NyugdijGuru ( Dr. Farkas András ) JOBB Nyugdijrendszer és TISZA Párt vállalásai :Mítosz - PR - Valóság

 

NyugdijGuru ( Dr. Farkas András ) JOBB Nyugdíjrendszer és TISZA Párt vállalásai :Mítosz - PR - Valóság 

Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/05/nyugdijguru-dr-farkas-andras-jobb.html

Dr. Farkas András (a „NyugdíjGuru”) legfrissebb elemzései és a 2026 tavaszi hírlevelei alapján az általa javasolt „Jobb Nyugdíj” rendszer és a jelenlegi helyzet kritikája az alábbiak szerint foglalható össze:

A Farkas András-féle elemzés tételei

Kategória	Részletek és megállapítások
Jó	A rendszer rövid távon (2030-ig) pénzügyileg stabil. A 13. havi nyugdíj jelentős többletforrás az időseknek, és a 65 éves nyugdíjkorhatár nemzetközi szinten is magas, ami segíti a fenntarthatóságot.
Rossz	Relatív elszegényedés: Mivel a nyugdíj csak az inflációt követi, a bérnövekedéstől elszakad, így a nyugdíjasok vásárlóereje csökken az aktívakhoz képest. Valorizációs káosz: Óriási különbségek vannak aszerint, ki melyik évben megy nyugdíjba. Nők 40 kritikája: Igazságtalan azokkal az anyákkal, akik sok gyereket neveltek, de rövidebb a munkaviszonyuk.
Hiányzik	Korkedvezményes nyugdíj: Farkas szerint „világbotrány”, hogy nincs lehetőség a nehéz fizikai vagy veszélyes munkát végzők korábbi visszavonulására. Hiányzik a rugalmas korhatár és a gyermeknevelési elismerés valódi beépítése.
Megoldás	Egy korszerű korhatár előtti nyugdíjrendszer felépítése (nem a régi visszaállítása). A vegyes (svájci) indexálás visszavezetése (infláció + bérek átlaga). A nyugdíjmegállapítási formula egyszerűsítése és igazságosabbá tétele.
Miből	A nyugdíjkassza GDP-arányos részének növelésével (a jelenlegi 7,3%-ról az EU-átlag 11% irányába). A járulékalap tisztításával (a minimálbéres bejelentések és a „foglalkoztatási hedonizmus” visszaszorításával).
Hogy	Automatikus mechanizmusok beépítésével, amelyek a várható élettartamhoz kötik a korhatárt, és jogszabályi garanciával, amely összeköti a nyugdíjak emelését a gazdaság valós teljesítményével és a bérekkel.

TISZA Párt vállalásai 

Jó

• A TISZA-párt választási programjában szereplő vállalások, amelyek a legszegényebb nyugdíjasok helyzetének rendezését és a nyugdíjas társadalom számára plusz ellátás juttatását célozzák, pozitív kezdeményezések.

• Szintén jó irány, hogy az adott évi infláció teljes mértékével továbbra is emelnék a nyugdíjakat.

Rossz

• Ezek a pozitív javaslatok önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy érdemben javítsák a rendszer fenntarthatóságát, méltányosságát és korszerűségét.

• Farkas András szakmailag kockázatosnak és rossz iránynak tartja, hogy a politikai vállalások a „Nők40” változatlan fenntartását, a „Férfiak40” bevezetését, valamint a 13. és 14. havi nyugdíj összegének korlátozás nélküli fenntartását tűzték ki célul.

Hiányzik

• A jelenlegi programokból hiányoznak a modern európai nyugdíjrendszerekhez való közeledéshez szükséges felelősségteljes – sokszor nehéz és kockázatos – intézkedések.

Megoldás (A javasolt intézkedések sorvezetője)

• Könnyű és kockázatmentes lépések: A nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése és a nyugdíjskála kiegyenesítése.

• Könnyű, de kockázatos lépések: Járulékplafon visszavezetése, degresszió újraszabályozása, a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek fokozatos szigorítása, a 13. és 14. havi nyugdíj korlátozása vagy egységesítése, valamint a nyugdíjplafon bevezetése.

• Közepesen nehéz lépések: A nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele, a valorizációs eljárás méltánytalanságainak elhárítása és a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése.

• Nehéz lépések: Automatikus kiegyenlítő mechanizmusok a nyugdíjrendszerbe, egyéni nyugdíjszámlák bevezetése.

• Legsürgősebb lépés: A nyugdíjemelési eljárás úgynevezett vegyes átalakítása (az infláció mértékén felül az előző évi nettó reálkereset-növekedés 50%-ával is növelni kell a nyugdíjakat).

Miből

• Az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének jelenleg befagyasztott, többmilliárd eurós forrásaiból.

Hogy

• Az uniós pénzek hazahozatalának minimális feltétele lenne, hogy a tervezett nyugdíjemelési vállalások megvalósítása mellett a nyugdíjkorhatárt a 65 éves korban várható további élettartamhoz kössék.

• Farkas András szerint az ehhez szükséges jogalkotási feladatok akár egyetlen nap alatt is végrehajthatóak.

Farkas András érvelése alapján az uniós források hiánya kettős blokkot jelent a rendszer modernizációjában:

1. Nincs pénzügyi mozgástér: A magyar költségvetés feszített állapota önmagában, belső forrásból nem teszi lehetővé az olyan költséges, de a nyugdíjasok számára kedvező lépések finanszírozását, mint amilyen a leginkább sürgetett vegyes (svájci) indexálás visszavezetése lenne.

2. Nincs reformkényszer: Az Európai Unió a többmilliárd eurós helyreállítási pénzek (RRF) folyósítását konkrét, a fenntarthatóságot célzó nyugdíjreformokhoz (például a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötéséhez) köti. Ha nincs esély a pénz hazahozatalára, vagy lemondanak róla, akkor megszűnik az a külső nyomás is, amely rákényszerítené a mindenkori döntéshozókat a szakmailag indokolt, de politikailag nehéz és kockázatos lépések (pl. a 13. havi nyugdíj racionalizálása vagy a korhatár-szabályokhoz való nyúlás) meglépésére.

Tehát, ha nem jönnek az uniós pénzek, akkor elmarad a strukturális átalakítás, és marad a jelenlegi helyzet (a „status quo”). Ez érdemi javulás és modernizáció nélküli sodródást jelent, ahol érvényben marad a tisztán inflációkövető emelés, amely a bérekhez képest a nyugdíjasok további relatív elszegényedését eredményezi.

Forrás : NyugdijGuru Hírlevelek - Honlap