HMNB Devonport (Királyi Haditengerészet)

) az Egyesült Királyság Királyi Haditengerészetének (Royal Navy) három aktív bázisa közül az egyik (a másik kettő a HMNB Clyde és a HMNB Portsmouth). Ez Nyugat-Európa legnagyobb haditengerészeti bázisa, valamint az Egyesült Királyság egyetlen olyan létesítménye, amely képes nukleáris meghajtású tengeralattjárók javítására és üzemanyag-utántöltésére.

Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/06/a-hmnb-devonport-his-majestys-naval.html

A bázis Anglia délnyugati részén, Plymouth városának Devonport negyedében, a Tamar folyó tölcsértorkolatában található.

Történet és fejlődés

Kezdetek: A dokk és a kikötő a 17. század végén indult fejlődésnek, és az évszázadok során folyamatosan bővült észak és dél felé.
Névadás: A kikötő körül kialakuló települést 1823-ig Plymouth Dock-nak hívták. Ekkor a lakosság kérésére átvevezték Devonportra, majd 20 évvel később a hajógyár is felvette a Devonport Royal Dockyard nevet.
Hajóépítés: Közel három évszázad alatt több mint 300 hadihajót építettek itt. Az utolsó Devonportban épült egység az HMS Scylla fregatt volt, amelyet 1968-ban bocsátottak vízre és 1971-ben állítottak szolgálatba.
Laktanyák: A 19. század végéig a javítás alatt álló vagy beosztásra váró tengerészeket kiszuperált, úszó laktanyahajókon (hulks) szállásolták el. Az Északi udvartól (North Yard) északkeletre fekvő szárazföldi laktanya 1889-ben készült el, amely 2500 fő befogadására volt alkalmas.

A bázis jellemzői és gazdasági súlya

A haditengerészeti kikötő és a hozzá kapcsolódó, a Babcock International által üzemeltetett hajógyár gigantikus méretekkel rendelkezik:

Infrastruktúra: 650 hektáros (2,6 km²) terület, 14 szárazdokk (1-től 15-ig számozva, a babonák miatt a 13-as számot kihagyták), 6 km-nyi vízpart és 25 árapály-kikötőhely.
Gazdasági hatás: A bázis közvetlenül több ezer katonai és civil személyt foglalkoztat, mintegy 400 helyi beszállító céget tart el, és Plymouth gazdasági jövedelmének körülbelül 10%-át biztosítja.
Nukleáris biztonság: A nukleáris létesítményeket az öregedő infrastruktúra miatt a Nukleáris Szabályozási Hivatal (ONR) korábban fokozott ellenőrzés alá vonta, ám az elmúlt években végrehajtott nagyszabású dokkkorszerűsítések (például a 14-es és 15-ös dokkok felújítása az új Astute- és Dreadnought-osztályok fogadására) stabilizálták a helyzetet.

A Devonport Flotilla (A bázis hajóállománya)

A Devonportot otthoni kikötőjüknek tekintő egységek a Devonport Flotilla alá tartoznak. Bár a támadó tengeralattjárók állomáshelyét korábban végleg a skóciai Faslane-be (HMNB Clyde) költöztették, Devonport maradt a nukleáris karbantartás, a kétéltű erők és a modern fregattok egyik fő bázisa.

Kétéltű támadóhajók (Amphibious Assault Ships)

HMS Albion: Landing Platform Dock (LPD).
HMS Bulwark: Landing Platform Dock (LPD). (Megjegyzés: A brit védelmi felülvizsgálatok és költségcsökkentések nyomán a két kétéltű hordozó státusza rendszeresen változik az aktív szolgálat és az alacsony készenléti/tartalékállomány között).

Fregattok

Devonport a Királyi Haditengerészet tengeralattjáró-elhárító képességének a gerince. Itt állomásoznak a megmaradt 23-as típusú (Duke-osztályú) fregattok, amelyek fokozatosan esnek át a LIFEX (élettartam-meghosszabbító) programon, vagy kerülnek kivonásra:

HMS Argyll, HMS Westminster, HMS Sutherland, HMS Portland, HMS Richmond, HMS Somerset (korábban tévesen Bukfenc fordításban), HMS St Albans, HMS Northumberland.

