Gitmo – Guantanamo Bay - igazsága

 

Gitmo – Guantanamo Bay

Összeállította / Szerkesztette: Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/05/gitmo-guantanamo-bay-valosag.html

1. A Vöröskereszt jelentése: A fogvatartottak a „felgyorsult öregedés” jeleit mutatják

Időpont: 2023. április 22. (Reuters)

Azon fogvatartottakon, akiket évek óta tartanak fogva a kubai Guantánamo-öbölben található amerikai katonai börtönben, a „felgyorsult öregedés” jelei mutatkoznak – közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) egyik magas rangú tisztviselője.

„Felszólítjuk az Egyesült Államok kormányát és a Kongresszust, hogy működjenek együtt a megfelelő és fenntartható megoldások megtalálása érdekében” – nyilatkozta Patrick Hamilton, az ICRC akkori egyesült államokbeli és kanadai delegációjának vezetője, miután hosszú idő után személyesen is meglátogatta a létesítményt. Hamilton kiemelte, hogy a foglyok fizikai és mentális állapotát a börtönben eltöltött hosszú évek halmozott hatásai és a kemény körülmények drasztikusan lerontották. Sürgette, hogy a fogvatartottak kapjanak megfelelő egészségügyi ellátást és tarthassák a kapcsolatot a családtagjaikkal.

A guantánamói tábort George W. Bush elnök hozta létre 2002-ben a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, hogy ott őrizzék a külföldi terrorizmussal gyanúsított személyeket. A börtön a „terrorellenes háború” túlkapásainak és a kínzásnak minősülő, rendkívül durva kihallgatási módszereknek a globális szimbólumává vált.

2. Politikai csatározások a börtön bezárása körül

Bár Joe Biden elnök a hivatalba lépésekor kinyilvánította szándékát a tábor bezárására, a folyamat politikai és jogi akadályok miatt rendkívül lelassult. A Kongresszusban – különösen a republikánus képviselők részéről – merev ellenállás mutatkozik.

A védelmi költségvetési törvények (NDAA) vitái során a republikánusok rendszeresen blokkolják a bezárásra irányuló törekvéseket. Érvelésük szerint a fogvatartottak többsége a „legveszélyesebb terroristák” közé tartozik, és az Egyesült Államok területére történő átszállításuk nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. Ezzel szemben a bezárást pártoló demokraták és emberi jogi védők (mint az American Civil Liberties Union vagy a Center for Constitutional Rights) arra mutatnak rá, hogy a fenntartás évente több száz millió dollárjába kerül az adófizetőknek, az intézmény létezése pedig súlyos erkölcsi és jogi csorbát ejt az USA nemzetközi megítélésén.

A fogvatartottak létszámának csökkenése

A börtön 2002-es megnyitása óta összesen közel 800 embert tartottak itt fogva. A Bush-kormányzat idején több mint 500, az Obama-adminisztráció alatt pedig körülbelül 200 foglyot szállítottak át más országokba vagy engedtek szabadon.

A Biden-kormányzatnak sikerült tovább csökkentenie a létszámot: többek között afgán, pakisztáni, szaúdi és algériai állampolgárokat repatriáltak vagy helyeztek át harmadik országba (például Abdul Latif Nasirt, Szufijan Barhúmit vagy a pakisztáni Rabbani testvéreket).

• A jelenlegi helyzet: A börtönben mára mindössze 30 fogoly maradt. Közülük többen hivatalosan is jogosultak lennének az átszállításra, ám a diplomáciai tárgyalások és a fogadó országok biztonsági garanciáinak hiánya miatt sorsuk továbbra is bizonytalan. A megmaradt rabok átlagéletkora már meghaladja az 50 évet.

3. Földrajzi és történelmi háttér: A Guantánamo-öböl

A Guantánamói-öböl (Bahía de Guantánamo) Kuba szigetének délkeleti végén található. Mintegy 20 kilométer mélyen nyúlik be a szárazföldbe, szélessége körülbelül 8 kilométer. A területet meredek dombok és hegyek szigetelik el Kuba többi részétől.

• A bérleti jog: Az Egyesült Államok 1903. február 23-án szerzete meg az öböl déli, nagyjából 115 km²-es területének örökös bérleti jogát katonai támaszpont céljára.

• Szuverenitási kérdések: Az USA teljes körű joghatóságot és ellenőrzést gyakorol a bázis felett, de formailag elismeri Kuba végső szuverenitását. Mivel jogilag nem tekinti az Egyesült Államok szuverén területének, Washington ezt a státuszt használta fel arra, hogy a 2001. szeptember 11-i támadások után olyan fogolytábort hozzon létre, ahol az amerikai szövetségi törvények és az alkotmányos jogok közvetlenül nem érvényesíthetők.

• A kubai álláspont: Az 1959-es kubai forradalom óta Fidel Castro, majd az őt követő kormányok sem ismerik el a szerződés érvényességét, mivel azt kényszer hatására megköttetett, egyoldalú megállapodásnak tartják. Kuba nem hajlandó beváltani az évi 4085 dolláros bérleti csekket sem. A szerződés felmondása azonban a dokumentum értelmében csak kétoldalú megegyezéssel lehetséges, így az USA jelenléte állandósult.

Infrasruktúra és elszigeteltség

A bázis teljesen önellátó: az amerikai hadsereg saját erőműveket tart fenn, az ivóvizet pedig kezdetben importálták, ma már modern tengervíz-lepárló berendezésekkel állítják elő. Korábban kubai civilek is dolgoztak a támaszponton, de a kubai vezetés később megtiltotta a helyiek munkavállalását, így a bázis munkaerő-ellátását is külső forrásokból oldják meg.

4. A fogolytábor mérlege

Időszak / Esemény	Intézkedések és következmények
2002 (George W. Bush)	A tábor megnyitása a terrorizmussal gyanúsított külföldiek (főként al-Kaida és tálib fegyveresek) számára. Rendkívüli kihallgatási technikák alkalmazása.
2009–2011 (Barack Obama)	Elnöki rendelet a börtön felszámolására, amelyet a kongresszusi ellenállás és a foglyok elhelyezésének jogi aggályai végül ellehetetlenítettek.
2011 (WikiLeaks)	Kiszivárogtatott titkos katonai iratok igazolták, hogy a tábor elsődleges célja az információszerzés (vallatás) volt, sokszor minimális bizonyítékok mellett.
2018 (Donald Trump)	Elnöki rendelettel határozatlan időre meghosszabbította a tábor működését, és felhatalmazást adott újabb foglyok (pl. az Iszlám Állam harcosai) befogadására.
Napjainkban (Joe Biden)	Folyamatos, de lassú létszámcsökkentés diplomáciai alkuk révén. A fogvatartottak száma 30-ra apadt, a börtön végleges bezárása jogi patthelyzet miatt várat magára.

 Trump-adminisztráció alatt (2025–2026)

Donald Trump második elnöki ciklusának megkezdésével a Biden-kormányzat bezárási kísérletei végleg lekerültek a napirendről. A Trump-adminisztráció – az első ciklusához hasonlóan – stratégiai fontosságúként kezeli a létesítményt. Bár a foglyok száma a korábbi áthelyezések miatt továbbra is alacsony (30 fő), a bázis fenntartása és politikai védelme a republikánus többségű Kongresszus támogatásával teljes mértékben megszilárdult.

A fenti frissítések és adatok közvetlenül a hivatalos nemzetközi szervezetek, az amerikai törvényhozás és a globális sajtó (Reuters, CBS News) dokumentumaiból származnak.

A szócikk pontos és naprakész lezárásához az alábbi három fő forrásból származó tényeket használtam fel:

1. A katonai börtön foglyainak pontos száma (15 fő)

• Forrás: Wikipedia (Guantanamo Bay detention camp), az International Centre for Counter-Terrorism (ICCT) hivatalos jelentései, valamint a brit parlament 2026. februári hivatalos indítványa (UK Parliament Early Day Motions).

• Tény: Joe Biden elnökségének legvégén, 2025. január 6-án az USA még átszállított 11 jemeni foglyot Ománba. Ezzel a terrorellenes háborúhoz kapcsolódó katonai foglyok száma 15 főre csökkent (közülük 9 ellen van vádemelés vagy ítélet, 3 ember átszállítását jóváhagyták, 3-at pedig vádemelés nélkül tartanak fogva). Az átlagéletkoruk valóban 50 év feletti, amint azt a Vöröskereszt (ICRC) korábban jelezte.

2. Donald Trump 2025-ös visszatérése és a bázis új funkciója

• Forrás: CBS News exkluzív tényfeltáró riportja (2026. május), valamint a Global Detention Project és a Center for Victims of Torture (CVT) jelentései.

• Tény: Donald Trump 2025. januári hivatalba lépése után azonnal (8 nappal később) aláírt egy elnöki memorandumot. Ezzel a katonai börtöntől elkülönítve elkezdte kibővíteni a Guantánamón található Migrációs Műveleti Központot (Migrant Operations Center - MOC). A terv az volt, hogy a bázist az illegális bevándorlók kitoloncolás előtti őrzésére használják, akár 30 000 főig.

3. A bázis jelenlegi helyzete (2026 tavasza)

• Forrás: Az amerikai képviselőház és John Garamendi képviselő, valamint Elizabeth Warren szenátor hivatalos kongresszusi vizsgálati anyagai (2026. április–május).

• Tény: A kongresszusi jelentések szerint a Trump-adminisztráció eddig több mint 700-800 migránst szállított át ideiglenesen a bázisra, de a CBS 2026. májusi belső dokumentumai szerint a migránstábor jelenleg szinte teljesen üres (a kapacitás kevesebb mint 2%-a lakott). Ennek ellenére a Pentagon (Pete Hegseth védelmi miniszter jelentése alapján) több mint 73 millió dollár extra katonai büdzsét különített el a bázis fenntartására.

 „Bár a 2001 utáni terrorellenes háborúból már csak 15 idősödő fogoly maradt a bázison, a 2025-ben visszatérő Trump-adminisztráció új funkciót adott Guantánamónak, és az illegális bevándorlás elleni harc egyik kihelyezett logisztikai központjává alakította át.”