Az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás Mítosz - PR

Az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás Mítosz - PR - Valóság

Az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás nem szerepel a 27 pont között.

Ez az egyik legnagyobb félreértés a közbeszédben. Sokan azt hiszik, hogy Brüsszel ezt kényszeríti ki, de a valóságban a helyzet ennél trükkösebb.
Készítette Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/05/az-europai-ugyeszseghez-eppo-valo.html

Miért nincs benne a listán?

Az Európai Ügyészség egy úgynevezett „megerősített együttműködés”. Ez jogi nyelven azt jelenti, hogy a csatlakozás önkéntes. Az EU-nak nincs olyan jogi eszköze, amivel egy tagállamot kényszeríthetne a belépésre, még a pénzügyi támogatások fejében sem.

Akkor miért beszélünk mégis róla?

Bár a csatlakozás nem feltétel, Brüsszel azt mondta: „Ha nem engeditek be az Európai Ügyészséget, akkor olyan hazai rendszert kell építenetek, ami ugyanolyan szigorú.”

Ezért született meg a 27 pont jelentős része. Mivel Magyarország kívül maradt az uniós ügyészségen, az EU cserébe ezeket követelte:

Integritás Hatóság felállítása: Ez egyfajta „pót-ügyészségi” funkciót lát el. Ha az állami szervek nem találnak hibát, nekik joguk van közbelépni az EU-s pénzeknél.
A bírósági felülvizsgálat (amiről korábban beszéltünk): Mivel az Európai Ügyészség nem emelhet vádat nálunk, lehetővé kellett tenni, hogy a magyar ügyészség elutasítása esetén a bíróság (vagy a feljelentő) vigye tovább az ügyet.
Szorosabb OLAF-együttműködés: Kötelezővé tették a magyar hatóságoknak, hogy segítsék az Európai Csalás Elleni Hivatalt a helyszíni vizsgálatoknál.

A jelenlegi állapot: „Se veled, se nélküled”

Magyarország és az Európai Ügyészség között jelenleg egy együttműködési megállapodás van érvényben. Ez azt jelenti, hogy:

Magyarország nem tagja az ügyészségnek.
De ha az uniós ügyészségnek magyarországi adatokra van szüksége egy másik országban folyó nyomozáshoz, a magyar ügyészség segít nekik.
Cserébe a magyar ügyészség is kérhet adatokat tőlük.

A lényeg Brüsszel letett arról, hogy bekényszerítsen minket az Ügyészségbe, helyette a 27 ponttal „körbebástyázta” a magyar rendszert, hogy az ügyészségi tagság nélkül is nehezebb legyen ellopni a pénzt.

Így már érthetőbb, hogy miért a „27 pontról” és nem a csatlakozásról szól a vita.

Jogi kényszer nincs.

Az Európai Unió alapszerződései szerint az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás önkéntes („megerősített együttműködés”). Senkit nem lehet kötelezni rá, és nem is büntethetnek meg egy országot pusztán azért, mert kimarad belőle.

Akkor miért hallod mégis mindenhol, hogy „csatlakozni kell”? Azért, mert itt a jogi szabály és a politikai követelés keveredik össze.

Mit mond erről Magyar Péter (MP)?

Magyar Péter a politikai programjának egyik legfontosabb pontjává tette az Európai Ügyészséghez való csatlakozást.

Az ő álláspontja a következő:

Azonnali belépés: Kijelentette, hogy ha ő kerülne hatalomra, az egyik első intézkedése a csatlakozási nyilatkozat aláírása lenne.
A „Bizalom Kulcsa”: Szerinte ez az egyetlen módja annak, hogy Magyarország visszanyerje az uniós partnerek bizalmát, és a felfüggesztett pénzek (nemcsak a 27 pont, hanem a többi alap is) azonnal megérkezzenek.
Visszatartó erő: Úgy véli, a magyar ügyészséggel szemben az uniós ügyészség valóban független, és képes lenne elrettenteni a „nagyhalakat” a korrupciótól, mert nem függ a hazai politikától.

Miért mondják egyesek, hogy „kell”, ha jogilag nem kötelező?

