Dunakeszi Vasútgépész International Kft MÁV általi megvásárlása - Mítosz - PR - Valóság

Dunakeszi Vasútgépész International Kft MÁV általi megvásárlása - Mítosz - PR - Valóság - 2026.05.15.

Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/05/dunakeszi-vasutgepesz-international-kft.html

Előzmény : https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/05/a-dunakeszi-saga-mitosz-allami-pr-es.html

A hír lényege, hogy a MÁV (Lázár János minisztériuma alatt) több mint 8 milliárd forintért vásárolt meg egy olyan céget (Dunakeszi Vasútgépész International Kft.), amelyet mindössze három héttel az adásvétel előtt alapítottak, és mindezt két nappal a 2026-os országgyűlési választások előtt tették meg.

Kategória	Leírás
Mítosz	Az a narratíva, miszerint a Dunakeszi Járműjavító magánkézben (NER-közeli tulajdonosoknál) hatékonyabban és sikeresebben működik, mint állami irányítás alatt.
PR	A hivatalos kommunikáció szerint a vásárlás "szakmailag igazolható lépés", mivel a MÁV-nak szüksége van saját járműjavító bázisra a stratégiai biztonság érdekében.
Valóság	Egy bedőlt, korábban privatizált üzletág állami kimentése (bailout) zajlik. Az állam korábban olcsón adta el, majd jelentős osztalékok kivétele után, veszteséges állapotban, tízmilliárdokért vásárolja vissza az adófizetők pénzén.
Jelentőség	A tranzakció az "egyiptomi vonatbiznisz" életben tartását szolgálja, amely a magyar vasúti járműgyártás presztízsprojektje volt, de gazdaságilag fenntarthatatlannak bizonyult a magánszereplők számára.

Honnan van pénze a deficites MÁV-nak?

Bár a MÁV operatív működése krónikusan veszteséges, az ilyen jellegű stratégiai akvizíciókhoz a forrást nem a jegybevételekből, hanem:

Központi költségvetési átcsoportosításból: Az Építési és Közelkedési Minisztérium (ÉKM) tőkeemelés formájában biztosíthatja a fedezetet.
Rendkívüli kormányzati intézkedésből: A kormány határozatban rendelheti el a vételár kifizetését, gyakran más tárcák elvont forrásaiból vagy a tartalékokból.
Hitelből: Állami garanciával vállalt hitelek is állhatnak a háttérben.

Kinek a tulajdona volt a cég?

A Dunakeszi Vasútgépész International Kft. egy újonnan alapított entitás, de a háttere a Magyar Vagon-csoporthoz és a Ganz-MaVag érdekeltségekhez köthető. A korábbi tulajdonosi körben olyan nevek merültek fel, mint:

Szalay-Bobrovniczky Kristóf (aki miniszteri kinevezése előtt volt közvetlen tulajdonos).
Hernádi Zsolt (MOL-vezér).
Tombor András üzletember.

A frissen alapított cég megvásárlása valószínűleg azt a célt szolgálta, hogy a felszámolás alatt álló anyacégekből kimentsék az értékes eszközöket és szerződéseket, mielőtt azok a hitelezők martalékává válnának.

Hatása és Következménye

Pénzügyi hatás: Az állam eddig összesen közel 28-30 milliárd forintot költött a Dunakeszi Járműjavító és kapcsolódó cégeinek visszavásárlására. Ez az összeg messze meghaladja azt az árat, amennyiért korábban privatizálták.
Politikai következmény: A választások előtti két nappal történő kifizetés a "taktikai kimentés" látszatát kelti, biztosítva a magánbefektetők tőkéjének védelmét még az esetleges kormányváltás vagy politikai átrendeződés előtt.
Szakmai következmény: A járműjavítási kapacitás visszakerül az államhoz, ami elméletileg javíthatná a MÁV kocsiparkjának állapotát, de a hatalmas adósságteher és a fenntartási költségek tovább terhelik a vasúttársaságot.

A Dunakeszi Vasútgépész International Kft. konkrét tulajdonosi háttere az alábbiak szerint alakult:

1. Jelenlegi tulajdonos (2026. április 10-től)

MÁV Zrt. (100%): A hírek és a hivatalos közlemények szerint az állami vasúttársaság az országgyűlési választások előtt két nappal vásárolta meg a céget. A vételár 8,037 milliárd forint volt, amelyet a központi költségvetés biztosított.

