Márki - Zay Péter - " TISZTAKEZÜSÉG " vs ( 2021/2022) adatbázisai Mítosz - PR - Valóság ?

  

Márki  - Zay Péter - " TISZTAKEZÜSÉG " vs ( 2021/2022) adatbázisai Mítosz - PR - Valóság ?

MZP a gyanú szerint ezt a nálamaradt, 2022-es (és a korábbi előválasztási) adatbázist használhatta fel arra, hogy a 2024-es EP- és önkormányzati választásokon viszonylag gyorsan és könnyen összeszedje a szükséges ajánlásokat (aláírásokat) az új pártjának.

Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/04/marki-zay-peter-tisztakezuseg-vs.html

1. Van joga a pályán lenni, de nincs mögötte sereg

Mivel jogilag „megúszta” és nem tiltották el a közügyektől, hivatalosan továbbra is bejegyzett pártelnök, és megvan a politikai cselekvőképessége. A valóságban azonban elvesztette a legfontosabbat: a hiteles, mozgósítható civil bázist (mint amilyen a 20k volt) és a pénzügyi hátországot. Egy "tábornok" maradt hadsereg nélkül.

2. A "Tisztakezűség" mítoszának újrahasznosítása

MZP 2021-ben kívülálló, korrupcióellenes, anti-establishment civilként nyerte meg az előválasztást. Bár a 2022-es adatbotrányok és kampánypénzek (guruló dollárok) a színfalak mögött sokat rontottak ezen a képen, a széles nyilvánosság előtt ő továbbra is ezt a pozíciót próbálja eladni. A Magyar Péter felé irányuló közeledése pontosan arról szólt, hogy: „Én is az óellenzék (Gyurcsányék) és a Fidesz áldozata vagyok, fogjunk össze.”

3. Az elszigeteltség kitörési kísérlete

A többi párt (DK, Momentum, Jobbik) azért gyűlöli őt, mert velük fizettették ki az ÁSZ-bírságot. MZP számára a Magyar Péter-féle új mozgalom volt az egyetlen olyan mentőcsónak, amely még nem volt terhelt a 2022-es közös kampány pénzügyi és adatvédelmi traumáival. A "dörgölőzés" egyértelmű célja az volt, hogy becsatornázza magát az új politikai gravitációs pontba, mielőtt végleg eljelentéktelenedik.

Magyar Péterék azonban – látva MZP 2022-es toxikus utóéletét és a szétesett hálózatát – nagyon udvariasan, de határozottan távolságot tartottak tőle, felismerve, hogy az ő politikai csomagja (benne az adatvédelmi és kampányfinanszírozási árnyékokkal) több kockázatot jelent, mint hasznot.

Miért nem támadta be érte senki –s miért nem bukott bele jogilag?

Ennek négy nagyon pragmatikus oka van:

1. Az „Ajánlás” paradoxona (A bizonyíthatatlanság)

A választási rendszerben az ajánlás (aláírás) egy nagyon speciális jogi kategória.

• Ha egy aktivista becsönget hozzád 2024-ben, és te aláírod az ívét, az az aláírás teljesen legális és érvényes.

• A Nemzeti Választási Iroda (NVI) csak azt ellenőrzi, hogy te valós személy vagy-e, és tényleg a te aláírásod szerepel-e a papíron. Azt nem vizsgálják, és nem is tudják bizonyítani, hogy az aktivista honnan tudta, hogy a te ajtódon kell becsöngetni.

• Ahhoz, hogy MZP-t meg lehessen fogni, a hatóságnak egy rajtaütés során bizonyítania kellett volna, hogy az aktivista kezében lévő címlista egyenesen a 2022-es, illegálisan megtartott közös adatbázisból származik. Mivel az aktivisták általában saját telefonon, applikációkban (vagy épp fejben) kapják a címeket, ez a gyakorlatban szinte bizonyíthatatlan.

2. Az ellenzék „piszkos keze” (Kölcsönös zsarolási potenciál)

A volt szövetségesek (DK, Momentum, MSZP stb.) azért nem tettek feljelentést MZP ellen adatlopás vagy jogosulatlan adatkezelés miatt, mert ők is nyakig benne voltak.

• 2022-ben mindenki használta a rendszert (a DatAdat infrastruktúráját). Ha egy DK-s feljelenti MZP-t, hogy „ellopta az adatokat”, a rendőrség vagy a NAIH elkezdi vizsgálni magát az eredeti adatbázist is. Ebből azonnal kiderült volna, hogy a DK vagy a Momentum milyen listákat tolt bele a közösbe.

• A hallgatás volt az egyetlen racionális döntés: inkább hagyták, hogy vigye a listát, csak ne robbantsa rájuk a hatóságot.

3. A Fidesz taktikája: A pénz, nem az adat

A kormánypártok nagyon tudatosan nem az adatbázis-építés miatt támadták az ellenzéket és MZP-t.

• Ha elkezdték volna a médiában azt sulykolni, hogy „MZP listázza a szavazókat és célzottan keresi fel őket”, azzal óhatatlanul ráirányították volna a figyelmet a saját, sokkal profibb Kubatov-listájukra és mozgósítási gyakorlatukra. (Ami szintén azon alapszik, hogy tudják, ki a szimpatizáns).

• Ezért az adatokat békén hagyták, és inkább a finanszírozásra koncentráltak („Guruló dollárok”, „Dollárbaloldal”). Ez sokkal nagyobbat szólt a médiában, és ezen keresztül tudták gigantikus ÁSZ-bírságokkal kivéreztetni az ellenzéki pártokat.