Itt jön be a képbe a „kamu” és a „politikai nyomás” közötti vékony vonal:

Az Európai Parlament (EP) követelése: Bár a Bizottság (a végrehajtó hatalom) beéri a 27 ponttal, az Európai Parlament képviselőinek többsége folyamatosan azt hangoztatja, hogy Magyarországnak csatlakoznia kellene az Ügyészséghez. Ezt politikai feltételként próbálják tálalni.
Ellenzéki stratégia: A hazai ellenzék (köztük MP is) azt az üzenetet közvetíti, hogy a kormány csak azért nem csatlakozik, mert „fél a börtöntől”. Ez egy hatásos politikai üzenet, de jogilag a kormány válasza („szuverenitási kérdés”) is megállja a helyét.
A 27 pont kiváltása: Sokan úgy érvelnek, hogy ha csatlakoznánk az Ügyészséghez, akkor a 27 pont felét (amit a korrupció ellen írtak elő) azonnal „kipipálhatnánk”, mert az uniós kontroll automatikusan megvalósulna.

Összegezve

A hír, hogy „Brüsszel jogilag kötelez minket a belépésre”: KAMU.

A hír, hogy „Az ellenzék és MP bevezetné”: IGAZ.

A hír, hogy „Az EU szerint ez lenne a legegyszerűbb megoldás”: IGAZ, de nem kényszeríthetik ki.

Tehát a vita nem arról szól, hogy mit szabad, hanem hogy mi érné meg jobban az országnak: megtartani az ügyészség feletti teljes hazai felügyeletet, vagy „beáldozni” azt a pénzekért cserébe.

A legnagyobb „apróbetűs rész”, amit a politikusok ritkán hangsúlyoznak a kampányban.

Az Európai Ügyészség (EPPO) nem egy mindenható időgép. Van két kőkemény jogi korlátja, ami miatt a múltbéli „sumákolások” nagy része érinthetetlen maradna számukra:

1. Az időbeli korlát (A „Dátum-fal”)

Az Európai Ügyészség alapító szabályzata (a 2017/1939-es uniós rendelet) kimondja: az Ügyészség csak olyan bűncselekményekben nyomozhat, amelyeket az EPPO működésének megkezdése után követtek el.

Az EPPO 2021. június 1-jén kezdett el működni.
Ha Magyarország ma csatlakozna, az ügyészek csak a csatlakozás napja után elkövetett (vagy befejezett) ügyekben járhatnának el.
Tehát a 2010 és 2024 közötti korrupciós ügyek aktáit az Európai Ügyészség nem nyithatná ki. Azok továbbra is kizárólag a magyar ügyészség (Polt Péterék) hatáskörében maradnának.

2. A „Befejezett bűncselekmény” elve

Sokan reménykednek benne, hogy „majd az EU-s ügyész megnézi, miből van a kastély”. De a jog szerint:

Ha a pénzt 2018-ban lopták el, és a kastély 2020-ra felépült, a bűncselekmény lezárult.
Mivel a lezárult bűncselekmény a csatlakozás előtti időre esik, az EPPO-nak nincs jogköre vizsgálni.

Akkor miért mondják, hogy mégis érne valamit?

Bár visszamenőleg valóban nem „büntet”, két dolgot mégis megváltoztatna:

A „Folytatólagos” ügyek: Ha egy mutyi még most is tart (például egy többéves, most is futó uniós projekt kifizetései), abba már beleláthatnának.
A jövőbeli félelem: A csatlakozás pillanatától kezdve a „rendszer” minden szereplője tudná, hogy ha holnap trükköznek az EU-s pénzzel, ott már nem lesz elég egy jó barát a helyi ügyészségen – jöhet egy luxemburgi központú vizsgálat.

Mi a helyzet a vagyonnal?

Ahogy korábban is beszéltük: a már meglévő, „elsumákolt” vagyon (kastély, yacht, svájci számla) az EPPO számára láthatatlan maradna, hacsak nem követnek el vele most, a jövőben egy újabb bűncselekményt (például pénzmosást).

Összegezve:

Aki azt ígéri, hogy az Európai Ügyészség majd „visszamenőleg mindenkit börtönbe dug”, az valóban nem mond igazat.

Az EPPO nem a múlt takarítója, hanem a jövő rendőre.

A múltat csak a magyar hatóságok tudnák elszámoltatni – ha akarnák.

Polt Péter tisztsége

Polt Péter jelenleg is, 2026-ban is Magyarország legfőbb ügyésze.