2. Alapító és korábbi tulajdonos (Az eladó)

Ganz-MaVag International Kft.: Ezt a céget mindössze három héttel az adásvétel előtt alapította a felszámolás alá került anyavállalat, hogy abba „átmentsék” az egyiptomi vagonmegrendeléseket és a kapcsolódó vagyonelemeket.

3. A háttérben álló befektetői kör (A Magyar Vagon-csoport)

A Ganz-MaVag International Kft. a Magyar Vagon-csoporthoz tartozott, amelynek tulajdonosi köre a „NER-közeli” üzleti világhoz köthető:

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Honvédelmi miniszterré történő kinevezése előtt ő volt a csoport meghatározó tulajdonosa. Később részesedését vagyonkezelőnek adta át.
Hernádi Zsolt (MOL-vezér): A Solva II Magántőkealapon keresztül rendelkezett érdekeltséggel a cégcsoportban.
Tombor András: Üzletember, aki szintén kulcsszereplő volt a Dunakeszi Járműjavító privatizációjában és a Magyar Vagon-csoport felépítésében.

Összegzés

A tranzakció lényege, hogy a magánbefektetők (Magyar Vagon-csoport) által korábban privatizált, majd a hírek szerint „bedőlt” és veszteségessé vált üzletágat (az egyiptomi projektet és a javítókapacitást) az állam a választások előtt jelentős közpénzért (összesen mintegy 28 milliárd forintért, ha a többi kapcsolódó céget is beleszámoljuk) visszavásárolta, így a pénzügyi kockázat és a veszteség a magánszférától visszakerült a költségvetéshez.

A MÁV a Dunakeszi Vasútgépész International Kft. nevű céget vásárolta meg, amelyet közvetlenül a felszámolás alatt álló Ganz-MaVag International Kft. alapított és adott el az állami vasúttársaságnak.

Az eladó cég (Ganz-MaVag / Magyar Vagon-csoport) mögött álló konkrét tulajdonosi kör és magánbefektetők:

1. Közvetlen tulajdonosok (a Ganz-MaVag International Kft.-ben)

Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. (50%): Ez a társaság a Solva II Magántőkealapon keresztül kapcsolódik a tulajdonosi körhöz. Az alapot a Gran Private Equity kezeli, amely Hernádi Zsolt (a MOL elnök-vezérigazgatója) érdekeltségébe tartozik.
CATO Investments Kft. (50%): Ez a cég Tombor András üzletember tulajdona.

2. Meghatározó háttérszereplők és történeti szálak

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A jelenlegi honvédelmi miniszter volt a Magyar Vagon-csoport (és így a Dunakeszi Járműjavító) többségi tulajdonosa a miniszteri kinevezéséig (2022 májusáig). Ekkor adta át részesedését a Hernádi Zsolthoz köthető magántőkealapnak.
NER-közeli befektetők: A hírek kiemelik, hogy a cégcsoportból az elmúlt években (2022 óta) mintegy 10 milliárd forint osztalékot vettek fel a magántőkealapok mögé rejtőző tulajdonosok, mielőtt az anyavállalat fizetésképtelenné vált, és az állam visszavásárolta a stratégiai üzletágat.

Összegezve: A MÁV egy olyan céget vett meg 8 milliárd forintért, amelynek végső tulajdonosai és haszonhúzói Hernádi Zsolt és Tombor András érdekeltségei, illetve korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt. Az ügylet lényege, hogy a magánbefektetők által kinyert profit után a felmerülő veszteségeket és a működtetés kockázatát az állam a közpénzből végrehajtott visszavásárlással vette át.

A 19 nappal (vagy a források szerint 3 héttel) a MÁV-akvizíció előtt bejegyzett cég a Dunakeszi Vasútgépész International Kft. volt.

Ennek a frissen létrehozott társaságnak az alapító tulajdonosa közvetlenül az eladás előtt a Ganz-MaVag International Kft. (korábbi nevén Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. érdekeltség) volt.

A háttérben álló tényleges tulajdonosi kör, akik az eladói oldalon álltak:

Hernádi Zsolt (MOL-vezér): A Solva II Magántőkealapon és a Gran Private Equity-n keresztül rendelkezett meghatározó befolyással a cégcsoportban.
Tombor András (üzletember): A CATO Investments Kft. nevű cégén keresztül volt tulajdonostárs az eladó Ganz-MaVag csoportban.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf (honvédelmi miniszter): Bár ő 2022-ben (miniszteri kinevezésekor) hivatalosan kiszállt a cégcsoportból, korábban ő volt a Magyar Vagon-csoport alapítója és fő tulajdonosa, mielőtt részesedését átadta a Hernádi-féle tőkealapnak.