4. A politikai súlytalanság (Nem volt már veszélyes)

2024-re, amikor MZP az új pártjának (MMN) gyűjtötte az ajánlásokat, politikailag már messze nem volt az a tényező, mint 2022-ben.

• Bár a maradék adatbázisa segítségével az induláshoz szükséges aláírásokat (pl. a 20 ezer EP-ajánlást) össze tudta szedni, a szavazókat már nem tudta meggyőzni (a pártja 1% körüli eredményt ért el az EP-választáson).

• A kormányzat és a titkosszolgálatok pontosan mérték a támogatottságát. Nem volt értelme egy újabb, bonyolult adatvédelmi eljárást indítani egy olyan politikus ellen, aki már csak 1-2%-on áll, ráadásul pont az ellenzéki térfelet forgácsolja szét jelenlétével (ami a kormánynak kifejezetten hasznos volt).

Összegezve: Az adatokból valóban ajánlás lett (ezt a szakmában "kapitalizálásnak" hívják), de senkinek nem állt érdekében ezt jogi úton megtámadni.

 Az ellenzék félt, hogy saját magát is lebuktatja, a Fidesznek kényelmesebb volt a pénzről beszélni, a hatóságok pedig nem tudták volna bizonyítani a kapcsolatot az ajtóban álló aktivista és a szerveren lévő kód között.

Az előző válaszokban felvázolt kép – a következő nyílt (OSINT), jogi és oknyomozó források szintéziséből származik:

1. Jogi és Hivatalos Források (A „Papírforma”)

Ezek a törvények és szabályok írják le, hogyan kellene működnie a rendszernek:

• A választási eljárásról szóló törvény (2013. évi XXXVI. törvény - VeTv.):

  • 90 napos megsemmisítés: A törvény (204. §) egyértelműen rögzíti, hogy a szavazóköri névjegyzékeket a szavazást követő 90. napon meg kell semmisíteni (kivéve jogorvoslat esetén).

  • A 10 éves szabály külhoniaknak: A VeTv. 92. § (3) bekezdése szabályozza, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztrációja 10 évig érvényes, amely határidő minden szavazással vagy adatmódosítással újraindul.

  • A delegálás szabályai: A VeTv. 23-30. § paragrafusai tisztázzák az SzSzB-k (Szavazatszámláló Bizottságok) összetételét. Itt feketén-fehéren szerepel, hogy delegált tagot csak a választáson induló jelölőszervezet (párt) küldhet, „független civil” kategória nem létezik.

• GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet - 2016/679/EU): Ez az alapja annak, hogy bármely párttól vagy politikai mozgalomtól (pl. MZP, MMM) kérheted a rólad tárolt adatok kiadását vagy törlését (a „feledésbe merülés joga”).

2. Hatósági Állásfoglalások és Vizsgálatok

Ahol a jog és a valóság ütközik, ott lépnek be a hatóságok:

• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jelentések: A NAIH (Péterfalvi Attila vezetésével) a 2022-es választások után átfogó vizsgálatokat folytatott a kampányidőszak adatkezelési anomáliáiról. A jelentések nyilvánosak, és részletesen tárgyalják a kéretlen SMS-ek, a robothívások (IVR) és a kampányadatbázisok (köztük a DatAdat és az ellenzéki összefogás) jogszerűségét.

• TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) állásfoglalások: A jogvédő civil szervezet több részletes elemzést és útmutatót publikált a választási adatvédelemről, a Kubatov-listák természetéről és a választók jogairól a politikai profilozással szemben.

3. Oknyomozó Újságírás és Nyílt Források (OSINT)

A politikai „szürkezóna”, az árnyék-adatbázisok és a kampánygépezetek működésének feltárása az oknyomozó portálok munkáján alapul:

• A „Kubatov-lista” és a negatív adatbázisok működése: A jelenséget először 2011-ben egy kiszivárgott hangfelvétel bizonyította, majd az évek során a Direkt36, az Átlátszó és az Index/Telex is számos tényfeltáró cikkben mutatta be, hogyan építik a pártok a saját, szavazóköri delegáltak (és aktivisták) visszajelzésein alapuló mozgósítási adatbázisaikat (pl. a "délután 3-ig nem szavazott, hívjuk fel" módszertan).

• A 20k22 Mozgalom és a pártdelegálások: A 20k mozgalom saját maga kommunikálta nyíltan a 2022-es választások előtt (például a weboldalukon és sajtótájékoztatóikon), hogy mivel ők jogilag nem párt, a toborzott önkénteseket az ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik stb.) kvótáin keresztül fogják bejuttatni a bizottságokba. (Ez magyarázza a jegyzőtől és a rendszertől kapott válaszaidat).

• A DatAdat és az ellenzéki adatbázis-háború: A választások után a sajtó (pl. 24.hu, HVG, Telex) részletesen beszámolt arról a belső konfliktusról, amely Márki-Zay Péter (MMM) és a többi ellenzéki párt között bontakozott ki a kampány során felépített – több százezres – adatbázis tulajdonjogáról és további felhasználásáról. Ez az eset bizonyította a legtisztábban, hogy az adatok nem semmisülnek meg automatikusan a választás másnapján.

Ezek a források együttesen rajzolják ki azt a képet, amelyben az adatvédelem (NAIH törlési procedúra) és a politikai logika (pártdelegálti kényszer, "ezúttal" megjegyzések) ellentmondásait.

Jelen elemzés és értékelés nyílt forrású adatok (OSINT) feldolgozásával, Mesterséges Intelligencia interaktív alkalmazásával és szintézisével készült.

A