A „Dunakeszi-saga”: Mítosz, állami PR és a kíméletlen gazdasági valóság - 2026.05.01.

 

A „Dunakeszi-saga”: Mítosz, állami PR és a kíméletlen gazdasági valóság

A makroszintű ideológiai irányítás és a helyi ipari, munkáséleti valóság találkozása kiválóan, szinte laboratóriumi pontossággal modellezhető a Dunakeszi Járműjavító (korábban MÁV Dunakeszi Főműhely) gazdag és viharos történelmén keresztül .

Készítette : Borsi Miklós 
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/05/a-dunakeszi-saga-mitosz-allami-pr-es.html

Az egykor a szocialista brigádmozgalmaknak és kötelező május elsejei felvonulásoknak is bázist adó üzem (amelynek területén 1975-ben pártutasításra állítottak fel egy "száműzött" Lenin-szobrot) a 2020-as évekre egy olyan klasszikus állami-magán privatizációs dráma főszereplőjévé vált, amelyben a politikai mítoszépítés, a PR-sikerpropaganda és a súlyos gazdasági valóság élesen elvált egymástól .

1. Mítosz és PR: A privatizáció és az „egyiptomi álomüzlet” A modern kori saga 2020-ban kezdődött, amikor a magyar állam (a MÁV) eladta a nyereséges járműjavítót . A vevő egy konzorcium lett, amelyben az orosz állami Transzmasholding (TMH) és Szalay-Bobrovniczky Kristóf (a későbbi honvédelmi miniszter) érdekeltségei, a Magyar Vagon Befektetési Zrt. vettek részt , . A privatizációt a kormányzati kommunikáció hatalmas sikerként prezentálta, és a politikai hátszél azonnal meglátszott: a magánkézbe került Járműjavító szinte rögtön egy 32 milliárd forintos keretszerződést zsebelhetett be a MÁV-Starttól , ``.

A PR-gépezet legnagyobb sikertörténete azonban az az "évszázad üzleteként" emlegetett gigaprojekt volt, amelynek keretében az üzem egy több mint 1300 darabos személyvagon-megrendelést kapott az Egyiptomi Államvasutaktól , .

2. A valóság: Csőd, 50 milliárdos adósság és magánosított haszon A kíméletlen gazdasági valóság hamar utolérte a cégcsoportot. A 2022-ben kitört orosz-ukrán háború és a szankciók miatt a Transzmasholding kiszorult az üzletből . Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszteri kinevezése okán megvált cégétől, a helyét pedig más üzletemberek – a Tombor Andráshoz köthető CATO Investment Kft., valamint a Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető Solva II. Magántőkealap – vették át , ``.

Kiderült, hogy az egyiptomi vasúti kocsik gyártását az orosz technológiai és pénzügyi háttér nélkül a magyar fél csak masszív, fenntarthatatlan veszteségek árán tudja folytatni . A vállalat 2022 és 2024 között több mint 28,5 milliárd forintos veszteséget termelt . Végül a Járműjavító és az azt tulajdonló cégcsoport teljesen fizetésképtelenné vált, és a tulajdonosok 50 milliárd forintos adósságot felhalmozva csődöt (felszámolást) jelentettek , .

A történet legvitatottabb "valósága", hogy miközben a cég az összeomlás felé robogott, a tulajdonosi kör (Hernádi, Tombor, Szalay-Bobrovniczky érdekeltségei) a még sikeres években összesen mintegy 10 milliárd forintnyi osztalékot vett ki a rendszerből , , ``.

3. A kárvallottak és a 28 milliárdos állami mentőöv A csőd bekövetkeztével számos, a Járműjavítónak hitelező magyar kis- és középvállalkozás (KKV) futhat a pénze után; volt olyan cég is, amely a kintlévőségei miatt szintén csődbe ment . Hatalmasat bukhat Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az MBH Bank is, amelynek a bedőlt vállalatokban összesen 24 milliárd forintnyi (ebből 6 milliárd közvetlenül a Dunakeszi Járműjavítón) jelzálogjoga ragadt bent . Emellett a távozó oroszok felé is maradt egy több mint 10 milliárdos kifizetetlen számla ``.

A legnagyobb árat azonban a magyar állam fizette meg. Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója elismerte, hogy a vasúttársaság nem engedheti meg magának a karbantartó bázis kiesését, mert az kezelhetetlen járműhiányt okozna . A MÁV így a 2026-os választások előtt kénytelen volt a bedőlt, adósságoktól egy "szétválasztásos" eljárással megtisztított eszközöket (a céget és az ingatlanokat) mintegy 20 milliárd forintért (10,03 milliárd + 9,8 milliárd) visszavásárolni , , . Különböző kárrendezésekkel és tőkeinjekciókkal együtt a kaland mintegy 28 milliárd forintjába került a központi költségvetésnek , .

Azt, hogy a nevesített személyek (Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Hernádi Zsolt és Tombor András) egyénenként pontosan mekkora hasznot tettek zsebre, a nyilvános adatokból nem lehet megállapítani.

