Ruszin - Szendi Romulusz - Vádak - Mítosz - PR - Valóság - 2026.04.20.

 

Ruszin - Szendi Romulusz - Vádak - Mítosz - PR - Valóság - 2026.04.20.



Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/04/ruszin-szendi-romulusz-vadak-mitosz-pr.html

a mítosz–PR–valóság háromszögében elemzem Ruszin-Szendi Romulusz (a leendő Tisza-kormány honvédelmi miniszterjelöltje) elleni eljárásokat a 2026. április 20-i állapot szerint.
1. A „Hajdúsámsoni Fegyveres” ügy (Szabálysértés)

Ez volt a kampány leglátványosabb „gumicsontja”, amivel a kormánypárti média a „fegyveres tiszás” képét akarta rögzíteni.

A vád (Mítosz): Ruszin-Szendi lőfegyverrel az oldalán ment be egy lakossági fórumra, hogy megfélemlítse a résztvevőket és erőfölényt demonstráljon.


Ki és miért? Tényi István tett feljelentést lőfegyverrel való visszaélés gyanúja miatt a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányságon, miután az Origo cikkeiben egy „szögletes dudort” véltek felfedezni a ruhája alatt.


A PR-háború: A Fidesz-média „puccsistaként” láttatta. Ruszin-Szendi PR-ja szerint viszont fenyegetéseket kapott, ezért volt nála jogszerűen önvédelmi eszköz, de tagadta, hogy azt a fórumon viselte volna.


A Valóság / Végeredmény: 2026. január 8-án a rendőrség hivatalosan megszüntette az eljárást. A vizsgálat (térfigyelő kamerák és tanúk alapján) megállapította, hogy a fórumon nem viselt fegyvert, a „dudor” csak a ruházat játéka volt. A lefoglalt fegyvert visszakapta.


Hivatkozás: 444.hu (2026. jan. 8.): „Minden eljárást megszüntettek Ruszin-Szendi Romulusz ellen, visszakapja a fegyverét.”
2. A „Kötcsei Garázdaság” (Büntetőeljárás)

Ez az ügy a személyes habitusát és az újságírókkal való viszonyát támadta.

A vád (Mítosz): Ruszin-Szendi fizikailag bántalmazott egy újságírót, korlátozva a sajtószabadságot, ami súlyos garázdaság.


Ki és miért? A Mandiner riportere (Móna Márk) feljelentése alapján a BRFK nyomozott. Az indok az volt, hogy Kötcsén Ruszin-Szendi két kézzel arrébb tolta a kérdező újságírót.


A PR-háború: A kormányzati kommunikáció „agresszív, dühöngő tábornokként” állította be. A Tisza Párt szerint ez „mosolygós terelés” volt egy provokáló riporterrel szemben.


A Valóság / Végeredmény: 2026. január 9-én a rendőrség vádemelési javaslattal adta át az ügyet az ügyészségnek. Azonban – ahogy a 444.hu mai (április 20-i) cikke hivatkozik rá – az eljárás végül „elhalt”. Az ügyészség nem emelt vádat, mert a cselekmény nem volt kihívóan közösségellenes, és nem okozott riadalmat.


Hivatkozás: 444.hu (2026. ápr. 20.): „Ők a Tisza-kormány elsőként bejelentett miniszterei”
3. A „Dunakeszi Villa-ügy” (Vagyonosodás és Vesztegetés)

A legsúlyosabb, gazdasági jellegű vád, amellyel a korrupció vádját akarták ráégetni.

A vád (Mítosz): Ruszin-Szendi 928 millió forintért épített „titkos luxusvillát” Dunakeszin, amiben moziterem és szauna is van, a pénz forrása pedig hivatali vesztegetés.


Ki és miért? Budai Gyula tett feljelentést, a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) folytatta hivatali vesztegetés gyanújával.


A PR-háború: „Pezsgőfürdős tábornok” vs. „Magánforrásból épülő családi ház”.


A Valóság / Végeredmény: A mai bemutatón ezt az ügyet is „elhaltként” jellemezték. A KEHI és az Ügyészség a választási kampány végéig sem tudott semmilyen bizonyítékot felmutatni arra, hogy a ház építése bűncselekményből származó pénzből történt volna. Gyanúsításig el sem jutott a folyamat.


