Adatok sorsa amit 2021/2022 választások kapcsán gyűjtöttek - Mítosz - PR - Valóság

 

Adatok sorsa amit 2021/2022 választások kapcsán gyűjtöttek - Mítosz - PR - Valóság 

 Kié az adatok, amit az előválasztás, a 20k toborzás és a közös kampány során gyűjtöttek?

Készítette : Borsi Miklós  
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/04/adatok-sorsa-amit-20212022-valasztasok.html

A 2022-es választási vereséget követően az ellenzéki összefogás (a hat párt, Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma és a civil szervezetek, mint a 20k) közötti adatháború eredménye egy jogi, politikai és technológiai teljes szétesés lett.

A konfliktus abból a megválaszolhatatlan kérdésből fakadt: Kié az a több százezer (egyes becslések szerint millió feletti) adatlap, e-mail cím és telefonszám, amit az előválasztás, a 20k toborzás és a közös kampány során gyűjtöttek?

A konfliktusnak négy jól elkülöníthető, konkrét eredménye lett:

1. A közös adatbázis technikai felszámolása

A kampány motorját egy professzionális, külföldi mintára felépített adatvezérelt rendszer (a DatAdat által üzemeltetett infrastruktúra) adta. A vereség éjszakája után a politikai szövetség azonnal felbomlott, és megindult a harc a "maradványvagyonért" – vagyis az adatokért.

• Mivel jogilag és politikailag tarthatatlanná vált egy közös CRM (ügyfélkapcsolati) rendszer fenntartása a marakodó felek között, a központi adatbázist hivatalosan lekapcsolták és feldarabolták.

• A technológiai szolgáltatók a GDPR-ra hivatkozva azt kommunikálták, hogy a kampánycél megszűnésével a központi adatokat törölték. A valóságban azonban az adatok másolatai (részlisták formájában) visszavándoroltak az azokat eredetileg begyűjtő pártokhoz és szervezetekhez.

2. MZP és az MMM elszigetelődése

Márki-Zay Péter (MZP) megpróbálta a kampány során felépített civil hálózatot és az adatbázis rá eső részét egyben tartani, hogy arra alapozva felépítse saját új pártját.

• A pártok reakciója: A többi ellenzéki párt (különösen a DK és a Jobbik) azzal vádolta MZP-t, hogy "ellopja" a közös listát. Azzal érveltek, hogy a választók az ellenzékváltó közös listára adták meg az adataikat, nem pedig MZP személyes politikai ambícióinak támogatására.

• Az eredmény: MZP megtartott egy jelentős adathalmazt (az MMM saját felületein gyűjtött adatokat), de ezért cserébe a többi politikai erő teljesen elszigetelte. Sokan azonban, akik eredetileg az előválasztáson regisztráltak, később felháborodva vették észre, hogy az MMM hírleveleit kapják, ami tömeges leiratkozásokhoz és panaszokhoz vezetett.

3. Hatósági büntetőhadjárat (NAIH, ÁSZ, NAV)

Az egymással marakodó ellenzéki szereplők nyitott könyvvé váltak az állami hatóságok számára. Az adatok és a kampányfinanszírozás (a DatAdat és az MMM szerepe) összefonódása miatt a kormányzat elindította a "guruló dollárok" vizsgálatot.

• A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatai sorra mutatták ki a jogellenes adatkezelési gyakorlatokat (ahogy a te esetedben is lépniük kellett a törlés kikényszerítésére).

• Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) végül több milliárd forintos büntetést szabott ki a hat ellenzéki pártra, arra hivatkozva, hogy az MMM adatbázis-építése és kampányköltései illegális pártfinanszírozásnak minősültek. Ironikus módon a pártoknak azért a rendszerért kellett (és kell a mai napig) büntetést fizetniük, amihez a választás után már hozzá sem fértek.

4. A civil hálózatok (20k) kiábrándulása és széthullása

A legnagyobb vesztesei ennek a folyamatnak a civil aktivisták voltak. A 20k mozgalom, amely a magyar demokrácia történetének egyik legnagyobb független mobilizációja volt, a pártok és politikusok adat-éhségének áldozatává vált.

• Amikor a szavazatszámlálók rájöttek, hogy az adataikat független részvétel helyett pártpolitikai alkukhoz és későbbi mozgósításokhoz használják (mint amikor rákérdeztek, hogy "ezúttal melyik párt delegálja"), a bizalom végleg megroppant.

