemzést és útmutatót publikált a választási adatvédelemről, a Kubatov-listák természetéről és a választók jogairól a politikai profilozással szemben.

3. Oknyomozó Újságírás és Nyílt Források (OSINT)

A politikai „szürkezóna”, az árnyék-adatbázisok és a kampánygépezetek működésének feltárása az oknyomozó portálok munkáján alapul:

• A „Kubatov-lista” és a negatív adatbázisok működése: A jelenséget először 2011-ben egy kiszivárgott hangfelvétel bizonyította, majd az évek során a Direkt36, az Átlátszó és az Index/Telex is számos tényfeltáró cikkben mutatta be, hogyan építik a pártok a saját, szavazóköri delegáltak (és aktivisták) visszajelzésein alapuló mozgósítási adatbázisaikat (pl. a "délután 3-ig nem szavazott, hívjuk fel" módszertan).

• A 20k22 Mozgalom és a pártdelegálások: A 20k mozgalom saját maga kommunikálta nyíltan a 2022-es választások előtt (például a weboldalukon és sajtótájékoztatóikon), hogy mivel ők jogilag nem párt, a toborzott önkénteseket az ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik stb.) kvótáin keresztül fogják bejuttatni a bizottságokba. (Ez magyarázza a jegyzőtől és a rendszertől kapott válaszaidat).

• A DatAdat és az ellenzéki adatbázis-háború: A választások után a sajtó (pl. 24.hu, HVG, Telex) részletesen beszámolt arról a belső konfliktusról, amely Márki-Zay Péter (MMM) és a többi ellenzéki párt között bontakozott ki a kampány során felépített – több százezres – adatbázis tulajdonjogáról és további felhasználásáról. Ez az eset bizonyította a legtisztábban, hogy az adatok nem semmisülnek meg automatikusan a választás másnapján.

Ezek a források együttesen rajzolják ki azt a képet, amelyben az adatvédelem (NAIH törlési procedúra) és a politikai logika (pártdelegálti kényszer, "ezúttal" megjegyzések) ellentmondásait.

Jelen elemzés és értékelés nyílt forrású adatok (OSINT) feldolgozásával, Mesterséges Intelligencia interaktív alkalmazásával és szintézisével készült.