Hivatkozás: Tisza Párt kormánybemutató sajtóanyag (2026. ápr. 20.)
4. A „Zsírleszívás és Helikopterezés” (Hivatali visszaélés)

Ez az ügy a honvédségi erőforrások magáncélú használatát firtatta.

A vád (Mítosz): Ruszin-Szendi a Honvédkórházban, fiktív TAJ-számmal, közpénzen végeztetett magán-esztétikai műtétet (zsírleszívást), illetve honvédségi helikopterrel járt haza Ebesre a feleségéhez.


Ki és miért? Ismét Budai Gyula feljelentései hűtlen kezelés és szolgálati visszaélés gyanúja miatt.


A PR-háború: „Adófizetők pénzén szépülő és röpködő kiváltságos.” Ruszin-Szendi válasza: a „zsírleszívás” valójában egy sérvműtét utókezelése volt, a helikopterezés pedig hivatalos út (csapatszemle) része.


A Valóság / Végeredmény: Ezek az ügyek megszűntek. A Honvédkórház belső vizsgálata és a légügyi naplók nem igazolták a visszaélést. A választások előtti hetekben a hatóságok csendben lezárták a dossziékat.


Hivatkozás: HVG / Telex archívum (2025. július – 2026. március)
5. A Pócs János-per (Rágalmazás)

Az egyetlen ügy, ahol ő volt a kezdeményező és a győztes.

A történet: Pócs János (Fidesz) egy disznóólból bejelentkezve vádolta meg Ruszin-Szendit azzal, hogy „beletenyerelt a zsírosbödönbe”.


Végeredmény: Ruszin-Szendi pert indított, és 2026 januárjában első fokon megnyerte. A bíróság kimondta, hogy Pócs valótlanul vádaskodott, és meg kell követnie a tábornokot.


Hivatkozás: 444.hu (2026. jan. 8.): „Ebben az ügyben is győzött az igazság.”
Összegző táblázat: Mítosz vs. Valóság (2026. április 20.)
Ügy Jellege Állapot (2026.04.20) Valós jogi alapFegyver Szabálysértés Megszüntetve Nem volt fegyver a fórumon.
Garázdaság Vétség Elhalt Egy lökés nem bűncselekmény.
Villa Bűntett Elhalt Nem találtak korrupciós pénzt.
Kórház/Gép Visszaélés Megszüntetve Egészségügyi/szolgálati indok igazolva.
Pócs-ügy Polgári Megnyerve Rágalmazás történt ellene.


Konklúzió: Ruszin-Szendi ellen a 2026-os választásokig összesen hatféle eljárási kísérlet történt (2 szabálysértési és 4 büntető jellegű nyomozás). A mai napra ezek közül mindegyik vagy hivatalosan megszűnt, vagy bizonyíték hiányában „elhalt”. Ezt a Tisza Párt a „politikai boszorkányüldözés” kudarcaként kommunikálja a miniszteri bemutatón.
Végső konzekvencia

A Ruszin-Szendi elleni eljárások nagy része a 2026-os választások előtt politikai eszközként funkcionált. A rendőrségi eljárások (fegyver, garázdaság) hivatalosan megszűntek, a súlyosabb korrupciós vádak (KEHI, KNYF) pedig bizonyítottság hiányában kifulladtak. A Tisza Párt mai miniszterbemutatóján elhangzott „elhalt” kifejezés pontosan azt a folyamatot jelzi, ahol a jogi eljárások a politikai nyomás ellenére sem tudtak érdemi vádemelésig eljutni.

Oktatói és katonai státuszainak szisztematikus felszámolása

Ruszin-Szendi Romulusz elleni „hadjárat” egyik leglátványosabb és leggyorsabb eleme az o volt, miután nyíltan politikai szerepet vállalt a Tisza Pártban.

Íme a részletek az oktatói helyének megszűnéséről és az ahhoz kapcsolódó egyéb kirúgásokról:
1. Az NKE-oktatói állás megszüntetése (2025. február)

Ruszin-Szendi a vezérkari főnöki posztjáról való 2023-as felmentése után a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán tanított docensként.

Az esemény: 2025. február 24-én azonnali hatállyal felmondtak neki az egyetemen.