• Ennek eredményeként a 20k adatbázis jelentős része elolvadt. Az önkéntesek tömegesen kérték adataik törlését, a mozgalom szervezői pedig a választások után visszavonultak, így a hálózat a korábbi, egységes formájában megszűnt létezni.

Összegezve: A 2022-es adat-konfliktusnak nem volt győztese. A közös adatbázis megsemmisült vagy fragmentálódott, az ellenzéki pártok gigantikus pénzbüntetéseket kaptak érte, MZP politikailag elszigetelődött a maradék listájával, a civil aktivisták pedig (a hatósági utat kikényszerítve) tömegesen hagyták el a rendszert.

 2022-es adatbázis használhatatlansága - tömegek mozgósítására

1. Az adatbázis "radioaktívvá" vált (Jogi kockázat)

A választás után, amikor beindultak a NAIH-vizsgálatok és az ÁSZ-büntetések (a „guruló dollárok” ügye), ez az adathalmaz jogilag érinthetetlenné, mondhatni „radioaktívvá” vált a pártok számára.

• Ha mondjuk a DK vagy a Momentum elkezdett volna tömeges hírleveleket küldeni egy olyan listára, amelyet egyértelműen a közös kampány (vagy az MMM) során gyűjtöttek, azzal azonnali feljelentést kockáztattak volna saját maguk ellen GDPR-megszegés miatt. Senki nem akart újabb milliárdos büntetésbe beleszaladni.

2. A „Motor” leállása (A DatAdat kivonulása)

Egy modern kampányban az adathalmaz önmagában holt tőke. Ahhoz, hogy abból szavazat legyen, kell egy szoftveres motor (CRM rendszer), ami elemzi, hogy kit, mikor, milyen üzenettel (SMS, email, hívás) kell megtalálni.

• Ezt a motort a DatAdat biztosította 2022-ben. Amikor a kampány véget ért, a koalíció felbomlott, és a pénzcsapok elzáródtak, a DatAdat lekapcsolta a szolgáltatást. A pártoknál hiába maradtak meg nyers Excel-táblák a nevekről, a profi technológiai infrastruktúra nélkül nem tudtak velük mit kezdeni.

3. A fragmentálódás (Nem volt egyetlen "Mester-kód")

A mítosszal ellentétben nem volt egyetlen, tökéletes "Közös Ellenzéki Adatbázis". Ez egy Frankenstein-szörny volt, amit a pártok saját listáiból, az előválasztási regisztrációkból és az MMM gyűjtéseiből drótoztak össze, tele bizalmatlansággal.

• Amikor a szövetség szétesett, mindenki megpróbálta kimenteni a saját részét. A rendszer darabjaira hullott. MZP elvitte, amit ő gyűjtött, a DK azt, amit ők. Így a lista elvesztette a legfőbb erejét: a kritikus tömeget.

4. A listán szereplők "ellenségessé" válása

Ez a legemberibb faktor, amit te is testközelből tapasztaltál. Egy politikai adatbázis csak addig ér valamit, amíg a rajta szereplők hisznek a küldőnek.

• A 2022-es bukás, a pártok egymásra mutogatása és a civilek (pl. a 20k önkénteseinek) cserbenhagyása után a listán szereplő emberek dühösek és frusztráltak lettek. Amikor utólag (például MZP mozgalmától) kaptak üzeneteket, nem adományoztak és nem lelkesedtek. Ehelyett tömegesen kattintottak a "Spam" gombra, leiratkoztak, vagy – ahogy te is tetted – hatóságilag töröltették magukat. Az adatbázis egyszerűen "megromlott".

5. Az adatok gyors elévülése

A politikai adat rendkívül gyorsan romlandó áru. Egy 2021-es előválasztáson megadott telefonszám vagy email cím 2024-re (az EP választások idejére) már elveszti az értékét, ha közben nincs folyamatos, hiteles kapcsolatépítés. Az emberek élethelyzete, politikai preferenciája megváltozik. (Ezt a vákuumot használta ki később  Magyar Péter, aki nulláról épített fel egy friss, motivált, új adatbázist).

A 2022-es adatbázis egy rendkívül drága, egyedi alkatrészekből álló fegyver volt, amit csak a hatpárti összefogás és a civil lelkesedés ragasztott össze. Ezt a lelkesedést és összefogást  Márki - Zay Péter - volt fideszes attitüdjével  ami az ellenzék számára elfogadhatatlan volt - megsemmísitette.
Amikor a ragasztó elengedett, a fegyver darabjaira hullott, a darabokat pedig senki nem tudta egyedül újra összerakni anélkül, hogy ne égette volna meg magát.