Jövő: A Védelmi Minisztérium döntése értelmében Devonport lesz az otthona az összes új generációs, méregdrága 26-os típusú (City-osztályú) tengeralattjáró-elhárító fregattnak (az első egység az HMS Glasgow), amelyek a 2020-as évek közepétől folyamatosan váltják fel a 23-as típust.

Kutatóhajók

HMS Scott: Oceanográfiai kutatóhajó.

Múzeum és az HMS Courageous

A bázison működik egy helyi önkéntesek által vezetett Örökségközpont (Naval Heritage Centre), amely előre lefoglalt időpontokban vagy nyílt napokon látogatható. A múzeum legfőbb látványossága az Északi udvarban őrzött HMS Courageous, egy Churchill-osztályú nukleáris támadó tengeralattjáró, amely harcolt a falklandi háborúban, és amelyet múzeumhajóként tartósítottak.

Nukleáris tengeralattjárók leszerelése és hulladékkezelés

Devonport egyik legnagyobb és legköltségesebb kihívása a Királyi Haditengerészet összes kivont nukleáris tengeralattjárójának hosszú távú tárolása és leszerelése.

Kikötőben tárolt, kiszolgált tengeralattjárók

Jelenleg több mint egy tucat (13+) forgalomból kivont atomtengeralattjáró rozsdásodik a devonporti kikötőben, amelyek közül néhányat már a '80-as és '90-es években kivontak a szolgálatból. Közéjük tartoznak:

Courageous-osztály / Valiant-osztály: HMS Valiant, HMS Warspite, HMS Conqueror, HMS Courageous (múzeum)
Swiftsure-osztály: HMS Swiftsure, HMS Sovereign, HMS Splendid, HMS Spartan, HMS Superb, HMS Sceptre
Trafalgar-osztály: HMS Trafalgar, HMS Turbulent, HMS Tireless, HMS Torbay

A Nemzeti Számvevőszék (NAO) és a parlamenti bizottságok korábban éles kritikával illették a Védelmi Minisztériumot, amiért pénzügyi okokból évtizedekig halogatta a tengeralattjárók szétbontását. A tárolási költségek és a jövőbeni kötelezettségek milliárdos tételt jelentenek.

A tengeralattjáró-bontási projekt (SDP)

A Tengeralattjáró-bontási Projekt (Submarine Dismantling Project) keretében megkezdődött a hajók végleges ártalmatlanítása.

A hajók egy részéből már eltávolították a fűtőelemeket (üzemanyagtalanítás), de több egység még mindig tartalmaz nukleáris anyagot.
A bontás során keletkező közepes aktivitású radioaktív hulladékot ideiglenesen a cheshire-i Capenhurst nukleáris telephelyére szállítják.
A végleges elhelyezést egy jövőbeli, föld alatti geológiai hulladéktárolóban (GDF) tervezik megvalósítani, amely az Egyesült Királyságban várhatóan csak a 2040-es évek után kezdi meg a működését.

Korábbi biztonsági incidensek

A bázis történetében több kisebb volumenű radioaktív folyadékszivárgás is történt a karbantartási munkálatok során (pl. 2002-ben az HMS Vanguard, 2005-ben az HMS Victorious, valamint 2008-ban és 2009-ben az HMS Turbulent reaktoröblítési munkálatainál), ahol kis mennyiségű, tríciummal szennyezett hűtővíz jutott ki a zárt rendszerekből. A hatóságok a szivárgásokat lokalizálták, komolyabb környezeti katasztrófa nem történt, de az esetek rávilágítottak a létesítmények modernizációjának szükségességére.

1. Tárolási statisztika (Jelenlegi állapot)

Az Egyesült Királyságban összesen 22 kiszolgált, forgalomból kivonásra került atomtengeralattjáró vár sorsára. Ebből:

HMNB Devonport (Plymouth): 15 darab tengeralattjárót tárolnak a vízen lebegtetve, biztonságos és folyamatosan ellenőrzött körülmények között.
Rosyth (Skócia): 7 darab tengeralattjárót tárolnak.

Az üzemanyag-helyzet Devonportban:

A Devonportban lévő 15 hajó közül:

4 hajó már üzemanyagtalanítva van (a nukleáris fűtőelemeket korábban eltávolították).
11 hajó még mindig tartalmazza a nukleáris fűtőanyagot (ezek a legkritikusabb egységek).