A PR/Mítosz: A kormányzati narratíva szerint Ruszin-Szendi „szereptévesztésbe” került, és politikusként való fellépése összeegyeztethetetlen volt az egyetem szellemiségével és a katonai tisztképzéssel. Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter szerint „alkalmatlanná vált” a feladatára a politikai pálfordulása miatt.


A Valóság: A kirúgás percekkel azután történt, hogy Magyar Péter bejelentette: Ruszin-Szendi a Tisza Párt honvédelmi szakpolitikusa lett. Az NKE-n belüli források szerint nem szakmai kifogás merült fel, hanem egyértelmű politikai utasítás érkezett a munkaviszony megszüntetésére.


Forrás: 444.hu (2025. 02. 24.): „Magyar szerint nyilvánvalóan politikai utasításra rúgták ki a volt vezérkari főnököt.”
2. Az önkéntes tartalékosi jogviszony megszüntetése (2025. december)

Miután 2023 júliusában végleg eltávolították a tényleges állományból, Ruszin-Szendi önkéntes tartalékosként még kötődött a Honvédséghez.

Az esemény: 2025. december 15-én a Honvédelmi Minisztérium ezt a jogviszonyát is indoklás nélkül megszüntette.


A következmény: Ezzel Ruszin-Szendi végleg elveszítette a jogát a katonai egyenruha viselésére és a rendfokozata (altábornagy) használatára hivatalos eseményeken.


A PR-háború: A HM szerint a honvédség „megtisztítása” zajlott a politikai aktivistáktól. Ruszin-Szendi szerint ez a bosszúhadjárat része volt, hogy még a „tartalékos” státuszát is elvegyék a választási kampány előtt.


Forrás: Telex (2025. 12. 15.): „Megszüntették Ruszin-Szendi Romulusz önkéntes tartalékosi jogviszonyát is.”
3. Összefoglaló: A „kiszorítási” folyamat állomásai
Időpont Szervezet Intézkedés Hivatalos indok2023. április Honvéd Vezérkar Felmentés (Vezérkari főnök) „Fiatalítás” / Indoklás nélkül.
2023. július Magyar Honvédség Eltávolítás a tényleges állományból Tisztikar karcsúsítása.
2025. február NKE (Egyetem) Azonnali kirúgás (Oktató) Szereptévesztés, politikai összeférhetetlenség.
2025. december Honvédség Tartalékosi jogviszony vége Bizalomvesztés.

Mítosz vs. Valóság – Az oktatói helyről

Mítosz: Az egyetem azért vált meg tőle, mert a politikai nézeteit terjesztette az órákon.

Valóság: Ruszin-Szendi ellen soha nem indult etikai vizsgálat oktatói tevékenysége miatt, és nem érkezett hallgatói panasz sem. A kirúgása szoros időbeli összefüggésben volt a Tisza Pártba való belépésével, ami a politikai alapú hátrányos megkülönböztetés tipikus példája lett a kampányban.

Ruszin-Szendi Romulusz rendfokozata

2026-os választások előtt komoly jogi és politikai vita alakult ki, miután a Honvédelmi Minisztérium (HM) megpróbálta őt teljesen „kierőszakolni” a katonai kötelékből.

Itt a lényeg a jelenlegi helyzetéről:
A legmagasabb rendfokozata

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy (ez a vezérőrnagy feletti és a vezérezredes alatti tábornoki rendfokozat). Ezt a rendfokozatot 2021-ben, vezérkari főnöki kinevezésekor kapta meg.
A rendfokozat használata körüli vita

A kormány és a HM 2025 végén egy rendkívül szokatlan lépéssel próbálta megfosztani őt a katonai státuszától:

A tartalékosi jogviszony megszüntetése (2025. december): Miután 2023-ban felmentették a vezérkari főnöki posztról, Ruszin-Szendi önkéntes tartalékos maradt. 2025 decemberében azonban a HM ezt a jogviszonyát is azonnali hatállyal felmondta, arra hivatkozva, hogy „saját politikai ambícióit a honvédség érdekei elé helyezte”.


A minisztérium álláspontja: Szalay-Bobrovniczky Kristóf akkori miniszter kijelentette, hogy a jogviszony megszűnésével Ruszin-Szendi a rendfokozatát sem használhatja tovább, és az egyenruha viselésére sem jogosult.