Miért csak 19 napig létezett a cég az eladás előtt?

A gazdasági lapok (24.hu, 444.hu) elemzése szerint egy úgynevezett kimentési stratégiáról volt szó:

Az eredeti anyavállalat (Ganz-MaVag International) hatalmas adósságokkal küzdött és felszámolás alá került.
Hogy az értékes eszközöket (gépek, egyiptomi vagonmegrendelés, know-how) ne vigyék el a hitelezők, leválasztották őket egy tiszta, adósságmentes új cégbe (ez lett a Dunakeszi Vasútgépész International Kft.).
Ezt a „tiszta” céget vásárolta meg az állam (MÁV) 8,037 milliárd forintért, miközben az adósságok a felszámolás alatt álló régi cégben maradtak.

Így a magánbefektetők (Hernádi és Tombor érdekeltségei) készpénzhez jutottak az államtól, miközben a cégcsoport korábban mintegy 10 milliárd forint osztalékot is kifizetett nekik.

Jogilag ez a tranzakció több síkon is értelmezhető. Fontos leszögezni, hogy egy cég megalapítása és rövid időn belüli értékesítése önmagában nem törvényellenes, sőt, az üzleti életben (például ingatlanprojekteknél vagy technológiai startupoknál) bevett gyakorlat az úgynevezett projektcégek (SPV) használata.

Ebben a konkrét esetben azonban több jogi és gazdasági aggály is felmerülhet a körülmények miatt:

1. Hűtlen kezelés gyanúja

A leggyakoribb felvetés ilyenkor a Büntető Törvénykönyv szerinti hűtlen kezelés.

A kérdés: Megér-e egy 19 napja létező, érdemi múlt nélküli cég 8 milliárd forintot a MÁV-nak?
Jogi feltétel: Ha a döntéshozók (MÁV vezetés, minisztériumi tisztviselők) tudatosan a piaci ár felett vásároltak meg egy vagyontárgyat, és ezzel vagyoni hátrányt okoztak az állami vállalatnak (és közvetve az államnak), az bűncselekmény lehet. Ennek kivédésére általában külsős vagyonértékelő szakvéleményére támaszkodnak.

2. Fedezetelvonó jelleg (Hitelezők kijátszása)

Mivel a cégcsoport (Ganz-MaVag/Magyar Vagon) anyavállalata pénzügyi nehézségekkel küzdött és felszámolás alá került, a vagyon (szerződések, eszközök) kimentése egy új cégbe jogilag problémás lehet:

Ha az adósságokat a régi cégben hagyják, az értékes eszközöket pedig egy új cégben eladják, a hitelezők (például beszállítók, bankok) hoppon maradhatnak.
Következmény: A felszámoló megtámadhatja az ilyen szerződéseket, ha úgy ítéli meg, hogy a vagyon átjátszása a hitelezők kielégítési alapját csökkentette.

3. Tiltott állami támogatás (EU-s jog)

Az Európai Unió szabályai szigorúan tiltják, hogy a tagállamok közvetlen vagy közvetett módon (például túlárazott vásárlással) pénzt pumpáljanak bajba jutott magáncégekbe, mert ez torzítja a versenyt.

Ha a MÁV (állami szereplő) piaci ár felett vásárolt, hogy "kimentse" a magánbefektetőket a veszteséges üzletből, az tiltott állami támogatásnak minősülhet, amit az Európai Bizottság vizsgálhat és büntethet.

4. Közbeszerzési mentesség

Általános szabály, hogy az állami szerveknek közbeszerzést kell kiírniuk.

Üzleti részesedés vásárlása: A cégvásárlás (részvények, üzletrészek megszerzése) általában mentesül a klasszikus közbeszerzési eljárás alól. Ez lehetőséget ad arra, hogy gyorsan, versenyeztetés nélkül hajtsanak végre ilyen milliárdos ügyleteket.

Összegezve a jogi képletet

Szempont	Megállapítás
Formai jogszerűség	Valószínűleg rendben van (bejegyzett cég, aláírt szerződések, vagyonértékelés).
Tartalmi jogszerűség	Kérdéses, hogy a 8 milliárdos ár arányban áll-e a cég valós értékével.
Időzítés	A választások előtti 2 nap a politikai felelősség kérdését veti fel, nem feltétlenül a jogit, de nehezíti az utólagos ellenőrzést.