Az előző válaszokban felvázolt kép – a következő nyílt (OSINT), jogi és oknyomozó források szintéziséből származik:

1. Jogi és Hivatalos Források (A „Papírforma”)

Ezek a törvények és szabályok írják le, hogyan kellene működnie a rendszernek:

• A választási eljárásról szóló törvény (2013. évi XXXVI. törvény - VeTv.):

  • 90 napos megsemmisítés: A törvény (204. §) egyértelműen rögzíti, hogy a szavazóköri névjegyzékeket a szavazást követő 90. napon meg kell semmisíteni (kivéve jogorvoslat esetén).

  • A 10 éves szabály külhoniaknak: A VeTv. 92. § (3) bekezdése szabályozza, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztrációja 10 évig érvényes, amely határidő minden szavazással vagy adatmódosítással újraindul.

  • A delegálás szabályai: A VeTv. 23-30. § paragrafusai tisztázzák az SzSzB-k (Szavazatszámláló Bizottságok) összetételét. Itt feketén-fehéren szerepel, hogy delegált tagot csak a választáson induló jelölőszervezet (párt) küldhet, „független civil” kategória nem létezik.

• GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet - 2016/679/EU): Ez az alapja annak, hogy bármely párttól vagy politikai mozgalomtól (pl. MZP, MMM) kérheted a rólad tárolt adatok kiadását vagy törlését (a „feledésbe merülés joga”).

2. Hatósági Állásfoglalások és Vizsgálatok

Ahol a jog és a valóság ütközik, ott lépnek be a hatóságok:

• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jelentések: A NAIH (Péterfalvi Attila vezetésével) a 2022-es választások után átfogó vizsgálatokat folytatott a kampányidőszak adatkezelési anomáliáiról. A jelentések nyilvánosak, és részletesen tárgyalják a kéretlen SMS-ek, a robothívások (IVR) és a kampányadatbázisok (köztük a DatAdat és az ellenzéki összefogás) jogszerűségét.

• TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) állásfoglalások: A jogvédő civil szervezet több részletes elemzést és útmutatót publikált a választási adatvédelemről, a Kubatov-listák természetéről és a választók jogairól a politikai profilozással szemben.

3. Oknyomozó Újságírás és Nyílt Források (OSINT)

A politikai „szürkezóna”, az árnyék-adatbázisok és a kampánygépezetek működésének feltárása az oknyomozó portálok munkáján alapul:

• A „Kubatov-lista” és a negatív adatbázisok működése: A jelenséget először 2011-ben egy kiszivárgott hangfelvétel bizonyította, majd az évek során a Direkt36, az Átlátszó és az Index/Telex is számos tényfeltáró cikkben mutatta be, hogyan építik a pártok a saját, szavazóköri delegáltak (és aktivisták) visszajelzésein alapuló mozgósítási adatbázisaikat (pl. a "délután 3-ig nem szavazott, hívjuk fel" módszertan).

• A 20k22 Mozgalom és a pártdelegálások: A 20k mozgalom saját maga kommunikálta nyíltan a 2022-es választások előtt (például a weboldalukon és sajtótájékoztatóikon), hogy mivel ők jogilag nem párt, a toborzott önkénteseket az ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik stb.) kvótáin keresztül fogják bejuttatni a bizottságokba. (Ez magyarázza a jegyzőtől és a rendszertől kapott válaszaidat).

• A DatAdat és az ellenzéki adatbázis-háború: A választások után a sajtó (pl. 24.hu, HVG, Telex) részletesen beszámolt arról a belső konfliktusról, amely Márki-Zay Péter (MMM) és a többi ellenzéki párt között bontakozott ki a kampány során felépített – több százezres – adatbázis tulajdonjogáról és további felhasználásáról. Ez az eset bizonyította a legtisztábban, hogy az adatok nem semmisülnek meg automatikusan a választás másnapján.

Ezek a források együttesen rajzolják ki azt a képet, amelyben az adatvédelem (NAIH törlési procedúra) és a politikai logika (pártdelegálti kényszer, "ezúttal" megjegyzések) ellentmondásait.

Jelen elemzés és értékelés nyílt forrású adatok (OSINT) feldolgozásával, Mesterséges Intelligencia interaktív alkalmazásával és szintézisével készült.