A tisztségével kapcsolatos legfontosabb jogi tények a következők:

Mandátum hossza: A legfőbb ügyészt rendkívül hosszú időre, 9 évre választja meg az Országgyűlés.
Jelenlegi ciklus: Legutóbb 2019-ben választották újra, így a megbízatása 2028 decemberében jár le.
A „kétharmados” védelem: Megválasztásához és esetleges elmozdításához is a képviselők kétharmadának (2/3) igen szavazata szükséges. Ahogy korábban is beszéltük, ez a többség jelenleg megvan a parlamentben.

Miért fontos ez a „27 pont” szempontjából?

Ez a pozíció az egyik legfőbb ütközőpont Brüsszel és a magyar kormány között. Mivel Polt Péter elmozdíthatatlan 2028-ig a jelenlegi politikai felállásban, az EU nem a személyét, hanem a rendszert próbálta megváltoztatni a mérföldkövekkel:

Bírósági kontroll: Mivel a legfőbb ügyész döntéseit (hogy mi ellen emelnek vádat és mi ellen nem) korábban senki nem bírálhatta felül, bevezették azt a bírósági utat, amiről korábban beszéltünk. Így ha az Ügyészség leállít egy ügyet, egy bíró mégis továbblökheti azt.
Független ellenőrzés: Az Integritás Hatóság felállítása is egyfajta válasz volt Polt Péter hivatali működésére, hogy legyen egy olyan szerv, amely az Ügyészségtől függetlenül is vizsgálhatja az uniós pénzek sorsát.

A „túlélési” szabály

Érdekesség, hogy a hatályos törvények szerint ha 2028-ban lejár a mandátuma, de a parlament nem tud kétharmados többséggel új utódot választani, akkor Polt Péter továbbra is hivatalban marad, amíg meg nem születik az egyetértés az új személyről. Ez gyakorlatilag korlátlan idejű kinevezést is jelenthet, ha nincs politikai megegyezés.

Így már érthető, miért mondják sokan, hogy az Ügyészség a magyar jogrendszer „legerősebb bástyája

Az EU nem egyetlen új hivatalt akar létrehozni, hanem egy olyan „biztonsági hálót”, ami akkor is megfogja a korrupciót, ha a hazai hatóságok (mint az Ügyészség) esetleg félrenéznének.

Azt akarják elérni, hogy a pénz útja automatizáltan és megkerülhetetlenül ellenőrizve legyen. Itt a három legfontosabb dolog, amit „ki akarnak kényszeríteni”:

1. A „Mindent látó szem” (ARACHNE rendszer)

Brüsszel egyik legfontosabb elvárása, hogy Magyarország teljes mértékben használja az ARACHNE nevű informatikai rendszert.

Hogy működik? Ez egy óriási adatbázis, ami összeveti a cégnyilvántartásokat, a közbeszerzési adatokat és a politikai kapcsolatokat.
Mit csinál? Automatikusan piros lámpát gyújt, ha például egy miniszter unokatestvérének a cége nyer el egy pályázatot, vagy ha egy cég túl sokszor nyer verseny nélkül.
A cél: Ne kelljen feljelentés, a gép magától dobja ki a „sumákolást”.

2. A „Harapós házőrző” (Az Integritás Hatóság megerősítése)

Bár az Integritás Hatóság már megvan, az EU szerint jelenleg még „túl rövid a póráza”. Azt akarják, hogy:

A hatóság ne csak javaslatokat tegyen, hanem valódi szankciókat (büntetéseket, kifizetések leállítását) alkalmazhasson.
Belenézhessen olyan adatokba is, amiket most még titkolnak előle (például a már említett családi vagyonnyilatkozatok vagy bizalmas szerződések).

3. Az „Alternatív útvonal” a bírósághoz

Ezt már érintettük, de ez a legfontosabb céljuk. Az EU azt akarja, hogy a jog ne álljon meg Polt Péternél.

Ha az Ügyészség azt mondja, hogy „nincs itt semmi látnivaló”, az EU egy olyan rendszert akar, ahol egy független bíró azt mondhatja: „De igenis van, tessék vádat emelni!”
Azt akarják, hogy ne egyetlen ember kezében legyen a döntés, hogy kiből lesz vádlott és kiből nem.