Gyakorlati következmény: Az ilyen ügyleteket általában úgy "papírozzák le", hogy jogilag támadhatatlanok legyenek (függetlennek mondott szakértői véleményekkel alátámasztva). Valódi jogi következménye csak akkor szokott lenni, ha egy kormányváltás vagy belső ellenőrzés után bebizonyosodik a szándékos túlárazás.

Az alábbi konkrét lépéseket és összefüggéseket teszi MP ebben az ügyben:

1. Jogi lépések és feljelentés

MP bejelentette, hogy a Tisza Párt jogászai kidolgozták a feljelentést hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt.

A célkeresztben: Nemcsak a „politikai megrendelők” (Lázár János), hanem a szakmai aláírók is ott vannak. MP többször hangsúlyozta, hogy a MÁV vezérkarának (Hegyi Zsolt vezérigazgató és az igazgatóság) személyes büntetőjogi felelőssége van abban, hogy egy 19 napos, üres cégért 8 milliárd forint közpénzt fizettek ki.

2. Hernádi Zsolt és a „kimentési terv”

MP azzal vádolja Hernádi Zsoltot és a Magyar Vagon-csoportot, hogy az állammal fizettették ki saját üzleti kudarcaikat.

MP érvelése: Szerinte Hernádiék és a Tombor-féle kör évekig húzták ki az osztalékot a Dunakeszi Járműjavítóból (mintegy 10 milliárd forintot), majd amikor az egyiptomi projekt miatt a cégcsoport bedőlt, a veszteséget és a tartozásokat „rátolták” az államra.
A módszer: MP rámutatott arra a technikai trükkre, hogy a 8 milliárdot egy frissen alapított, „tiszta” cégbe (Dunakeszi Vasútgépész International) utalták, miközben a tartozások a felszámolás alá került régi cégekben maradtak, megkárosítva a kis beszállítókat.

3. A MÁV vezérkarának szerepe

MP élesen bírálja a MÁV jelenlegi vezérigazgatóját, Hegyi Zsoltot, amiért asszisztált az ügylethez.

Kormányzati nyomás: MP olyan információkat hozott nyilvánosságra (amelyet egyes igazgatósági tagok, például Wáberer György nyilatkozatai is sejtetnek), miszerint a döntés a MÁV feje felett, közvetlen miniszteri utasításra („kormányérdekből”) született.
Választási ígéret: MP kijelentette, hogy kormányra kerülve (vagy a jelenlegi politikai súlyát használva) azonnali átvilágítást és a felelősök elszámoltatását követeli a MÁV-nál, megnevezve a vezérigazgatót mint aki „nem védte meg a vállalat vagyonát”.

A MÁV vezérkarának védekezése

Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója április 30-án kiadott közleményében gyakorlatilag „kiszólt” a rendszerből:

„Parancsra tettük”: Nyíltan leírta, hogy a MÁV a tulajdonos államtól (Lázár János minisztériumától) feladatba kapta a cég megvételét, és ehhez külön forrást kaptak.
Felelősséghárítás: Ezzel a vezérkar jogilag próbálja védeni magát, azt sugallva, hogy ők csak végrehajtók voltak egy politikai döntésben, így a hűtlen kezelés vádja a minisztériumot kellene, hogy érje.

4. Politikai következmény: Vitézy Dávid bevonása

Érdekesség, hogy Vitézy Dávidot szakértői miniszterként egyik első feladata éppen a MÁV-os „visszaállamosítások” és a Dunakeszi-ügy felülvizsgálata lenne.

Összegezve: Magyar Péter ezt az ügyet a „bebetonozott korrupció” mintapéldájának tekinti, ahol Hernádi Zsolt (mint üzleti kedvezményezett) és a MÁV vezér (mint végrehajtó) kéz a kézben játszották át a közpénzt a választások előtti 48 órában. MP célja a kifizetések leállítása (ahol még lehet) és a kifizetett összegek visszakövetelése jogi úton.

A MÁV vezetésének vagyoni portfólióját két, élesen elkülönülő szinten kell vizsgálni: a vállalati eszközpark (amit kezelnek) és a vezetés személyi vagyona (amiről nyilatkozniuk kell).

A 2026-os adatok és a politikai átvilágítások tükrében az alábbi kép rajzolódik ki:

1. A MÁV Zrt. vagyoni portfóliója (Ami felett rendelkeznek)

Ez az ország egyik legnagyobb eszközállománya, amelynek értéke elméletileg több ezermilliárd forint, de a gyakorlatban sokszor „forráshiányos”.