A jogi valóság: Katonai szakjogászok szerint a rendfokozattól (mint szerzett címtől) való megfosztás és a lefokozás kizárólag katonai bíróság jogköre (például méltatlanság esetén). Mivel ellene ilyen bírósági ítélet nem született, jogilag továbbra is altábornagy maradt, még ha a minisztérium ezt adminisztratív eszközökkel tiltani is próbálta.
Mi a helyzet most (2026. április)?

A Tisza Párt és Ruszin-Szendi Romulusz a kampányban és a mostani kormánybemutatón is következetesen használta az altábornagy megnevezést. Ezt azzal indokolták, hogy:

A rendfokozatot érdemei alapján kapta.


A minisztériumi tiltás politikai bosszú, nem pedig jogszerű lefokozás volt.


Összegezve: Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, bár a korábbi kormányzati vezetés megpróbálta megtiltani neki a cím használatát. A 2026-os politikai fordulat után valószínűsíthető, hogy honvédelmi miniszterként rehabilitálják, és a rendfokozata körüli viták is elcsendesednek.

Politikai és Nemzetbiztonsági vád

A vád lényege az volt, hogy vezérkari főnökként a NATO-ban „kibeszélt” a kormányzati álláspont mögül, és nem Magyarország hivatalos (a kormány által „békepártinak” hívott) irányvonalát képviselte.
A NATO-ügy részletei:

A „Szlava Ukrajini” (Dicsőség Ukrajnának) vád: 2025 májusában és júniusában a Honvédelmi Minisztérium és Gulyás Gergely miniszter azt állította, hogy Ruszin-Szendi a NATO vezérkarfőnöki ülésein rendszeresen Ukrajna-barát álláspontot foglalt el, és felszólalásait a „Szlava Ukrajini” felkiáltással zárta.


A zárt bizottsági ülés (2025. június 5.): Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága rendkívüli zárt ülést tartott, ahol Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkár szerint olyan hangfelvételeket és dokumentumokat mutattak be, amelyek „minden kétséget kizáróan” bizonyították a kettős kommunikációt. A vád szerint a hivatalos jelentéseiben a kormányzati irányvonalat tükrözte, de a NATO-partnerek előtt másként beszélt.


A kormányzati narratíva: A kabinet szerint Ruszin-Szendi ezzel „kockára tette a magyar emberek biztonságát” és megtagadta a parancsot. Kósa Lajos egyenesen úgy fogalmazott, hogy az ilyen viselkedés „katonai puccshoz is vezethetett volna”.
Ruszin-Szendi védekezése:

A politikus a vádakat „Rogán Antal mesekönyvének” és politikai gumicsontnak nevezte. Az érvei a következők voltak:

Mandátumkövetés: Állítása szerint minden NATO-ülésen a kapott hivatalos mandátum és felhatalmazás alapján járt el.


„Bálványok dőlnének le”: Egy híres nyilatkozatában azt mondta: ha elmondhatná (a titkosítás miatt nem teheti), hogy ki, hova és milyen utasítással küldte őt valójában, akkor a kormányzati oldalon „bálványok dőlnének le”.


Közös fellépés: Magyar Péterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján jelezte, hogy nem fél a börtöntől sem, mert az igazság mellette áll, és a vádak csak a figyelemelterelést szolgálják.
Miért hivatkoznak erre ma „elhalt” ügyként?

Bár a kormányzat 2025-ben nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette az esetet, nem indult ellene büntetőeljárás hazaárulás vagy hivatali visszaélés miatt.

A titkosított felvételek soha nem kerültek a nyilvánosság elé úgy, hogy a vádak egyértelműen igazolhatóak lettek volna.


A választásokhoz közeledve a téma kikopott a közbeszédből, és jogi értelemben – mivel nem történt vádemelés – a vád „elhalt”.


Kontextus: Ez az ügy szolgált utólagos indoklásként a 2023-as váratlan felmentésére is. A Tisza Párt szerint azonban ez csak egy bosszúhadjárat volt, amiért Ruszin-Szendi nem volt hajlandó maradéktalanul kiszolgálni a pártpolitikai érdekeket a hadseregen belül.