Összegezve

Brüsszel egy olyan gépezetet akar építeni, ami:

Lát mindent (adatbázisok).
Szól, ha baj van (Integritás Hatóság).
És ha a hazai szervek nem tesznek semmit, akkor lehetővé teszi a bírósági büntetést (pótmagánvád és bírói felülvizsgálat).

A végső cél: Olyan drága és kockázatos legyen a „sumákolás”, hogy a politikai holdudvarnak ne érje meg trükközni az EU-s pénzzel.

Az Integritás Hatóság (IH) létezik és működik.

2022 novemberében hozták létre, pont azért, mert ez volt az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy Magyarország egyáltalán esélyt kapjon az uniós pénzekre.

Íme a lényeg arról, hogy miért érezheted úgy, mintha „nem lenne”, miközben papíron nagyon is ott van:

1. Mi az Integritás Hatóság feladata?

Ez egy teljesen független intézmény, amelynek egyetlen fő célja van: őrizni az Európai Uniós pénzeket.

Vizsgálják a közbeszerzéseket.
Figyelik az összeférhetetlenséget (például ha egy politikus rokona nyeri a pályázatot).
Jelentéseket készítenek a korrupciós kockázatokról.

2. Akkor miért nem hallani látványos letartóztatásokról?

Itt van a „kutya elásva”. Az Integritás Hatóság nem rendőrség és nem ügyészség.

Nincs bilincse: Nem tarthat le senkit, nem végezhet házkutatást.
Jelentési kötelezettsége van: Ha valami bűncselekményt talál, szólnia kell a rendőrségnek vagy a Polt Péter-féle Ügyészségnek.
Korlátozott hatalom: Leállíthat egy közbeszerzést, vagy bírósághoz fordulhat, ha úgy látja, hogy a hatóságok nem teszik a dolgukat, de a végső szót a büntetésről továbbra is a bíróság és az ügyészség mondja ki.

3. Ki vezeti?

Az elnöke Biró Ferenc, aki korábban a versenyszférában (a PricewaterhouseCoopersnél) foglalkozott csalásvizsgálattal. Őt nem a kormány, hanem az Állami Számvevőszék elnöke nevezte ki, és Brüsszel folyamatosan figyeli, hogy valóban független marad-e.

4. Miért mondják rá, hogy „fogatlan oroszlán”?

Sokan azért gondolják, hogy „nincs” vagy nem ér semmit, mert:

Csak az EU-s pénzekre lát rá: Ha valaki „sima” magyar adófizetői pénzt sumákol el, abba az Integritás Hatóságnak nincs közvetlen beleszólása.
Csak a „végterméket” látjuk: A hatóság rengeteg vizsgálatot folytat, de ezek sokszor évekig tartanak, és mire a nyilvánosság elé kerülnek, a hírük elvész a politikai zajban.

Összegezve: A hatóság nagyon is létezik (ott van a székhelyük Budapesten, a Teve utcában), és folyamatosan küldik a jelentéseket Brüsszelnek. Ez a szerv a „27 pont” legfontosabb őre. Ha a kormány megszüntetné, vagy teljesen ellehetetlenítené a munkáját, az EU azonnal leállítana minden kifizetést.

Tehát léteznek, de a hatalmuk sokkal inkább ellenőrző és jelentő, mintsem „rendőrségi”.

Magyar Péter (MP) retorikájában valóban van egy intézmény, amit rendszeresen „alkotmányellenesnek” nevez és az elsők között szüntetne meg,

Szuverenitásvédelmi Hivatal.

A kettőt gyakran összekeverik a hírekben, pedig pont ellenkező az irányuk: míg az Integritás Hatóságot Brüsszel kérte a korrupció ellen, addig a Szuverenitásvédelmi Hivatalt a kormány hozta létre, és Brüsszel (valamint MP) pont ezt támadja.

Íme a lista azokról a dolgokról, amiket Magyar Péter az ígéretei szerint „azonnal” feloszlatna vagy megszüntetne:

1. Szuverenitásvédelmi Hivatal

Ez az az intézmény, amit MP a „NER ökleként” emleget.

Miért? Szerinte ez a hivatal csak arra való, hogy az ellenzéki szereplőket, civileket és újságírókat megfélemlítsék és titkosszolgálati eszközökkel figyeljék.
Helyette: Azt mondja, nincs szükség külön politikai hivatalra a szuverenitás védelméhez, arra ott van az Alkotmányvédelem és a rendőrség.