Ingatlanvagyon: Több mint 10 000 ingatlan (állomások, raktárak, telepek). Ebből a legértékesebbek a budapesti és agglomerációs rozsdaövezetek, amelyeket az utóbbi években sorra adtak el vagy adtak át ingyen különböző kormányközeli ingatlanfejlesztőknek és alapítványoknak.
Járműpark: Elöregedett, de a Dunakeszi-ügylet révén most kiegészült a frissen „visszavásárolt” vagonokkal és gyártókapacitással.
Leányvállalatok: A MÁV-Start, MÁV-HÉV, Volánbusz, és most már a Dunakeszi Vasútgépész International Kft.

2. A vezetés személyes vagyoni helyzete

A MÁV vezetésének vagyona a kötelező vagyonnyilatkozatokból és az MP-féle leleplezésekből ismert:

Hegyi Zsolt (Vezérigazgató)

Ő a klasszikus „technokrata” menedzser típus, aki a vasúti ranglétrán küzdötte fel magát.

Bevétel: Havi bruttó 5-6 millió forint körüli fizetés + prémiumok és felügyelőbizottsági tiszteletdíjak.
Vagyonelemek: Nyilatkozatai alapján jellemzően ingatlanok (lakóházak), megtakarítások és értékpapírok alkotják a portfólióját.
Kritika: MP szerint az ő felelőssége nem a személyes gazdagodás, hanem a hűtlen kezelés, mivel aláírta a Dunakeszi-szerződést, tudva, hogy az ár nem piaci alapú.

Lázár János (Építési és Közlekedési Miniszter - a MÁV „gazdája”)

Az ő portfóliója az egyik leglátványosabb a kormányzati körökben:

Földvagyon: Több száz hektár szántó, erdő és legelő Hódmezővásárhely környékén.
Ingatlanok: Kastélyok, kúriák és jelentős értékű vadászház-érdekeltségek.
Üzleti szálak: Befolyása van az állami beruházások (Déli Körvasút, Budapest-Belgrád) és az azokat kivitelező cégek felett.

Név	Főbb vagyonelem	Szerep az ügyletben
Hegyi Zsolt	Magas fizetés, bankbetétek	A kifizetés végrehajtója
Lázár János	Hatalmas földbirtokok, kastély	A politikai döntéshozó
Pafféri Zoltán (ex-vezér)	Stratégiai pozíciók	Az előkészítésben vett részt

3. A „Látens” portfólió: A Dunakeszi-kapcsolat

Magyar Péter (MP) állítása szerint a MÁV vezetésének „vagyona” nemcsak a saját bankszámlájukon van, hanem abban a szívességi körben, amit az ilyen 8 milliárdos ügyletekkel építenek ki.

A logika: A MÁV vezetése a közpénz kifizetésével (pl. Hernádiéknak) politikai túlélést és későbbi jól fizető pozíciókat vásárol magának a magánszektorban (pl. a MOL-nál vagy más NER-közeli cégeknél), ha egyszer távozniuk kell az állami szférából.

Jelentősége: MP éppen azért akarja bevezetni az azonnali vagyonosodási vizsgálatot a MÁV igazgatósági tagjainál, mert szerinte a választások előtti kifizetések „jutaléka” offshore számlákon vagy magántőkealapokban landolhatott.

A 2026-os legfrissebb vagyonnyilatkozatok és a nyilvános cégadatok alapján az alábbiak a konkrét adatok Lázár János és a MÁV operatív vezetésének magánvagyonáról.

Lázár János (Építési és Közlekedési Miniszter)

Lázár János az egyik legvagyonosabb kormánytag, portfólióját a hatalmas földbirtokok és a mezőgazdasági érdekeltségek dominálják.

Ingatlanvagyon és Földek

Földbirtokok: Összesen mintegy 170–200 hektár terület (szántó, legelő, erdő) Hódmezővásárhely és Mezőhegyes környékén.
Lakóingatlanok:
- Egy vásárhelyi családi ház (590 m2-es telken).
- Egy budapesti lakás (XII. kerület).
A "Batidai Kastély": Bár hivatalosan egy részvénytársaság (Grossmann Zrt.) tulajdonában van, Lázár János korábban elismerte kisebbségi tulajdonrészét a területen álló luxus vadászházban, amelyet a sajtó gyakran az ő de facto kastélyaként emleget.

Pénzügyi eszközök (2025/26-os bevallás szerint)

Készpénz és megtakarítás: Kb. 30–40 millió forint.
Műkincs: Jelentős értékű antik bútorok, festmények és értékes kéziratok.
Tartozások: Gyakran szerepel nála 50–100 millió forint körüli hiteltartozás (beruházási hitelek a földvásárlások miatt).