Bár egy miniszter nem dönthet közvetlenül a saját magánjogi ügyeiben (összeférhetetlenség miatt), az új kormányzati többség és a miniszteri hatáskörök lehetővé teszik a korábbi sérelmek orvoslását.

Íme a konkrét jogi és adminisztratív lépések, amikkel „visszacsinálhatják” az ellene hozott intézkedéseket:
1. A rendfokozat és az egyenruha-viselés visszaállítása

Ez a leggyorsabb folyamat, mivel a rendfokozatától soha nem fosztották meg jogerősen (hiszen nem ítélte el katonai bíróság).

Hogyan? Mivel a korábbi miniszter csak egy egyedi utasítással tiltotta meg neki a névhasználatot és az egyenruha-viselést a tartalékosi jogviszony megszüntetésekor, ezt az új honvédelmi miniszter (vagy a miniszterhelyettese) egy ellenkező értelmű utasítással azonnal hatályon kívül helyezheti.


Rehabilitáció: Hivatalos nyilatkozatban rögzíthetik, hogy a korábbi korlátozás politikai alapú és jogszerűtlen volt, így Ruszin-Szendi visszakapja a teljes körű jogot az altábornagyi cím használatára.
2. Az oktatói hely (NKE) és a munkajogi elégtétel

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről való azonnali kirúgása egy klasszikus munkajogi eset.

Hogyan? Ruszin-Szendi korábban jelezte, hogy munkaügyi pert indít. Ha a per még tart, az egyetem (mivel állami fenntartású) dönthet úgy, hogy peren kívüli egyezséget köt vele: elismerik a felmondás jogellenességét, kifizetik az elmaradt bérét, és elviekben visszahelyezik az állásába (amit ő miniszterként természetesen szüneteltetni fog).


Szakmai presztízs: Az NKE szenátusa kezdeményezheti a rehabilitációját, elismerve korábbi tudományos és oktatói munkáját.
3. A „titkosított” NATO-ügy tisztázása

Ez a legfontosabb a becsülete szempontjából, hiszen itt „hazaárulással” vádolták meg burkoltan.

Hogyan? Mint honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi betekintési jogot kap a minisztérium és a katonai hírszerzés (KNBSZ) titkosított irataiba.


A lépés: Kezdeményezheti azon jegyzőkönyvek titkosításának feloldását, amelyekre a Fidesz-kormány hivatkozott. Ha a dokumentumok nyilvánosságra kerülnek, és kiderül belőlük, hogy nem beszélt ki a NATO-ban, azzal végleg lemoshatja magáról a vádakat.
4. Vagyonnyilatkozati és KEHI-vizsgálatok lezárása

A „luxusvilla” és egyéb gazdasági vádak jelenleg „elhalt” státuszban vannak.

Hogyan? A KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) az új miniszterelnök (Magyar Péter) alárendeltségébe tartozik. Az új kormányzati vezetés elrendelheti a korábbi vizsgálatok lezárását egy zárójelentéssel, amely kimondja: nem történt bűncselekmény, a vádak megalapozatlanok voltak.


Ügyészségi szál: Mivel az ügyészség (Polt Péter vezetésével) jelenleg még független a kormányváltástól, itt Ruszin-Szendi csak akkor kap teljes „felmentést”, ha az ügyészség bűncselekmény hiányában hivatalosan is megszünteti a nyomozást a garázdasági és egyéb ügyekben.
5. Erkölcsi és politikai jóvátétel

Kormányhatározat: Az új kabinet hozhat egy általános határozatot a „politikai okokból meghurcolt köztisztviselők és katonák rehabilitációjáról”.


Kitüntetés: Később, miniszteri munkássága elismeréseként, az államfő (a miniszterelnök javaslatára) újabb magas állami kitüntetésben részesítheti, ami jelképesen lezárja a 2023–2026 közötti „kegyvesztett” időszakot.

Összegezve: Ruszin-Szendi Romulusz a miniszteri székbe ülve közjogi hatalmat kap saját múltjának tisztára mosásához. A legfontosabb eszköz a kezében a titkosítások feloldása és a minisztériumi utasítások megváltoztatása lesz, amivel nemcsak a rangját, hanem a becsületét is visszaállíthatja a honvédségen belül.

Budai Gyula és Tényi István tevékenység

Évek óta az jellemzi, hogy bár hatalmas médiavisszhangot kapnak az indított eljárásaik, a jogi végkifejlet – vádemelés vagy elítélés – kirívóan ritka.

Valójában mindketten „sorozatgyártásban” szállítják a feljelentéseket, amelyeknek a statisztikája finoman szólva is siralmas a hatékonyság tekintetében.
Budai Gyula: Az „elszámoltatás” mérlege

Budai Gyula 2010 és 2012 között elszámoltatási kormánybiztosként kezdte ezt a tevékenységet. A saját adatai és a későbbi összegzések alapján:

A számok: Kormánybiztosként 1442 ügyet vizsgált meg. Ebből 61 esetben tett büntetőfeljelentést.


A kudarc: A 61 feljelentésből mindössze 7 ügy jutott el a vádemelésig, és a Fidesz által a 2010-es kampányban ígért „13 nagyon piszkos ügy” közül egyetlenegyben sem sikerült végül elmarasztaló ítéletet elérni.


Friss kudarcok (2026): A 2026-os választások előtt Budai kifejezetten a Tisza Párt politikusait (pl. Radnai Márkot és Ruszin-Szendi Romuluszt) támadta tucatnyi feljelentéssel. 2026 februárjában már ő maga panaszkodott a sajtóban (Népszava), hogy "úgy látszik, a bíróságok beálltak Magyar Péter mögé", ami a kormánypárti politikai szótárban azt jelenti: a bíróság sorra dobta vissza vagy szüntette meg az alaptalan eljárásait.
Tényi István: A „statisztikai hiba” határán

Tényi Istvánt (volt fideszes tag, tanár) a közvélekedés egyszerűen „hivatásos feljelentőnek” tartja, aki szinte mindenről, ami a hírekbe bekerül, feljelentést tesz (legyen az ellenzéki graffiti vagy amerikai nagyköveti beszéd).

Hatékonyság: Egy korábbi (Átlátszó) összesítés szerint egy 3,5 éves időszakban kb. 180 feljelentést és 100 közérdekű bejelentést tett. Ebből mindössze 2 (kettő) ügy jutott el a vádemelésig.


Módszertan: Tényi bevallottan újságcikkek alapján teszi a feljelentéseit. Amint a rendőrség vagy az ügyészség elutasítja őket (ami az esetek 98%-ában megtörténik), az ügy lekerül a napirendről, de a média addigra már „megírta”, hogy „büntetőeljárás indult”.
Miért csinálják, ha nem nyernek?

A Ruszin-Szendi elleni eljárások is pontosan ezt a mintát követték. A cél nem feltétlenül a börtönbüntetés, hanem a politikai PR:

A szalagcím: Be lehet mondani a Híradóban, hogy "Büntetőeljárás folyik Ruszin-Szendi ellen".


A gyanú árnyéka: Mire 1-2 év múlva a hatóság kimondja, hogy "bűncselekmény hiányában megszüntetve", a választók fejében már csak a botrány emléke marad meg.


Lefoglalás mint büntetés: Ruszin-Szendi esetében a fegyvere lefoglalása hónapokra szólt – ez egyfajta „azonnali büntetés” volt, még ha jogilag később kiderült is, hogy alaptalan.

Összegezve: Budai és Tényi „kudarcai” jogilag látványosak, de politikailag sokszor sikeresek, mert hónapokig napirenden tartják a célpontjaik lejáratását.

Ruszin-Szendi esetében viszont a 2026-os választási győzelem és a Tisza Párt sikere azt mutatta, hogy ez a taktika mostanra „elkopott”, és az emberek már nem vették komolyan a feljelentéseket.

Forráslista:

• 444.hu: 2026. április 20. – „Ők a Tisza-kormány elsőként bejelentett miniszterei”

• 444.hu: 2026. január 8. – „Minden eljárást megszüntettek Ruszin-Szendi Romulusz ellen”

• Telex: 2025. december 10. – „Két szabálysértési eljárás indult... az egyiket már megszüntették”

• HírTV: 2026. február 19. – „Budai Gyula: Négy eljárás is zajlik” (A vádoldal rögzítése)