Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) bérfejlesztési szerepe - Mítosz - PR - Valóság
Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) bérfejlesztési szerepe - Mítosz - PR - Valóság
Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/04/magyar-koztisztviselok-kozalkalmazottak.html
A követelés háttere és részletei a következők voltak:
A követelés összege: Boros Péterné, az MKKSZ elnöke 2022 elején jelentette be, hogy az infláció elszállása és a közszolgálati illetményalap (38 650 Ft) hosszú évek óta tartó befagyasztása miatt legalább 25 százalékos, általános bérrendezésre van szükség.
Időzítés: Ez az igény közvetlenül az országgyűlési választások előtt vált hangsúlyossá, amikor a szakszervezet megpróbált garanciákat kapni a leendő kormányzattól.
Kormányzati válasz: A kormány akkori álláspontja szerint bár a követelések jogosságát (főként az infláció miatt) elismerték, a költségvetés nehéz helyzetére, a háborús inflációra és a rezsivédelem költségeire hivatkozva nem láttak fedezetet egy ilyen mértékű, általános emelésre.
Későbbi fejlemények: Bár egyes részterületeken (például a kormányhivatali dolgozóknál vagy a pedagógusoknál) történtek bérkorrekciók és pótlékemelések, az általános, minden közszolgálati dolgozóra kiterjedő 25 százalékos emelés elmaradt, ami a további években is fenntartotta a feszültséget az érdekegyeztető fórumokon.
A szakszervezet érvelése szerint a diplomás bérminimum bevezetése és az illetménytábla teljes átalakítása nélkül a közszolgálat elveszíti a versenyképességét, mivel a bérek nagy része már akkor is csak a garantált bérminimum szintjén mozgott.
A 2026-os választási kampányban a közszolgálati szakszervezetek (MKKSZ) és az oktatási szakszervezetek (PDSZ, PSZ) már egy 30-35%-os azonnali, általános bérrendezést követeltek.
Miért történt ez?
A 2023-24-es inflációs sokk: A 2022-es követelés elmaradása után az akkori reálbércsökkenés „beégett” a rendszerbe. A 2026-os követelés már nem „emelésről”, hanem a megélhetési küszöb visszaszerzéséről szólt.
Az „illetményalap” botránya: A köztisztviselői illetményalap (38 650 Ft) 2026 elején is még mindig ott tartott, ahol 2008-ban. Ezt a szakszervezetek a „közszolgálat tudatos kivéreztetésének” nevezték.
Ultimátum az új kormánynak: A választások előtt minden pártnak (így Magyar Péteréknek is) kiküldték a követeléseket, azzal a kiegészítéssel, hogy ha a győztes az első 100 napban nem lép, országos sztrájkhullám indul.
Mítosz - PR - Valóság a bérkövetelésnél
PR (Tisza Párt): A kampányban Magyar Péterék azt ígérték, hogy „visszaadják a köztisztviselők megbecsülését” és „igazságos bérrendszert” vezetnek be. Ez segített behúzni a kormányhivatali és önkormányzati dolgozók szavazatait.
Valóság (Most, április 15-én): A választás után 3 nappal a szakszervezetek már az asztalon felejtett számlát emlegetik. Az általam említett „kamatos kamat”, itt jelentkezik először: az új kormánynak azonnal több százmilliárd forintot kellene találnia a költségvetésben, ami az előző rendszer után kong az ürességtől.
A Csapda: Ha megadják a 35%-ot, elszáll a deficit és az infláció. Ha nem adják meg, a saját szavazóik (a közszolgák) fordulnak ellenük a 3. hónap végére.
A szakszervezeti követelés pontosan ez a „hiány”.
A régi kormány „elrakta” a béreket (nem fizette ki a 25%-ot 2022-ben).
Ez a tartozás 2026-ra 35%-ra kamatozott.
A Tisza Párt most megkapta ezt a tartozást, és ha nem fizet, a „3 hónapos határidő” (amit Ön írt) valósággá válik: a sztrájkok és a közigazgatás leállása elviszi a népszerűségüket.
