Adatgyűjtés és a Tiszti Kar „Lefejezése” Kirakat/PR - Magyar Hadsereg és Sorkatonaság - Sorozás: Mítosz, PR és a Nyers Valóság 3/4
Kirakat/PR - Magyar Hadsereg és Sorkatonaság - Sorozás: Mítosz, PR és a Nyers Valóság 3/4
🧵 Adatgyűjtés és a Tiszti Kar „Lefejezése”
Készítette : Borsi Miklós
Részletesen https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/04/kirakatpr-magyar-hadsereg-es.html
Felmerül a kérdés: ha nincs meg a régi sorkatonai adatbázis, hogyan pótolják vészhelyzetben? És kik fogják ezt levezényelni?
A „Veszélyhelyzet” mint joker-kártya
A GDPR szigorúan védi az adatainkat, de a különleges jogrend (veszélyhelyzet) ezt felülírhatja. Amit békeidőben apróbetűs politikai adatbázis-építéssel (pl. oltási vagy nyugdíjas listák) oldanak meg a "szürke zónában", azt hadiállapotban nyíltan megtehetik.
Az államnak csak össze kell kötnie a NAV, a Belügyminisztérium és az EESZT adatait a „nemzetbiztonság” égisze alatt, és máris kész az új toborzási profil.
A 2023-as „Tisztogatási Rendelet”
Hogy miért akadozik a szakmaiság? A Szalay-Bobrovniczky Kristóf alatt hozott rendelettel indult meg a tiszti kar lefejezése.
A 45/25-ös szabály: Aki betöltötte a 45. életévét és volt 25 év szolgálata, indoklás nélkül elküldhették.
Az eredmény: A „kádárhuszározás” gúnyos jelszava alatt hatalmas mennyiségű intézményi memória, NATO-tapasztalat és logisztikai tudás távozott. Az autonóm, szakmai alapon gondolkodó vezetés helyét a feltétlen politikai lojalitás vette át.
A tiszti kar „lefejezése”: Szakértelem vs. Lojalitás
A 2010 utáni folyamatok egyértelműen a politikai homogenizálást szolgálták. Ehhez azonban nem minden esetben volt szükség brutális, azonnali kirúgásokra; a rendszer kifejlesztette a kulturált elmozdítás módszertanát is.
1. A „Gerinc” és a „Diplomáciai Száműzetés”
A legmagasabb rangú vezetők esetében a politika gyakran alkalmazta a „felfelé buktatás” vagy a nagyköveti kinevezés eszközét. Ez nem lemondás volt, hanem egyfajta diplomáciai karantén, ahol a szolgálati idő ugyan ketyegett, de a szakmai ráhatásuk a Honvédség belső folyamataira megszűnt.
Végh Ferenc: Gyakran emlegetik úgy, mint aki felállt, de a valóság az, hogy leváltották és nagykövetnek küldték. Ez volt a prototípusa a „kulturált elmozdításnak”.
Fodor Lajos és Korom Ferenc: Mindketten hasonló utat jártak be: a vezérkar éléről a diplomácia világába kerültek. Ez a technika lehetővé tette a politika számára, hogy ne kelljen nyílt konfliktust vállalnia a népszerűbb katonai vezetőkkel, miközben mégis eltávolította őket a döntéshozó pozíciókból.
Korom Ferenc és Sándor Zsolt (volt VKF-helyettes): Jelenleg is ezen a „diplomáciai pályán” mozognak, biztosítva a rendszer számára, hogy a tapasztalt, de autonóm gondolkodású tisztek ne a hazai laktanyákban fejtsék ki hatásukat.
2. A lemondás mint ritka kivétel
A magyar katonai hagyományban a tényleges lemondás rendkívül ritka.
Lőrincz Kálmán: 1992-ben ugyan beadta a lemondását, de azt a politika nem fogadta el. Végül kitöltötte idejét a 1994-es nyugdíjazásáig, megőrizve tartását a rendszerváltás zavaros éveiben.Szenes Zoltán: A legképzettebb honvédelmi vezető. Professzori szintű tudása és nemzetközi tekintélye van. Az ő félreállása egyértelmű jelzés volt: a rendszernek nincs szüksége olyan koponyákra, akik érvekkel és nemzetközi példákkal tudják alátámasztani, miért katasztrófa a tapasztalt állomány kisöprése.