Ennek oka, hogy a tulajdonosi szerkezet meglehetősen bonyolult volt, és a hasznot különböző vagyonkezelő cégeken, illetve magántőkealapokon keresztül vették ki, amelyek elrejtik a végső magánszemélyekhez eljutó pontos összegeket a nyilvánosság elől. Azt biztosan lehet tudni, hogy a tulajdonosi kör összesen mintegy 10 milliárd forint osztalékot vett fel a vállalatcsoportból az összeomlás előtt ``.

A nyilvános információk alapján a cégháló és az érdekeltségek a következőképpen alakultak:

• Tombor András a CATO Investments Kft.-n keresztül birtokolt részesedést ``.

• Hernádi Zsolt érdekeltsége a Magyar Vagon Befektetési Zrt.-n, illetve a mögötte álló Solva II. Magántőkealapon keresztül volt jelen a tulajdonosok között . A gazdasági elemzések szerint a Hernádi Zsolt érdekeltségébe tartozó vevő egyetlen év alatt a vételár negyedét visszakapta osztalék formájában .

• Szalay-Bobrovniczky Kristóf még a kezdeti időszakban volt tulajdonos, ő 2022 nyarán, a honvédelmi miniszteri kinevezését követően szállt ki a cégből ``.

A 10 milliárd forintos összhaszon tehát ezen a három üzletemberhez köthető hálózaton oszlott el az évek során, de a pontos egyéni arányok titkosak.

4. Várható politikai és jogi következmények: A 2026-os rendszerváltás árnyékában A Dunakeszi Járműjavító körüli történések a 2026-os országgyűlési választások fontos esettanulmányává váltak. Az abszolút rekordot jelentő, 141 mandátumos kétharmados többséget szerző Tisza Párt egyik központi programja az ilyen vagyonátmentések kivizsgálása , .

Magyar Péter megerősítette, hogy az új kormány első intézkedései között szerepel a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása . A szervezet feladata az indokolatlanul kifizetett milliárdos osztalékok, valamint a MÁV-ot és az adófizetőket is komolyan megkárosító állami visszavásárlások büntetőjogi és vagyon-visszaszerzési vizsgálata lesz , ``

A Dunakeszi Járműjavítóval és a Magyar Vagon-csoporttal kapcsolatos tényeket, adatokat és eseményeket a hivatalos cégadatbázisok, az állami vállalatok nyilvános közleményei, valamint a hazai gazdasági és oknyomozó sajtó feltáró cikkei alapján állítottam össze.

A legfőbb állítások forrásai a következők:

• A privatizáció és a 32 milliárdos állami megrendelés (2020): A 24.hu és más gazdasági portálok tárták fel, hogy miután az állam eladta a céget az orosz állami Transmashholdingnak és a Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz köthető érdekeltségeknek, az új tulajdonosok vezette járműjavító szinte azonnal egy 32 milliárd forintos keretszerződést nyert el a MÁV-Starttól , .

• A tulajdonosváltások (Szalay-Bobrovniczky kiszállása, Tombor és Hernádi megjelenése): A cégadatbázisok és a sajtó (pl. HVG, G7, Telex) dokumentálták, hogy a miniszteri kinevezését követően Szalay-Bobrovniczky megvált a cégtől, és a helyét a Tombor Andráshoz, illetve a Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető magántőkealapok vették át , .

• A 10 milliárdos osztalékkivét: A G7 gazdasági portál és a Telex cégelemzései mutatták ki a leadott pénzügyi beszámolókból, hogy a tulajdonosi kör (Hernádi, Tombor, és korábban Szalay-Bobrovniczky érdekeltségei) a cég összeomlása előtt összesen mintegy 10 milliárd forintnyi osztalékot vett fel a vállalatcsoportból , .

• Az 50 milliárdos csőd és a hitelezők: A Szabad Európa szerezte meg azt a levelet, amelyben a Ganz-MaVag vezetése a fizetésképtelenségről tájékoztatta a beszállítókat . A 28,5 milliárdos felhalmozott veszteségről, az 50 milliárdos adósságról, valamint a kárvallottakról (köztük a magyar KKV-k, az MBH Bank 24 milliárdos jelzáloga és az oroszok 10 milliárdos követelése) a G7, a 444.hu és a HVG részletesen beszámolt a felszámolói tájékoztatások alapján , , .

• A mintegy 28 milliárdos állami visszavásárlás: A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. hivatalos hirdetményeiből derült ki, hogy a MÁV 10,03 milliárd és 9,8 milliárd forintot fizetett a bedőlt cégek bizonyos elemeiért (összesen kb. 20 milliárd forintot) . Ezt az összeget a választások előtt egy újabb, 8 milliárd forintos MÁV-felvásárlás (a Dunakeszi Vasútgépész International Kft. megvétele) egészítette ki, így jött ki a mintegy 28 milliárd forintos végső állami költség .

• A MÁV hivatalos indoklása: Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója saját hivatalos közleményben (amely a mavcsoport.hu-n is megjelent) erősítette meg, hogy az államnak muszáj volt visszavásárolnia az üzemet, mert a bázis kiesése kezelhetetlen járműhiányt okozott volna az IC kocsik karbantartásában, és beismerte, hogy a korábbi eladás hiba volt ``.