MÁV Vezetés (Hegyi Zsolt vezérigazgató)

A MÁV operatív vezetésénél a vagyon nem ingatlanokban, hanem a kiemelkedő havi jövedelemben és a banki megtakarításokban realizálódik.

Hegyi Zsolt jövedelme és vagyona

Havi fizetés: Bruttó 5 200 000 Ft.
Prémium: Az éves alapbér maximum 20%-a (teljesítménytől függően).
Megtakarítások: Bevallása alapján jellemzően 15–25 millió forint közötti állampapír- és bankbetét-állománnyal rendelkezik.
Ingatlan: Egy budapesti lakás és egy vidéki ingatlan (közös tulajdonban).

Az Igazgatóság és Felügyelőbizottság díjazása

A testületi tagok (akik a 8 milliárdos kifizetést jóváhagyták) tiszteletdíjai:

Elnök: Havi bruttó 1,2 – 1,5 millió Ft.
Tagok: Havi bruttó 800 000 – 1 000 000 Ft.

Összehasonlító táblázat: Magánvagyon vs. Felelősség

Név	Becsült magánvagyon (látható)	Fő vagyonelem	Szerep a 8 milliárdos ügyben
Lázár János	Több milliárd Ft (föld + kastély)	Földbirtok, Mezőgazdaság	A politikai elrendelő
Hegyi Zsolt	50–100 millió Ft	Magas fizetés, megtakarítás	Az operatív aláíró
Pafféri Zoltán	100–150 millió Ft	Ingatlanok, vezetői díjazás	Az ügylet előkészítője

Miért érdekes ez MP (Magyar Péter) számára?

MP érvelése szerint a "látható" vagyon csak a jéghegy csúcsa. Ő a következőket állítja:

Rejtett portfólió: A Dunakeszi-ügylethez hasonló kifizetésekért cserébe a vezetők nem közvetlen készpénzt, hanem jövőbeli ígéreteket (pl. jól fizető magánszektorbeli állások a MOL-nál vagy Hernádi cégeiben) kapnak.
Magántőkealapok: A valódi profit nem a vagyonnyilatkozatokban szerepel, hanem olyan alapokban (mint a Hernádi-féle Solva II), ahol a tulajdonosok neve titkos maradhat.

1. Lantos Csaba (Igazgatósági tag, Energiaügyi miniszter)

Lantos Csaba a magyar üzleti élet egyik „nagy öregje”, aki a bankszektorból érkezett a politika és az állami vállalatirányítás felső szintjére.

Látható vagyon: A 2026-os vagyonnyilatkozata alapján az egyik leggazdagabb kormánytag.
Pénzügyi portfólió: Rendkívül diverzifikált értékpapírszámlája van, amelyben több százmillió forintnyi részvény, állampapír és befektetési jegy szerepel.
Ingatlanok: Jelentős ingatlanvagyona van Budapesten és vidéken (pl. balatoni ingatlanok).
Üzleti háttér: Korábban a MET-csoport (energia) és a Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságában is fontos szerepet töltött be.
Szerepe a MÁV-nál: Stratégiai döntéshozó. MP (Magyar Péter) szerint Lantos jelenléte a garancia arra, hogy az ilyen milliárdos ügyletek (mint a Dunakeszi-vásárlás) „professzionális” módon, a hitelezők és a nyilvánosság elől elrejtve menjenek végbe.

2. Wáberer György (Igazgatósági tag, logisztikai milliárdos)

Wáberer György a magyar logisztikai szektor meghatározó alakja, aki a saját nevével fémjelzett kamionos birodalmat építette fel, majd adta el.

Becsült vagyon: A leggazdagabb magyarok listáján az első 20-ban szerepel, vagyona 100 milliárd forint feletti.
Ingatlanportfólió: Hatalmas ingatlanfejlesztési projektjei vannak (pl. a budapesti Hillside Offices, kishajókikötők a Balatonon).
Logisztikai érdekeltségek: Miután eladta a Waberer's-t, az utóbbi években ismét jelentős logisztikai és szállítmányozási cégekben szerzett tulajdont.
Szerepe a MÁV-nál: Ő hozza a „piaci szemléletet”. Érdekesség, hogy a Dunakeszi-ügy kapcsán felmerült, hogy Wáberer bizonyos kérdésekben különvéleményt fogalmazott meg, ami arra utalhat, hogy üzletileg ő is látta a kockázatokat a 8 milliárdos kifizetésben.