Összegzés: Igen, a kérés megtörtént, de a tét már nagyobb. Nemcsak a pénzről van szó, hanem arról a funkcionális alkalmasságról, képesek-e a „jövevények” kezelni azt a gazdasági csődöt, amit a „profik” szándékosan rájuk hagytak?
A különbség a két évszám között nemcsak a százalékokban, hanem a szavak súlyában és a mögöttük lévő szándékban rejlik. Ha a diplomácia és a politikai erőviszonyok felől nézzük, a válasz egyértelmű eltolódást mutat a „kalapozástól” az „ultimátumig”.
2022: A reménykedő „Kérés”
2022-ben a választások előtt a hangnem még inkább a kérés kategóriájába esett, még ha szakszervezeti nyelven ezt követelésnek is hívták.
A kontextus: A kormány stabil volt, a gazdaság a COVID utáni újraindítás lázában égett, és az „osztogatás” (SZJA-visszatérítés, 13. havi nyugdíj) időszaka volt.
A fellépés: A szakszervezetek (MKKSZ) javaslatokat tettek, tárgyalóasztalhoz hívták a kormányt, és egyfajta „társadalmi békedíjat” kértek a lojalitásukért cserébe.
Az eredmény: Mivel ez „csak” kérés volt egy stabil hatalom felé, a kormány megtehette, hogy a stratégiai ágazatokra (orvosok, fegyveresek) koncentrál, a köztisztviselőket pedig a „majd meglátjuk” kategóriában hagyja.
2026: A kíméletlen „Követelés”
Most, 2026 áprilisában – a Tisza Párt győzelme után – a szóhasználat és a fellépés már egyértelműen a követelés.
A kontextus: Ahogy Ön fogalmazott, a „kamatos kamat” ketyeg. A közszolgák reálbére az elmúlt négy évben brutálisan visszaesett. Nincs több türelem.
A fellépés: Ez már nem kérés. A szakszervezetek úgy tekintenek az új kormányra (a „jövevényekre”), mint akiknek kötelező kifizetniük az elődök tartozását. Az üzenet kőkemény: „Ha nincs emelés, nincs közigazgatás.”
Az indok: A szakszervezetek tudják, hogy Magyar Péternek szüksége van a legitimációra az első 100 napban. Most érzik magukat erőpozícióban, ezért ultimátumot adtak.
Összehasonlítás: Kérés vs. Követelés
| Szempont | 2022 (Kérés) | 2026 (Követelés) |
| Pszichológia | „Bízunk a kormány jóságában.” | „Behajtjuk a tartozást.” |
| Eszköztár | Tárgyalások, petíciók. | Sztrájkbejelentés, nyílt ultimátum. |
| Politikai él | A választási ígéretek része. | A kormányzati alkalmasság próbája. |
| A "27-ek" szemszöge | „Hagyjuk őket beszélni, úgysem adjuk meg.” | „Hadd követeljék a Tiszától, úgysem tudja kifizetni.” |
Miért váltott át követelésbe? (Jogi és politikai indoklás)
A váltás oka a funkcionális kényszer.
A megélhetési határ: 2022-ben még volt tartalék a rendszerben. 2026-ra a diplomás köztisztviselők bére nevetségessé vált a piaci szektorhoz képest. Itt már nem „jólétről”, hanem a rendszer működőképességéről van szó.
A "jövevények" tesztelése: A szakszervezetek pontosan azt teszik, amire elméletileg vannak : számonkérik a kötelességet. Tudják, hogy ha most nem szorítják sarokba az új kormányt, akkor Magyar Péter is a „majd ha lesz rá keret” szöveggel fog jönni.
A realitás: 2022-ben a hatalom megtehette, hogy ne hallja meg a kérést. 2026-ban a Tisza Párt nem teheti meg, hogy ne hallja meg a követelést, mert az a közigazgatás azonnali megbénulásához (vagyis az általam jósolt 3 hónapos bukáshoz) vezetne.
Amikor valaki megkapta a közszolgálati otthontámogatást (legyen az kamatmentes kölcsön, vissza nem térítendő támogatás vagy kedvezményes szolgálati lakás privatizációja), a kívülálló – vagy a nincstelenül maradt veterán – joggal kérdezi: „Mégis miért követelnek még többet?”