2. A bontási és üzemanyagtalanítási terv (A menetrend)

Mivel az Egyesült Királyságban több mint 20 éve nem végeztek aktív reaktor-üzemanyagtalanítást, a kormány és a Babcock egy teljesen új, kétlépcsős stratégia szerint halad előre.

Első fázis: A rosnythi mintaprojekt (HMS Swiftsure)

A teljes program „tesztalanyaként” a skóciai Rosythban lévő HMS Swiftsure-t választották ki demonstrációs projektnek.

A Swiftsure-t 2023-ban szárazdokkba emelték.
Cél: A teljes szétbontásnak és a nem radioaktív elemek újrahasznosításának a végére kell érnie. A cél az, hogy a hajótest fémmennyiségének legalább 90%-át polgári vagy katonai célra újrahasznosítsák. Az itt szerzett tapasztalatok alapján szabják majd meg a többi 21 hajó pontos menetrendjét.

Második fázis: A devonporti újraindítás

A brit kormány egy vadiúj, 114 millió fontos (kb. 52 milliárd forintos) szerződést ítélt oda a Babcocknak, kifejezetten a devonporti Trafalgar-osztályú és egyéb tengeralattjárók fűtőelemeinek kiszedésére.

A dokkok felkészítése: Jelenleg is zajlik a speciális engedélyekkel rendelkező devonporti dokklétesítmények technikai felkészítése.
Újraindulás: A tervek szerint megkezdődik a tényleges, fizikai fűtőanyag-eltávolítás a maradék hajókból.

3. A nukleáris hulladék pontos útja (Hová kerül?)

A bontási folyamat során háromféle anyag keletkezik, amelyek kezelése szigorúan elkülönített:

[Kiszolgált Tengeralattjáró]
        │
        ├──> Nagyon magas aktivitású használt fűtőelemek ──> SELLAFIELD (Átmeneti tárolás) ──> GDF (Föld alatti végleges tároló, 2040 után)
        │
        ├──> Közepes aktivitású radioaktív hulladék (ILW) ──> CAPENHURST (Biztonságos felszíni bunker) ──> GDF (2040 után)
        │
        └──> Kis aktivitású hulladék & fém váz (90%) ──> HAGYOMÁNYOS ÚJRAHASZNOSÍTÁS (Kohók, acélgyártás)

A magasan radioaktív üzemanyag-rudak: A reaktorból való kiemelés után speciális, minősített szállítótartályokba kerülnek, és a cumbriai Sellafield nukleáris komplexumba szállítják őket, ahol biztonságos, hosszú távú felügyelet alatt tartják őket.
Közepes aktivitású hulladék (pl. a reaktortartály és közvetlen alkatrészei): Ezt a cheshire-i Capenhurst nukleáris telephely speciális, föld feletti tárolóiba viszik.
Végleges elhelyezés (A jövő): Mind a sellafieldi fűtőelemek, mind a capenhursti közepes aktivitású hulladékok végső állomása az Egyesült Királyság leendő, mélygeológiai hulladéktárolója (GDF - Geological Disposal Facility) lesz. Ez egy stabil kőzetlemez mélyén lévő alagútrendszer lesz, amelynek átadását 2040 utánra tervezik.

2026 júniusában a Devonport Haditengerészeti Bázison és a brit nukleáris tengeralattjáró-bontási programban (SDP) az alábbi legfrissebb, aktuális folyamatok zajlanak:

1. Devonporti infrastruktúra és a flotta állapota

A dokkok stratégiai átalakítása (10-es és 14-es dokk): Gőzerővel zajlik a devonporti szárazdokkok infrastrukturális modernizációja. A Babcock és a Védelmi Minisztérium több száz millió fontos projektje azért kritikus, mert a dokkokat alkalmassá kell tenni a haditengerészet új generációs atomtengeralattjáróinak (az aktív Astute-osztály, valamint a jövőbeni Dreadnought-osztály) fogadására és karbantartására.
A 26-os típusú fregattok érkezése: A bázis aktív állománya átmeneti korszakot él meg. Miközben a régi, 23-as típusú fregattokat (mint az HMS Argyll vagy az HMS Westminster) fokozatosan vonják ki a rendszerből, Devonport kikötője és személyzete már az első új, 26-os típusú tengeralattjáró-elhárító fregatt, az HMS Glasgow és testvérhajóinak fogadására készíti fel a bázist.

2. Hol tart most a bontási projekt (SDP)?

A legfrissebb parlamenti és védelmi jelentések alapján a 22 darab kivont tengeralattjáró helyzete az alábbi fázisban tart:

A rosnythi mintaprojekt (HMS Swiftsure): A skóciai Rosythban zajló bemutató projekt (a teljes hajótest szétbontása és újrahasznosítása) az utolsó fázisához ért. Az itt szerzett technológiai tapasztalatok és az újrahasznosítási lánc határozza meg a Devonportban horgonyzó hajók sorsát.
A devonporti üzemanyagtalanítás (Defuelling): Devonportban megkezdődött a technikai és engedélyeztetési előkészítése annak a folyamatnak, amellyel végre megnyitják és kiemelik a fűtőelemeket abból a 11 ott tárolt tengeralattjáróból, amelyek még mindig tartalmaznak nukleáris üzemanyagot (köztük a Trafalgar-osztály korai egységei). Ez a program évtizedes csúszás után kapott zöld utat a Babcock és a kormány új finanszírozási megállapodásával.
Hulladéktárolás: A leszerelt reaktortartályok közepes aktivitású elemeinek fogadására kijelölt capenhursti (Cheshire) föld feletti átmeneti tároló kapacitásait felkészítették az első nagyobb Devonportból érkező szállítmányok fogadására, miközben a brit állam továbbra is keresi a végleges, föld alatti geológiai tároló (GDF) helyszínét, amely legkorábban a 2040-es években nyílhat meg.

1. Hivatalos kormányzati és katonai források

UK Ministry of Defence (MoD) / Royal Navy: A Védelmi Minisztérium és a Királyi Haditengerészet hivatalos bázisismertetői, sajtóközleményei a 26-os típusú fregattok Devonportba telepítéséről, valamint az HMS Glasgow és testvérhajóinak státuszáról.
Submarine Delivery Agency (SDA): A brit Védelmi Minisztérium alá tartozó ügynökség éves jelentései, amely kifejezetten a tengeralattjárók beszerzéséért, karbantartásáért és a kiszolgált egységek ártalmatlanításáért (Submarine Dismantling Project) felelős.
Office for Nuclear Regulation (ONR): A brit Nukleáris Szabályozási Hivatal negyedéves és éves biztonsági jelentései a HMNB Devonport és a Babcock dokkok nukleáris biztonsági minősítéseiről és az ellenőrzési rezsimekről.

2. Parlamenti és ellenőrző szervi jelentések

National Audit Office (NAO): A brit Nemzeti Számvevőszék jelentései – különös tekintettel a "Investigation into the Management of Out-of-Service Nuclear Submarines" című átfogó vizsgálatra, amely részletesen számszerűsítette a halasztott bontások 7,5 milliárd fontos jövőbeni kötelezettségét.
UK Parliament Public Accounts Committee (PAC): A brit parlament állami kiadásokat ellenőrző bizottságának és a Védelmi Bizottságnak a jegyzőkönyvei, amelyekben élesen bírálták a minisztériumot a devonporti és rosythi „tengeralattjáró-temetők” lassú felszámolása miatt.

3. Védelmi és nukleáris ipari szaklapok

Navy Lookout: Független, elismert brit tengerészeti szakportál, amely folyamatosan követi a Devonport Flotilla mozgásait, a 23-as típusú fregattok élettartam-meghosszabbító (LIFEX) munkálatait, valamint a Babcock International dokkfelújítási projektjeit.
Babcock International Group PLC: A devonporti hajógyárat üzemeltető vállalat üzleti jelentései és bejelentései a minisztériummal kötött új üzemanyagtalanítási és dokk-modernizációs szerződésekről.
World Nuclear News (WNN) & Nuclear Decommissioning Authority (NDA): A capenhursti ideiglenes tároló kapacitásairól, a Sellafieldbe irányuló anyagszállításokról és a leendő brit mélygeológiai tároló (GDF) céldátumairól szóló iparági jelentések.