3. A „Menesztettek” és a politikai hullámverés
A vezetés átalakítása néha nyíltabb volt, mint a diplomáciai elküldés.
Borsits László: A sorsa a leglátványosabb példa a politikai bizalmatlanságra. 1991-ben menesztették, helyére Deák Jánost emelték be (aki később a Honvédség parancsnoka lett). Borsitsot 1994-ben, már mint közigazgatási államtitkárt, ismét menesztették, majd 1996-ban végleg távozott egy lengyelországi lövészet körüli parlamenti mulasztás miatt. Az ő esete mutatja, hogy a szakmai hiba csak ürügy, ha a politikai szélirány megváltozik.
Magyar Honvédség Vezetői: Morális és Stratégiai Leltár
| Típus | Szereplő(k) | A „Hírnév” ára | Sors és végkifejlet |
| A Valódi Lemondók | Szenes Zoltán, Lőrincz Kálmán | Nem kértek a szakmai integritás feladásából és a politikai alkukból. | Megőrizték erkölcsi tőkéjüket; Szenes 2026-ban is a szakma „lelkiismerete”. |
| A Diplomáciai „Exit” | Végh Ferenc, Fodor Lajos, Korom Ferenc, Sándor Zsolt | Elfogadták a nagyköveti posztot a nyílt szakítás helyett. | Szakmailag izolálták őket, miközben a „ketyegő” szolgálati idővel csendben tartották őket. |
| A Végrehajtók | Benkő Tibor, Ruszin-Szendi Romulusz | Aktívan közreműködtek a régi gárda és a szerzett jogok felszámolásában. | Miután elvégezték a „lefejezést”, a rendszer őket is indoklás nélkül eldobta. |
| A Menesztettek | Borsits László | Nem simultak be, de nem is választották a lemondást. | Politikai tisztogatás áldozatai lettek a rendszerváltás utáni években. |
A Kulturált Elmozdítás
A "diplomáciai száműzetés" intézménye kiválóan működött: Végh Ferenc, Fodor Lajos, Korom Ferenc vagy Sándor Zsolt mind a nagyköveti/diplomáciai pályán találták magukat. Ez a technika konfliktusmentesen távolította el a népszerű vezetőket a döntéshozatal közeléből, megszakítva a szakmai folytonosságot.
A távozás típusai
| Típus | Módszer | Példák | Politikai cél |
| Kulturált elmozdítás | Nagyköveti kinevezés, diplomáciai pálya. | Végh Ferenc, Fodor Lajos, Korom Ferenc, Sándor Zsolt | A szakmai tekintély izolálása konfliktus nélkül. |
| A „Végrehajtók” | Bevetik őket a piszkos munkára, majd indoklás nélkül kidobják őket. | Benkő Tibor, Ruszin-Szendi Romulusz | A „lefejezés” lebonyolítása, majd a tanúk eltüntetése. |
| Kényszerpálya | Menesztés, politikai alapú elszámoltatás. | Borsits László | A régi struktúra maradékának felszámolása. |
| Szakmai rezisztencia | Lemondási kísérlet vagy tudományos háttérbe vonulás. | Lőrincz Kálmán (kísérlet), Szenes Zoltán | Az erkölcsi integritás megőrzése a szakma képviseletével. |
Konklúzió: Mi maradt a „lefejezés” után?
Az 1989-es eskühöz és a jogállami keretekhez hű tisztek eltávolítása – legyen az nagyköveti küldetés vagy a 45/25-ös szabály – egyetlen célt szolgált: a bajtársiasság és a szakmai integritás helyére a feltétlen lojalitás kerüljön.
Míg a PR a „Zrínyi 2026” modern eszközeivel kábít, a háttérben egy olyan tiszti kar maradt, amely:
Látta a „gerincesek” elküldését (nagykövetnek vagy nyugdíjba).