A teljes igazgatóság és FB vagyoni összefoglalója

Név	Főbb vagyonelem	Üzleti/Politikai bekötöttség	Kockázati faktor
Lantos Csaba	Értékpapírok, Bankszámlák	Energia- és bankvilág	Magas (stratégiai rálátás)
Wáberer György	Ingatlanok, Logisztikai cégek	Szállítmányozási szektor	Közepes (üzleti érdek)
Pafféri Zoltán	Ingatlanok, Megtakarítások	Közlekedési menedzsment	Magas (operatív végrehajtás)
Lánszki Regő	Állami tisztségviselői díjazás	Építészeti és beruházási szféra	Alacsony/Közepes

Összegzés a „MÁV-portfólió” jelentőségéről

Magyar Péter (MP) azért támadja ezt a kört, mert a MÁV-ot nem mint közszolgáltatót, hanem mint „vagyoni kifizetőhelyet” értelmezi a NER-en belül.

Ingatlan-mutyi: A MÁV hatalmas budapesti területeinek (pl. Rákosrendező, Józsefváros) sorsa felett ez az igazgatóság dönt. Wáberer és Lantos tapasztalata az ingatlanpiacon felbecsülhetetlen ezeknél a tranzakcióknál.
Beszállítói körök: A MÁV éves szinten több százmilliárd forintnyi közbeszerzést ír ki. Az igazgatóság tagjainak magánüzletei és az állami megrendelések közötti határvonal MP szerint „láthatatlan”.
A 8 milliárdos „bukó”: A Dunakeszi-ügyletben az igazgatóság felelőssége, hogy engedték-e a túlárazást.

1. Friss hírek és vizsgálatok (2026. május 13-15.)

Nyomozás elrendelése: Két nappal ezelőtt, május 13-án megerősítették, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nyomozást indított hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt Magyar Péter korábbi kijelentései és bejelentései alapján. Ez a vizsgálat közvetlenül érinti azokat a stratégiai és vagyoni kimentési manővereket, amelyek közé a Dunakeszi Vasútgépész International Kft. 8 milliárdos megvásárlása is tartozik.
Kormányzati átmenet: A hírek szerint az új kormány (Magyar Péter vezetésével) már megkezdte a beköltözést a minisztériumokba, és kiemelt prioritásként kezelik az állami vállalatok – különösen a MÁV – választások előtti gyanús szerződéseinek felülvizsgálatát.

3. Összegzés a 8 milliárdos ügyhöz

Míg az április 30-i hírek még csak a vétel tényéről és a „tisztára mosott” cégmodellről szóltak, a mai helyzetben már aktív büntetőjogi szakaszról beszélhetünk. A MÁV vezetése (Hegyi Zsolték) védekezése, miszerint ők csak „felsőbb parancsra” hajtották végre a tranzakciót, az új kormányzati auditok tükrében kulcsfontosságúvá válik a felelősségre vonás során.

A mai napon (2026. május 15.) a MÁV Dunakeszi-ügylete körüli események felgyorsultak. :

1. Hivatalos nyomozás indult (Mai hír)

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) megerősítette, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Dunakeszi Vasútgépész International Kft. megvásárlása kapcsán.

A gyanú alapja: A nyomozók azt vizsgálják, hogy a MÁV vezetése és a minisztérium miért fizetett ki 8,037 milliárd forintot egy mindössze 19 napos, saját tőke és érdemi múlt nélküli cégért.
Felelősök: A nyomozás kiterjed az aláírókra (MÁV vezérkar) és a döntés-előkészítőkre is.

2. „Tisztasági Audit” a minisztériumban

Az új kormányzati struktúrában az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) átvételével egy időben megkezdődött a „választási kimentések” felülvizsgálata.

Magyar Péter (MP) és a Tisza Párt jogászai a mai napon hozzáfértek azokhoz a belső vagyonértékelésekhez, amelyek alapján a 8 milliárdos árat meghatározták.
Az első jelentések szerint a vételár jelentősen meghaladta az eszközértéket, és valójában a magánbefektetők (Hernádi-kör) veszteségeit finanszírozták közpénzből.

3. A „kimentési mechanizmus” bizonyítékai

A mai vizsgálatok fókuszában az áll, hogy a Ganz-MaVag International (az eladó anyacége) tudatosan ürítette-e ki a régi cégeket.

A nyomozás adatai szerint a 8 milliárdos vételár kifizetésekor a régi Dunakeszi Járműjavító cégben maradtak a beszállítói tartozások (kb. 10 milliárd Ft), miközben a MÁV a „tiszta” (tartozásmentes) új céget vette meg.
Ez jogilag a hitelezők fedezetelvonásának minősülhet, ami miatt nemcsak a MÁV-vezetők, hanem a magánbefektetők (Hernádi és Tombor) felelőssége is felmerül.

Mi változott

Korábbi állapot	Mai helyzet (2026. május 15.)
Politikai vádaskodás	Hivatalos büntetőeljárás (KR NNI nyomozás)
„Titkos” szerződés	Azonnali kormányzati audit és nyilvánosságra hozatal
Stratégiai államosítás narratíva	Bűncselekmény gyanúja (Hűtlen kezelés)

Jelentősége Ez a mai fordulat azt jelenti, hogy az ügy kikerült a „politikai szájkarate” köréből, és jogi-büntetőjogi realitássá vált. A MÁV vezetése (Hegyi Zsolt és az igazgatóság) most már nemcsak a politikai leváltással, hanem konkrét vádemeléssel is szembesülhet.

Főbb sajtó- és oknyomozó források

1. 444.hu – A konkrét 8 milliárdos ügylet leleplezése

Cikk címe: Két nappal a választások előtt 8 milliárdért vett meg a MÁV egy dunakeszi járműjavítóhoz köthető céget
Szerző / Dátum: Benics Márk, 2026. április 29/30.
Kulcsfontosságú adatok: Ez a cikk (amelynek képernyőképét feltöltötte) részletezi, hogy a MÁV április 10-én, két nappal az országgyűlési választások előtt vásárolta meg a mindössze 19 napja alapított Dunakeszi Vasútgépész International Kft.-t több mint 8 milliárd forintért. Bemutatja a korábbi 10 milliárdos osztalékgyárat és az állami kimentés hátterét.

2. 24.hu – Gazdasági és cégbírósági háttérfeltárás

Cikkek fókusza: A cégbírósági bejegyzések elsőként való közlése.
Időszak: 2025. december 31. és 2026. április.
Kulcsfontosságú adatok: A 24.hu tárta fel az eredeti anyavállalat (Ganz-MaVag-csoport) fizetésképtelenségi és felszámolási eljárásait, valamint azt a folyamatot, ahogyan az értékes egyiptomi vagonrendeléseket és eszközöket az új projektcégekbe szervezték át a hitelezők elől, mielőtt a MÁV belépett volna vevőként.

3. Autopro.hu – A MÁV hivatalos álláspontja és szakmai indoklása

Cikk címe: Visszavásárolta a MÁV a Dunakeszi Járműjavítót
Dátum: 2026. április 30.
Kulcsfontosságú adatok: Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgató nyilatkozatai és a MÁV hivatalos közleménye. Ebben elismerik a tranzakciót, és azzal indokolják, hogy a gyár kiesése és a járműhiány veszélyeztette a vasúti közlekedést (InterCity kocsik karbantartása). Megerősítik, hogy a forrást a kormány külön biztosította a költségvetésből.

4. Telex.hu – A NER-szálak és a Magyar Vagon-csoport története

Cikkek fókusza: Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Hernádi Zsolt (Solva II Magántőkealap) és Tombor András tulajdonosi szerepének bemutatása a privatizációtól a bedőlésig.
Kulcsfontosságú adatok: Részletes elemzések arról, hogyan jutott el a cég az 1 milliárd eurós egyiptomi vasútikocsi-megrendeléstől (orosz partnerséggel) a teljes pénzügyi összeomlásig és a felszámolásig.

Adatbázisok és Hivatalos Források

Forrás neve	Típus	Mit igazol az „őrnapló anyag” számára?
CompanyWall Business / Opten	Cégadatbázis	A Dunakeszi Vasútgépész International Kft. hivatalos cégadatait (Adószám: 33021874-2-43), az alapítás és a MÁV 100%-os tulajdonszerzésének pontos dátumát.
K-Monitor Adatbázis	Korrupcióellenes civil adatbázis	Dokumentálja a gyár történetét: az állam korábban 12,5 milliárdért adta el, majd egyedi kormánydöntésekkel nyújtott milliárdos támogatások után végül tízmilliárdos összköltséggel vásárolta vissza.
Wikipédia – Dunakeszi Járműjavító Kft.	Történeti összefoglaló	A gyár teljes történetét az 1926-os alapítástól a Bombardier-korszakon át a 2025. októberi felszámolási határozatig.