2. A „Propagandagépezet” (MTVA és a KESMA)

Bár magát a közmédiát mint intézményt nem szüntetné meg, a jelenlegi működési formáját és finanszírozását azonnal felszámolná.

Cél: A „hírgyár” és a központi irányítású propaganda-gépezet leállítása.
Lépés: Azt ígéri, hogy a milliárdos állami reklámköltéseket és a „közpénzből fizetett lejáratást” az első napon leállítaná.

3. KLIK (Klebelsberg Központ)

Az oktatás területén a KLIK az a szervezet, amit MP (és a pedagógus szakszervezetek nagy része is) azonnal feloszlatna.

Miért? Szerinte a túlzott központosítás megfojtja az iskolákat.
Helyette: Az iskolák fenntartását és a döntési jogköröket visszaadná a településeknek és a helyi közösségeknek (önkormányzatoknak).

4. Az Országgyűlés (Időközi választások kikényszerítése)

Ez egy politikai cél: MP többször hangoztatta, hogy a célja az Országgyűlés feloszlatása és előrehozott választások kikényszerítése.

Ez nem egy intézmény végleges megszüntetése, hanem a jelenlegi parlament „hazaküldése”, hogy új választásokat tartsanak.

Mit tartana meg (és erősítene meg)?

Fontos látni, hogy MP a 27 pontban szereplő intézményeket nemhogy nem oszlatná fel, hanem éppen kibővítené a hatalmukat:

Európai Ügyészség: Azonnal csatlakozna hozzá.
Integritás Hatóság: Megadná neki a jogot, hogy ténylegesen büntessen és vádat emeljen.
Vagyonnyilatkozatok: Teljesen nyilvánossá és ellenőrizhetővé tenné a családtagokét is.

Összegezve: Ami az EU-nak tetszik (Integritás Hatóság, Ügyészség), azt MP megtartaná és megerősítené. Amit az EU is támad (Szuverenitásvédelmi Hivatal, központosított oktatás, kormányzati média), azt azonnal feloszlatná.

Hivatalos források és dokumentumok

1. A „27 szupermérföldkő” (Brüsszeli feltételek)

Hivatalos dokumentum: A Tanács végrehajtási határozata Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervének értékeléséről. (2022. december).
Forrás: Európai Bizottság – Magyarország helyreállítási terve (Hivatalos oldal)
Tartalom: Ez tartalmazza a 27 „szupermérföldkövet”, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő 4 pontot és a korrupcióellenes 17 pontot.

2. Az Integritás Hatóság és a jogi reformok

A hatóság létrehozása: 2022. évi XXVII. törvény az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről.
Bírósági felülvizsgálat (pótmagánvád közpénzes ügyekben): 2022. évi XXIX. törvény a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról.
Forrás: Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu)

3. Európai Ügyészség (EPPO)

Alapszabály: (EU) 2017/1939 rendelet a megerősített együttműködés bevezetéséről az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozóan.
Visszamenőlegesség: A rendelet 120. cikke rögzíti, hogy az EPPO csak a működésének megkezdése (2021. június 1.) után elkövetett bűncselekményekben nyomozhat.
Magyarországi együttműködés: Munkamegállapodás a Magyarországi Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség (EPPO) között. (Aláírva: 2021. április).

4. Polt Péter és az Ügyészség

Megválasztás: Az Országgyűlés 2019. november 4-i határozata a legfőbb ügyész megválasztásáról (9 éves időtartamra).
Jogállás: 2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyészről, az ügyészekről és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról.

5. Magyar Péter és a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Szuverenitásvédelmi Hivatal alapja: 2023. évi LXXXVIII. törvény a nemzeti szuverenitás védelméről.
MP nyilatkozatai: 2024-es és 2026-os kampánybeszédek, interjúk (pl. Partizán, 444, Telex), ahol rendszeresen hangsúlyozza a hivatal azonnali feloszlatását és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást.

Tipp a kereséshez: Ha a Google-be beírod a törvények számát (pl. „2022. évi XXVII. törvény”), a Magyar Közlöny vagy a Nemzeti Jogszabálytár azonnal kiadja a hiteles, teljes szöveget.

Keresés ebben a blogban

elmélkedés