Látta a „végrehajtók” (Benkő Tibor, Ruszin-Szendi) eldobását.
Így marad a hallgatás és a politikai marketing kiszolgálása.
Amíg egy modern harckocsi (Leopard) kezelőszemélyzetét évekig képzik, a magyar katonai „bölcsességet” és intézményi memóriát egy-egy kormányrendelettel és nagyköveti kinevezéssel évtizedekre visszavetették. A sorkatonaság adatbázisának hiánya pedig csak a jéghegy csúcsa: nemcsak azt nem tudjuk, kit hívjunk be „bakának”, de már alig maradt olyan vezető, aki tudná, mit kezdjen velük, ha bevonulnak.
🧵 Bónusz: A nyers valóság és a jogszabályi források
Íme a tények, amikkel a PR nem szívesen néz szembe:
Az „alvó” sorkatonaság: Magyarország Alaptörvénye (XXXI. cikk) egyértelműen kimondja a hadkötelezettséget rendkívüli állapot esetén. A 2004. évi CV. törvény a sorkötelezettséget csak békeidőre függesztette fel.
A „tisztogatási rendelet” (A 45/25-ös szabály): A 8/2023. (I. 17.) Korm. rendelet adta meg a jogalapot arra, hogy a 45. életévüket betöltött, 25 év szolgálattal rendelkező tiszteket a miniszter indoklás nélkül felmenthesse.
A szolgálati nyugdíjak elvétele: A 2011. évi CLXVII. törvény szüntette meg a fegyveres testületek korkedvezményes nyugdíját, átalakítva azt megadóztatott, egyoldalúan módosítható „szolgálati járandósággá”.
A vezetők sorsa: A Magyar Közlöny hivatalos határozatai bizonyítják a hirtelen leváltásokat. Ruszin-Szendi Romulusz parancsnok 2023. áprilisi, indoklás nélküli menesztése is hivatalos tény.
A nyers valóság és a hivatalos források a következők:
Az „alvó” sorkatonaság: Magyarország Alaptörvénye (XXXI. cikk) egyértelműen kimondja a hadkötelezettséget rendkívüli állapot esetén. A 2004. évi CV. törvény a sorkötelezettséget csak békeidőre függesztette fel.
A „tisztogatási rendelet” (A 45/25-ös szabály): A 8/2023. (I. 17.) Korm. rendelet adta meg a jogalapot arra, hogy a 45. életévüket betöltött, 25 év szolgálattal rendelkező tiszteket a miniszter indoklás nélkül felmenthesse.
A szolgálati nyugdíjak elvétele: A 2011. évi CLXVII. törvény szüntette meg a fegyveres testületek korkedvezményes nyugdíját, átalakítva azt megadóztatott, egyoldalúan módosítható „szolgálati járandósággá”.
A vezetők sorsa: A Magyar Közlöny hivatalos határozatai bizonyítják a hirtelen leváltásokat. Ruszin-Szendi Romulusz parancsnok 2023. áprilisi, indoklás nélküli menesztése is hivatalos tény.
1. A sorkatonaság jogi helyzete és felfüggesztése
Forrás: 2004. évi CV. törvény a honvédelemről (amely békeidőben megszüntette a sorkötelezettséget), illetve a jelenleg hatályos Magyarország Alaptörvénye (XXXI. cikk).
Tény: Az Alaptörvény valóban kimondja, hogy a haza védelme minden állampolgár kötelessége, és csak rendkívüli állapot (vagy megelőző védelmi helyzet) idején lép életbe a fegyveres katonai szolgálati kötelezettség a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú férfiak számára.
Forrás: 2004. évi CV. törvény a honvédelemről (amely békeidőben megszüntette a sorkötelezettséget), illetve a jelenleg hatályos Magyarország Alaptörvénye (XXXI. cikk).
Tény: Az Alaptörvény valóban kimondja, hogy a haza védelme minden állampolgár kötelessége, és csak rendkívüli állapot (vagy megelőző védelmi helyzet) idején lép életbe a fegyveres katonai szolgálati kötelezettség a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú férfiak számára.