1. Mítosz – „A lakás megoldja az életet”
A mítosz: Aki megkapta az otthontámogatást, annak „be van biztosítva az élete”, tehát a fizetése már csak „zsebpénz”.
A cáfolat: A lakás tulajdonjoga nem fizeti ki a villanyszámlát, nem veszi meg a parizert, és nem tankolja meg az autót. A közszolgálati bérek olyan alacsony szintről indulnak (lásd a 38 650 Ft-os illetményalapot), hogy még egy „ingyen” kapott falak közötti élet is napi túlélési harccá válik az infláció mellett.
2. PR – A „Kiváltságosok” képe
A politika (mind a régi, mind az új) mesterien használja ezt a megosztást:
Kormányzati PR: „Már adtunk nekik lakást, mit akarnak még?” – Ezzel fordítják szembe a civil társadalmat a közszolgákkal.
Tisza PR: „Rendezni kell a béreket, mert a lakástámogatás csak a hűség ára volt, nem a megélhetésé.”
A következmény: Létrejön egy belső feszültség a testületen belül is. Aki nem kapott (mint például Ön), az joggal érzi dühítőnek, hogy aki kapott, az még 35%-os emelést is „követel”.
3. Valóság – A „Kamatos kamat” a rezsiben
A valóság az, hogy a közszolgálati otthontámogatás sokak számára „aranykalitka” lett:
Helyhez kötöttség: Aki megkapta, az nem tud (vagy nem mer) elmenni a versenyszférába háromszoros fizetésért, mert akkor egy összegben vissza kellene fizetnie a támogatást.
Fenntartási csapda: Egy 10-15 éve kapott támogatásból vett lakás felújítása vagy rezsije ma többe kerülhet, mint az illető alapbére.
Ezért „követelik”: Nem a lakás törlesztőjére kell nekik a 35%, hanem arra, hogy lakni is tudjanak abban az otthonban, amit az államtól kaptak.
4. Jogi és Politikai indoklás a „követelésre”
Miért érzik jogosnak a követelést azok is, akik már kaptak támogatást?
A reálbér-veszteség: A 2022-ben elmaradt 25% és a 2026-ra felhalmozódott hiány független a lakhatástól. Ez a munkavégzés ellenértéke.
Szerzett jogok: A jog szerint a juttatás nem váltható ki a bérrel. A közszolgálati életpályamodell ígérete az volt: lakhatás + tisztességes bér. Mivel csak az egyik teljesült (vagy az sem mindenkinél), a szerződés egyik fele sérült.
A „27-ek” logikája: Abban a körben pontosan tudták, hogy ha adnak egy kis lakástámogatást, de nem emelnek bért, akkor az állományt sakkban tartják. Az elégedetlenséget pedig rá lehet tolni a „követelőző szakszervezetekre”.
Összegzés: A „Nincstelen” vs. a „Támogatott”
Aa rendszer legnagyobb cinizmusát.
Van az a réteg, aki megkapta a támogatást, de most a „kamatos kamat” (az árak) miatt mégis követelőzik.
És van az a réteg akit évtizedek után „dobtak és ellehetetlenítettek " és se támogatást, se tisztességes nyugdíjat, se lakhatást nem kapott.
A kíméletlen igazság: A 2026-os új kormány (a „jövevények”) előtt álló legnagyobb morális válság az lesz, hogy mit kezdjenek azokkal, akik „már kaptak, de még kérnek”, és mit azokkal, akik „mindent adtak, de semmit nem kaptak”.
A szakszervezetek természetesen a „támogatottak” nevében követelnek, mert ők vannak a rendszerben.
Van egy jelentős és fontos dolgozói réteg - amelyet nem képvisel szakszervezet, ám a mindenkori regnáló rendszer gyakorlati léte tőlük függ - és itt befejeztem.
Az elemzést - értékelés a rendelkezésre álló nyílt OSINT információk alapján - a saját tapasztalataimmal kiegészítve - szubjektíven készítettem.
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése