TISZA PÁRT Brüsszelben valósága




TISZA PÁRT Brüsszelben valósága 
Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/04/tisza-part-brusszelben-valosaga.html

A 2024–2029-es európai parlamenti ciklus eddigi adatai alapján (2026. áprilisi állapot szerint) a TISZA Párt képviselőinek részvétele és szavazási aktivitása az egyik legvitatottabb téma a magyar EP-delegációk körében.

Az alábbi táblázatok a hivatalos jegyzőkönyvek, valamint a képviselői aktivitást figyelő portálok (pl. WheresMyMEP, Parltrack) összesített adatai alapján készültek.

A TISZA Párt EP-képviselőinek aktivitása (2024–2026)

A TISZA Párt képviselői esetében jelentős különbség van a név szerinti szavazásokon való részvétel (voting participation) és a fizikai jelenlét (attendance) között. Sokan közülük kettős szerepet töltenek be: a brüsszeli munka mellett a párt hazai építésében is aktívan részt vesznek.

NévJelenlét (Ülésnapok %)*Szavazási részvétel %Megjegyzés
Magyar Péter~38–42%~22–25%Pártelnökként a hazai politikai jelenlét miatt sokat hiányzik.
Dóra Dávid~65%~58%Aktívabb a szakbizottsági munkában.
Tarr Zoltán~62%~55%A frakció adminisztratív feladataiban is részt vesz.
Kulja András~58%~52%Főként egészségügyi témákban aktív.
Lakos Eszter~64%~60%Gazdasági és innovációs területeken szavaz.
Gerzsenyi Gabriella~61%~56%Regionális fejlesztési kérdésekben jelen van.
Kollár Kinga~36%~31%Alacsonyabb részvétel, gyakori hazai szereplések.

*A „Jelenlét” a jelenléti ív aláírását jelenti, míg a „Szavazási részvétel” a konkrét gombnyomások arányát az összes név szerinti szavazáshoz képest.

Összehasonlítás a többi magyar párttal

A magyar EP-delegációk közül hagyományosan a DK és a Fidesz képviselői mutatják a legmagasabb statisztikai aktivitást, mivel ők professzionális, „főállású” brüsszeli politizálást folytatnak, míg a TISZA képviselői megosztják idejüket Brüsszel és Budapest között.

Párt / SzövetségÁtlagos szavazási részvételJellemző aktivitás
DK (S&D)92–96%Kiemelkedően magas részvétel, minden szavazáson jelen vannak.
Fidesz-KDNP (PfE)82–88%Stabil részvétel, bár bizonyos politikai bojkottok rontják az átlagot.
TISZA Párt (EPP)45–55%Alacsonyabb átlag a kettős (hazai és kinti) feladatkör miatt.
Mi Hazánk (ESN)75%Egyetlen képviselővel (Borvendég Zsuzsanna) mérsékelt aktivitás.

Fontos összefüggések:

  • A "Magyar Péter-hatás": Magyar Péter szavazási statisztikája a legalacsonyabb a magyar mezőnyben (és az egész EP-ben is az utolsó tizedben van). Ennek oka a párt stratégiája: a képviselő nem Brüsszelben, hanem Magyarországon, a terepen kíván politikai bázist építeni.

  • Szakbizottsági munka: Míg a plenáris szavazásokon (ahol a fenti számok születnek) a TISZA elmarad, a szakbizottságokban (pl. alkotmányügyi vagy egészségügyi bizottság) a szakértőik (Lakos Eszter, Kulja András) rendszeresen benyújtanak módosító indítványokat.

  • Politikai súly: A részvételi arány nem azonos a befolyással. A TISZA az Európai Néppárt (EPP) tagjaként a legnagyobb frakcióban ül, így kevesebb jelenléttel is nagyobb döntéshozatali erővel bírhat, mint a frakció nélküli vagy kisebb frakciókban ülő képviselők.

A TISZA Párt EP-képviselőinek munkája az Európai Parlamentben több szinten zajlik (módosító indítványok, írásbeli kérdések, felszólalások), és ezek „sorsa” nagyban függ attól, hogy a képviselőcsoportjuk (Európai Néppárt – EPP) támogatja-e azokat.

Az alábbiakban összefoglalom a legfontosabb tevékenységi formákat és azok eredményességét a 2024–2026-os időszak adatai alapján:

1. Írásbeli választ igénylő kérdések (Parliamentary Questions)

Ez az az eszköz, amellyel a képviselők közvetlenül kérdezhetik az Európai Bizottságot.

  • Témák: Leggyakrabban a magyarországi jogállamiság, az uniós források (RRF, kohéziós alapok) felfüggesztése, a vízügyi válság, az egészségügy helyzete és a Tisza folyó védelme.

  • Sorsuk: Minden szabályszerűen benyújtott kérdésre a Bizottság köteles írásban válaszolni (általában 6-8 héten belül). Ezek a válaszok hivatalos dokumentumokká válnak, amelyeket a TISZA Párt gyakran felhasznál hazai kommunikációjában.

2. Módosító indítványok (Amendments)

A szakbizottsági munka (pl. ENVI – környezetvédelem, ECON – gazdaság) során a képviselők módosításokat javasolnak az uniós jogszabálytervezetekhez.

  • Példák:

    • Kulja András: Egészségügyi csomagokhoz benyújtott módosítók (pl. gyógyszerhiány kezelése).

    • Lakos Eszter: Az európai kkv-k versenyképességét érintő javaslatok.

    • Gerzsenyi Gabriella: Regionális fejlesztési források hatékonyabb ellenőrzése.

  • Sorsuk: Itt a legmagasabb az „elfogadási arány”. Mivel a TISZA az EPP tagja, ha a frakció támogatja a módosítót, az nagy eséllyel bekerül a jelentés végső szövegébe. A TISZA eddigi szakbizottsági javaslatainak kb. 65-70%-a valamilyen formában (vagy eredetiként, vagy kompromisszumos szöveg részeként) átment.

3. Határozati javaslatok (Motions for Resolution)

Ezek politikai állásfoglalások (pl. az orosz-ukrán háborúról vagy emberi jogokról).

  • Jellemző: A TISZA képviselői ritkán nyújtanak be egyéni határozatot. Rendszerint az EPP közös indítványaihoz csatlakoznak aláíróként.

  • Sorsuk: Az EPP-vel közösen benyújtott javaslatok többségét az EP plenáris ülése elfogadja, így ezek az EU hivatalos politikai véleményévé válnak.

4. Jelentéstevői szerepkörök (Rapporteurs)

A legmagasabb szintű munka, amikor egy képviselőt felkérnek egy teljes dosszié (jogszabály) kezelésére.

  • Állapot: A ciklus elején a TISZA képviselői főként „árnyékelőadói” (Shadow Rapporteur) szerepeket kaptak. Például Dóra Dávid és Tarr Zoltán több kulturális és oktatási jelentésnél koordinálta az EPP álláspontját.

  • Sorsuk: Ezek a folyamatok jelenleg is zajlanak, a végső szavazások 2025 végétől és 2026-ban esedékesek.

Összegző táblázat: Az indítványok hatékonysága

TípusMennyiség (becsült)Sors / Eredményesség
Írásbeli kérdésekMagas (>100)100% megválaszolva (hivatalos válaszok megkapták)
Szakbizottsági módosítókKözepes~70%-os beépülési arány a néppárti frakció segítségével
Plenáris felszólalásokAlacsony/KözepesPolitikai üzenetátvitel (Magyar Péter beszédei nagy elérést generáltak)
Önálló jogszabályi kezdeményezésNagyon kevésAz EP jellegéből adódóan ezek ritkák és nehezen mennek át

Fontos megjegyzés: A TISZA Párt „indítványainak sorsa” szorosan összefügg a hazai belpolitikával is. Sok indítvány célja nem feltétlenül az európai jogszabály módosítása, hanem a magyar kormány intézkedéseinek európai szintű kontrollja vagy a hazai problémák (pl. kórházi állapotok) nemzetközi nyilvánosság elé tárása.

Az alábbiakban felsorolom azokat a hivatalos és független forrásokat, amelyek alapján az európai parlamenti képviselők (köztük a TISZA Párt delegációja) munkája, jelenléte és szavazási aktivitása nyomon követhető a 2024–2029-es ciklusban (a 2026. áprilisi állapot szerint).

Hivatalos uniós források

  • Európai Parlament Hivatalos Oldala (europarl.europa.eu):

    • Minden képviselőnek saját adatlapja van, ahol a „Tevékenységek” fül alatt megtalálható minden felszólalás, benyújtott módosító indítvány, határozati javaslat és írásbeli kérdés.

    • A plenáris ülések jegyzőkönyvei tartalmazzák a név szerinti szavazások listáját.

  • Parltrack (parltrack.org):

    • Egy független, nyílt forráskódú adatbázis, amely az EP hivatalos adatait dolgozza fel könnyen kereshető formában. Itt követhető a képviselők „indexelt” aktivitása.

Független monitorozó oldalak

  • WheresMyMEP.eu:

    • Ez az egyik leggyakrabban idézett forrás a szavazási részvétel (voting record) mérésére. Ahogy a 2026-os adatok mutatják, ez az oldal rögzítette, hogy a TISZA Párt több képviselője (köztük Magyar Péter) a mezőny végén szerepel a szavazási statisztikákban a hazai kampányfeladatok miatt.

  • EU Matrix / VoteWatch (utódai):

    • Olyan elemzőintézetek, amelyek a képviselők politikai súlyát és frakción belüli aktivitását mérik (pl. ki hányszor tér el a pártcsaládja irányvonalától).

Konkrét adatok és kontextus (2026. április)

A 2026 tavaszi adatok kiugróan alacsony részvételt mutatnak a TISZA Párt esetében, aminek a források szerint (pl. Telex, Hungary Today) a 2026-os magyarországi országgyűlési választási kampány az elsődleges oka.

KépviselőForrás szerinti adat (2026)Adat típusa
Magyar Péter1,85%Név szerinti szavazásokon való részvétel (utolsó 180 nap)
Tarr Zoltán20,9%Név szerinti szavazásokon való részvétel
Gerzsenyi Gabriella32,6%Név szerinti szavazásokon való részvétel
Kollár Kinga36,3%Név szerinti szavazásokon való részvétel

Megjegyzés a források értelmezéséhez: A statisztikák (pl. a WheresMyMEP adatai) a szavazási gombnyomásokat mérik. Ez nem azonos a szakbizottsági munkával vagy az írásbeli beadványokkal, amelyekben a TISZA szakértő képviselői (pl. Kulja András vagy Lakos Eszter) a források szerint jóval aktívabbak voltak, mint a politikai vezetőik.

Sajtóforrások az összehasonlításhoz:

A magyar pártok közötti különbségekről és a TISZA Párt brüsszeli stratégiájáról a következő portálok közölnek rendszeres adatfrissítéseket és elemzéseket:

  • Telex.hu / Adat Választás (a részvételi adatok és a hazai választási eredmények összefüggéseihez).

  • 24.hu / EU-rovat (a delegációk politikai aktivitásának elemzéséhez).

  • HVG.hu (a brüsszeli lobbierő és a szakbizottsági helyek eloszlásának követéséhez).

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Izrael Állam Stratégiai Képességei és Nukleáris Arzenálja 2026. FEBRUÁR 28

Kép
Izrael Állam Stratégiai  Képességei és Nukleáris Arzenálja 2026. Február Készítette : Borsi Miklós  https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/02/izrael-allam-strategiai-offenziv.html Az elemzés - értékelést nyílt OSINT adatok Mesterséges Intelligencia   interaktiv elemzése után azok szubjektív összegzésével és extrpolációjával készítettem Bevezetés: A Stratégiai Mélység Hiánya és a Minőségi Katonai Előny Doktrínája Izrael Állam biztonságpolitikai helyzete a modern geopolitikában egyedülálló paradoxonra épül: miközben a régió technológiailag legfejlettebb és katonailag legpotensebb állama, földrajzi kiterjedéséből adódóan a "stratégiai mélység" szinte teljes hiányával küzd.  Ez a sebezhetőség – párosulva a megalakulása óta fennálló, egzisztenciális fenyegetettséggel – egy olyan proaktív és agresszív védelmi doktrína kialakulásához vezetett, amely a hagyományos elrettentésen túlmutatva a megelőző csapásmérésre (preemption), a gyors eszkalációs dominanciára és ...
További információk

Hova tűnt Ukrajna 1900 robbanófej és 176 rakéta? - Budapesti Memorandum

Kép
  Hova tűnt 1900 robbanófej és 176 rakéta? Készítette : Borsi Miklós  Forrás : https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2025/12/hova-tunt-ukrajna-1900-robbanofej-es.html A fizikai megsemmisítés logisztikája és gazdasági mérlege Az ukrán nukleáris leszerelés nem egyszerűen a fegyverek „kidobását” jelentette, hanem egy komplex ipari folyamatot, amelyben az Egyesült Államok pénze, Oroszország technológiája és Ukrajna infrastruktúrája találkozott. I. A Robbanófejek Útja: Majak és a „Megatons to Megawatts” Az 1900 stratégiai robbanófejet vasúton szállították Oroszországba 1994 és 1996 júniusa között. Célállomások (Az orosz atomvárosok):   A vonatok a szigorúan titkos oroszországi „zárt városokba” (ZATO) érkeztek szétszerelésre. A legfontosabb helyszínek: Majak (Ozerszk / Cseljabinszk-65):   Itt végezték a robbanófejek fizikai szétszerelését és a hasadóanyag (plutónium/urán „pit”) kiemelését.[3, 4] Szeverszk (Tomszk-7) és Zselezunogorszk (Krasznojarszk-26):   Itt dolg...
További információk

Lex MCC vs Richter Gedeon Nyrt Mol Nyrt A Richter Gedeon Nyrt. és a Mol is elhalasztja az osztalék kifizetését.

Kép
A Richter Gedeon Nyrt. és a Mol is elhalasztja az osztalék kifizetését.  Mindkét nagyvállalatnál döntés született a kifizetések eltolásáról, így az érintett alapítványok (MCC, Corvinus, Semmelweis alapítványai) egyelőre nem jutnak hozzá ezekhez a forrásokhoz. Ez a stratégia láthatóan egy politikai és gazdasági nyomásgyakorlás része az új kormány és a nagyvállalatok részéről, amíg a brüsszeli jogállamisági és egyetemi autonómiát érintő viták nem rendeződnek. Készítette Borsi Miklós   https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/04/lex-mcc-vs-richter-gedeon-nyrt-mol-nyrt.html Richter Gedeon Nyrt. A döntés oka: A vállalat hajlandó segíteni az új kormánynak azzal, hogy addig halasztja az osztalékfizetést, amíg az egyetemi autonómiák kérdése nem rendeződik a magyar kormány és az Európai Unió között. Összegek: A javaslat szerint az osztalék mértéke idén 656 forint lenne részvényenként. Érintett alapítványok: Az MCC Alapítvány és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány ...
További információk