2. A 2023-as "tisztogatási rendelet" (A tiszti kar fiatalítása)
Forrás: 8/2023. (I. 17.) Korm. rendelet a honvédek jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról.
Tény: Ez a rendelet vezette be a "45/25-ös szabályt". Lehetővé tette a honvédelmi miniszter (Szalay-Bobrovniczky Kristóf) számára, hogy két hónapos felmentési idővel, egyoldalúan felmondja azoknak a katonáknak a szolgálati viszonyát, akik betöltötték a 45. életévüket és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonnyal rendelkeznek.
Forrás: 8/2023. (I. 17.) Korm. rendelet a honvédek jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról.
Tény: Ez a rendelet vezette be a "45/25-ös szabályt". Lehetővé tette a honvédelmi miniszter (Szalay-Bobrovniczky Kristóf) számára, hogy két hónapos felmentési idővel, egyoldalúan felmondja azoknak a katonáknak a szolgálati viszonyát, akik betöltötték a 45. életévüket és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonnyal rendelkeznek.
3. A 2012-es szolgálati nyugdíjak elvétele
Forrás: 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról.
Tény: Ez a törvény szüntette meg 2012. január 1-jével a fegyveres testületek (köztük a honvédség) korkedvezményes szolgálati nyugdíját, és alakította át azt – adóköteles – "szolgálati járandósággá", ami hatalmas törést okozott az állomány bizalmában.
Forrás: 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról.
Tény: Ez a törvény szüntette meg 2012. január 1-jével a fegyveres testületek (köztük a honvédség) korkedvezményes szolgálati nyugdíját, és alakította át azt – adóköteles – "szolgálati járandósággá", ami hatalmas törést okozott az állomány bizalmában.
4. Technikai modernizáció vs. humán erőforrás (Zrínyi 2026 / Haderőfejlesztési Program)
Forrás: A Honvédelmi Minisztérium hivatalos közleményei, beszerzési szerződések (Rheinmetall, Krauss-Maffei Wegmann).
Tény: A Leopard 2A7+ harckocsik, a Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek és a PzH 2000 önjáró lövegek beszerzése nyilvános tény. Szakmai fórumokon (pl. honvédelmi szaklapokban, független biztonságpolitikai elemzésekben) folyamatosan visszatérő kritika, hogy a high-tech eszközök hadrendbe állítása gyorsabb, mint a megfelelő személyzet kiképzése.
Forrás: A Honvédelmi Minisztérium hivatalos közleményei, beszerzési szerződések (Rheinmetall, Krauss-Maffei Wegmann).
Tény: A Leopard 2A7+ harckocsik, a Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek és a PzH 2000 önjáró lövegek beszerzése nyilvános tény. Szakmai fórumokon (pl. honvédelmi szaklapokban, független biztonságpolitikai elemzésekben) folyamatosan visszatérő kritika, hogy a high-tech eszközök hadrendbe állítása gyorsabb, mint a megfelelő személyzet kiképzése.
5. Vezetői váltások (Benkő, Ruszin-Szendi)
Forrás: Magyar Közlöny, MTI híradások.
Tény: Benkő Tibor 2018 és 2022 között volt honvédelmi miniszter, előtte a Honvéd Vezérkar főnöke. Ruszin-Szendi Romuluszt 2021-ben nevezték ki a Magyar Honvédség parancsnokának, majd 2023 áprilisában – ahogy az elemzés is említi – Novák Katalin köztársasági elnök a honvédelmi miniszter javaslatára indoklás nélkül felmentette posztjáról.
Forrás: Magyar Közlöny, MTI híradások.
Tény: Benkő Tibor 2018 és 2022 között volt honvédelmi miniszter, előtte a Honvéd Vezérkar főnöke. Ruszin-Szendi Romuluszt 2021-ben nevezték ki a Magyar Honvédség parancsnokának, majd 2023 áprilisában – ahogy az elemzés is említi – Novák Katalin köztársasági elnök a honvédelmi miniszter javaslatára indoklás nélkül felmentette posztjáról.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése