Mondjon le - „mélységi állam” (deep state) magyarországi: váza vezetők miértje

 


Mondjon le - „mélységi állam” (deep state) magyarországi: váza vezetők miértje 

Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/05/mondjon-le-melysegi-allam-deep-state.html

MP szerint ez a 8 vezető azért köteles távozni, mert vagy konkrét bűncselekménnyel vádolhatók, vagy hivatali esküjüket megszegve a politikai hatalmat szolgálják ki a közérdek helyett.

Íme a 8 személy és a részletes indoklás:

1. Sulyok Tamás (Köztársasági Elnök)

  • Mivel „fogható”: MP szerint köztörvényes bűncselekményben való részvétellel.

  • Részletek: Magyar Péter dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint Sulyok Tamás a 2000-es évek elején ügyvédként közreműködött úgynevezett „zsebszerződések” megkötésében. Ezekkel osztrák befektetők törvénytelenül szereztek meg magyar termőföldeket Csongrád megyében. MP szerint ez méltatlanná teszi őt az államfői tisztségre, és az ügyészséghez fordult az ügyben.

2. Polt Péter (Legfőbb Ügyész)

  • Mivel „fogható”: Az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolásával és bizonyítékok manipulálásával.

  • Részletek: A Varga Judittal készített hangfelvételre alapozva MP azt állítja, hogy a Schadl–Völner-ügyben az ügyészségi iratokból neveket és adatokat töröltek ki („kihúzatták a Rogánékat”). Polt Pétert azért szólította fel lemondásra, mert szerinte ő a legfőbb akadálya annak, hogy a kormányzati szintű korrupciót valódi nyomozás kövesse.

3. Rigó Csaba Balázs (Gazdasági Versenyhivatal – GVH)

  • Mivel „fogható”: A magántulajdon elleni politikai támadások legalizálásával.

  • Részletek: MP szerint a GVH elnöke asszisztál egy olyan új törvényi funkcióhoz, amely lehetővé teszi az „alapvető jelentőségű vállalkozások” (pl. Spar, Vodafone) elleni fellépést. MP szerint a GVH a piaci verseny védelme helyett egyfajta „politikai inkvizícióként” működik, amely kényszerértékesítésekkel segíti a NER-közeli cégek térnyerését és a külföldi befektetők kiszorítását.

4. Windisch László (Állami Számvevőszék – ÁSZ)

  • Mivel „fogható”: Az ellenzék pénzügyi ellehetetlenítésével.

  • Részletek: Az ÁSZ elnökét azért tartja „foghatónak”, mert a szervezet visszamenőleges hatályú és aránytalanul nagy bírságokat szab ki az ellenzéki pártokra (pl. a 2022-es kampányfinanszírozás miatt), miközben a kormánypárti kampányköltéseket és a kormányzati hirdetések milliárdjait nem vizsgálja érdemben. MP szerint az ÁSZ nem ellenőrző szerv, hanem a kormány politikai bunkósbotja.

5. Koltay András (NMHH és a Médiatanács Elnöke)

  • Mivel „fogható”: A sajtószabadság elfojtásával és a propaganda védelmével.

  • Részletek: MP szerint Koltay mulasztást követ el azzal, hogy a Médiatanács nem lép fel a közmédia és a kormánypárti sajtó gyűlöletkeltő tartalmai és dezinformációi ellen. Míg a független rádiókat és lapokat adminisztratív eszközökkel büntetik, a „propagandagépezet” törvénysértései felett szemet hunynak.

6. Papp Dániel (MTVA Vezérigazgató)

  • Mivel „fogható”: Jogerős hírhamisítói múltjával és az elfogult tájékoztatással.

  • Részletek: MP szerint Papp Dániel alkalmatlan a közszolgálat vezetésére, mivel róla jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy nevezhető hírhamisítónak (egy korábbi Cohn-Bendit riport manipulálása miatt). MP követelése szerint Papp a felelős azért, hogy a közmédia kirekeszti az ellenzéket és kizárólag egyoldalú kormányzati üzeneteket közvetít.

7. Biró Ferenc (Integritás Hatóság Elnöke)

  • Mivel „fogható”: A korrupció elleni küzdelem látszatának fenntartásával.

  • Részletek: MP szerint ez a hatóság egy „fügelevél”, amelyet csak azért hoztak létre, hogy az EU-s pénzeket felszabadítsák. Biró Ferencet azért támadja, mert a hatóság bár készít jelentéseket, nincs valódi hatalma (vagy akarata) arra, hogy a legfelsőbb körök korrupciós ügyeit feltárja vagy megállítsa.

8. Varga Zs. András (A Kúria Elnöke)

  • Mivel „fogható”: A bírói függetlenség megtörésével.

  • Részletek: MP szerint Varga Zs. András kinevezése egy direkt erre a célra alkotott törvénnyel („Lex Varga Zs.”) történt, megkerülve a bírói kar véleményét. MP szerint a Kúria elnökének feladata a legfelsőbb bírói fórum politikai felügyelete és az olyan ítéletek biztosítása, amelyek nem sértik a hatalom érdekeit.

Összegzés: Mi a közös bennük?

Magyar Péter szerint ez a nyolc ember alkotja a „mélységi állam” (deep state) magyarországi vázát. Azért „foghatók”, mert szerinte mindannyian mulasztást követtek el a hivatali esküjükkel szemben: ahelyett, hogy védenék a versenyt, a törvényességet vagy a tájékoztatást, aktívan segítik a NER hatalmának és vagyonának megőrzését.

z adatok és a felsorolt vádak Magyar Péter (MP) nyilvános politikai szerepléseiből, hivatalos közösségi média bejegyzéseiből és sajtótájékoztatóiból származnak. Az alábbiakban részletezem a legfontosabb forráshelyeket és eseményeket, ahol ezek a nevek és indokok elhangzottak:

1. Az MTVA előtti tüntetés (2024. október 5.)

Ez volt az a kulcsesemény, ahol MP a „független” intézményvezetők kollektív lemondását követelte.

  • Forrás: A tüntetésen felolvasott 16 pont, amelynek több pontja is nevesíti a média (Papp Dániel, Koltay András) és az igazságszolgáltatás (Polt Péter) vezetőit.

  • Tartalom: Itt hangzott el a közmédia „hírhamisító” jellegére vonatkozó vád és a propaganda elleni követeléslista.

2. Sulyok Tamás elleni sajtótájékoztató (2024. május 22.)

Magyar Péter ebben a videóban és az azt követő Facebook-posztjaiban hozta nyilvánosságra a „földügyeket”.

  • Forrás: MP hivatalos közösségi oldala és a kapcsolódó ügyészségi feljelentés.

  • Dokumentumok: MP olyan iratokat mutatott be, amelyek a Csongrád megyei ingatlan-nyilvántartásokból és korabeli szerződésekből származnak, és Sulyok Tamás ügyvédi pecsétje szerepel rajtuk.

3. A Varga Judit-hangfelvétel (2024. március 26.)

Ez a forrása a Polt Péter és az ügyészség elleni vádaknak.

  • Forrás: Az MP által titokban készített, majd közzétett hangfelvétel, amelyen a korábbi igazságügyi miniszter beszél a Schadl–Völner-ügy iratairól.

  • Következmény: MP erre alapozva követeli Polt Péter lemondását bűnpártolás és az igazságszolgáltatás befolyásolása miatt.

4. Nyilvános felszólalások és interjúk

A többi intézményvezető (ÁSZ, GVH, Kúria, OBH, Integritás Hatóság) esetében az indokok az országjárás során elmondott beszédekből és szakmai interjúkból (pl. Telex, Partizán, 24.hu) álltak össze:

  • GVH (Rigó Csaba Balázs): A Spar-ügy kapcsán tett MP-nyilatkozatok és a kormányzati felvásárlások (Vodafone) bírálata.

  • ÁSZ (Windisch László): A TISZA Pártot és más ellenzéki pártokat érintő számvevőszéki bírságokra adott reakciók.

  • Kúria és OBH: A jogállamisági viták és a bírói függetlenség témakörében elhangzott felszólalások (különösen a Karsai Dániel ügye és a bírósági kinevezések kapcsán).

5. „Nemzeti Konzultáció” (TISZA Párt)

A párt által indított saját online konzultáció kérdései között is szerepeltek ezek az intézmények, mint amelyek „nem töltik be a funkciójukat”.

Összegezve: A lista nem egyetlen dokumentumból, hanem Magyar Péter 2024. februári színre lépése óta tett nyilatkozatainak, feljelentéseinek és politikai programjának szintézise.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Izrael Állam Stratégiai Képességei és Nukleáris Arzenálja 2026. FEBRUÁR 28

Kép
Izrael Állam Stratégiai  Képességei és Nukleáris Arzenálja 2026. Február Készítette : Borsi Miklós  https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/02/izrael-allam-strategiai-offenziv.html Az elemzés - értékelést nyílt OSINT adatok Mesterséges Intelligencia   interaktiv elemzése után azok szubjektív összegzésével és extrpolációjával készítettem Bevezetés: A Stratégiai Mélység Hiánya és a Minőségi Katonai Előny Doktrínája Izrael Állam biztonságpolitikai helyzete a modern geopolitikában egyedülálló paradoxonra épül: miközben a régió technológiailag legfejlettebb és katonailag legpotensebb állama, földrajzi kiterjedéséből adódóan a "stratégiai mélység" szinte teljes hiányával küzd.  Ez a sebezhetőség – párosulva a megalakulása óta fennálló, egzisztenciális fenyegetettséggel – egy olyan proaktív és agresszív védelmi doktrína kialakulásához vezetett, amely a hagyományos elrettentésen túlmutatva a megelőző csapásmérésre (preemption), a gyors eszkalációs dominanciára és ...
További információk

Hova tűnt Ukrajna 1900 robbanófej és 176 rakéta? - Budapesti Memorandum

Kép
  Hova tűnt 1900 robbanófej és 176 rakéta? Készítette : Borsi Miklós  Forrás : https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2025/12/hova-tunt-ukrajna-1900-robbanofej-es.html A fizikai megsemmisítés logisztikája és gazdasági mérlege Az ukrán nukleáris leszerelés nem egyszerűen a fegyverek „kidobását” jelentette, hanem egy komplex ipari folyamatot, amelyben az Egyesült Államok pénze, Oroszország technológiája és Ukrajna infrastruktúrája találkozott. I. A Robbanófejek Útja: Majak és a „Megatons to Megawatts” Az 1900 stratégiai robbanófejet vasúton szállították Oroszországba 1994 és 1996 júniusa között. Célállomások (Az orosz atomvárosok):   A vonatok a szigorúan titkos oroszországi „zárt városokba” (ZATO) érkeztek szétszerelésre. A legfontosabb helyszínek: Majak (Ozerszk / Cseljabinszk-65):   Itt végezték a robbanófejek fizikai szétszerelését és a hasadóanyag (plutónium/urán „pit”) kiemelését.[3, 4] Szeverszk (Tomszk-7) és Zselezunogorszk (Krasznojarszk-26):   Itt dolg...
További információk

Lex MCC vs Richter Gedeon Nyrt Mol Nyrt A Richter Gedeon Nyrt. és a Mol is elhalasztja az osztalék kifizetését.

Kép
A Richter Gedeon Nyrt. és a Mol is elhalasztja az osztalék kifizetését.  Mindkét nagyvállalatnál döntés született a kifizetések eltolásáról, így az érintett alapítványok (MCC, Corvinus, Semmelweis alapítványai) egyelőre nem jutnak hozzá ezekhez a forrásokhoz. Ez a stratégia láthatóan egy politikai és gazdasági nyomásgyakorlás része az új kormány és a nagyvállalatok részéről, amíg a brüsszeli jogállamisági és egyetemi autonómiát érintő viták nem rendeződnek. Készítette Borsi Miklós   https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/04/lex-mcc-vs-richter-gedeon-nyrt-mol-nyrt.html Richter Gedeon Nyrt. A döntés oka: A vállalat hajlandó segíteni az új kormánynak azzal, hogy addig halasztja az osztalékfizetést, amíg az egyetemi autonómiák kérdése nem rendeződik a magyar kormány és az Európai Unió között. Összegek: A javaslat szerint az osztalék mértéke idén 656 forint lenne részvényenként. Érintett alapítványok: Az MCC Alapítvány és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány ...
További információk