Szárazföldi atomfegyver balesetek " Broken Arrow "
Szárazföldi atomfegyver balesetek " Broken Arrow "
A szárazföldi atomfegyver-balesetek többnyire a fegyverek szállítása, karbantartása vagy silókban történő tárolása során következtek be.
A katonai szakzsargon ezeket is a „Broken Arrow” (Törött Nyíl) kategóriába sorolja. Fontos kiemelni, hogy a beépített biztonsági rendszerek miatt nukleáris robbanás (gombafelhő) egyetlen baleset során sem történt, de a hagyományos robbanóanyagok detonációja vagy a tűz miatt a plutónium és az urán gyakran szétszóródott, komoly helyi radioaktív szennyezést okozva.
Készítette : Borsi Miklós
https://borsifeleelmelkedes.blogspot.com/2026/06/szarazfoldi-atomfegyver-balesetek.html
A szárazföldi atomfegyver-balesetek és incidensek idővonala
Sandia Base (Új-Mexikó, USA) – Az első raktárbaleset
Egy föld alatti fegyverraktárban (igluban) végzett munka közben berobbant egy Mark 4-es bomba hagyományos gyújtószerkezete. A fegyver nukleáris magja nem volt behelyezve, így csak a raktár sérült meg, minimális helyi sugárszennyezéssel.
Egy amerikai B-47-es bombázó leszálláskor leszaladt a pályáról, és belerohant a nukleáris fegyverraktárba. A kerozin berobbant, a tűz három darab Mark 6-os atombombát borított el. A gyújtószerkezetek megpörkölődtek, de nem detonáltak.
Egy atomfegyvert szállító C-124 Globemaster tehergép a felszállási készülődés közben a kifutópályán kigyulladt. A gép teljesen megsemmisült, a fedélzetén lévő atomfegyver darabokra tört és elégett a tűzben, korlátozott alfa-sugárzást hagyva a betonon.
Egy atomfegyverre felkészített B-47-es bombázó gurulás közben kigyulladt a kifutópályán. A fegyver burkolata elolvadt, a benne lévő hagyományos robbanóanyag robbanás nélkül elégett a fegyverkamrában, plutóniumszennyezést okozva.
Egy nukleáris fegyvereket szállító C-124 Globemaster futóműhibája miatt közvetlenül a bázis aszfaltjára zuhant. Az intenzív tűzben a fegyverek megsemmisültek, az oltás miatt plutóniumpor szórodott szét a repülőtér területén.
Egy BOMARC légvédelmi rakéta folyékony oxigéntartálya felrobbant a földi indítóhangárban. A rakéta és a W40-es atomfej elolvadt a tűzben. A plutóniumpor bemosta magát a talajba; a bázis érintett részét fel kellett törni és lebetonozni.
Bár a gép a levegőben tört ketté, a két Mk-39-es hidrogénbomba szárazföldön csapódott be. Az egyik bomba ejtőernyővel landolt egy fán, a másik 1100 km/h-val fúródott a mocsaras szántóföldbe. A fegyver urániummagja olyan mélyre süllyedt, hogy nem tudták kiemelni; a területet lekerítették.
Elektromos zárlat miatt tűz ütött ki a bázis központi nukleáris fegyverraktárában. Több összeszerelt nukleáris harfej és indítóalkatrész súlyosan megpörkölődött, de a tűzálló burkolatok megakadályozták a detonációt.
Egy nukleáris bombákkal felszerelt B-58 Hustler bombázó a jeges kifutópályán megcsúszott és kigyulladt. A gép teljesen elégett, a fegyverek megsemmisültek a tűzben, a plutónium- és uránszennyezést a bázis csapatai mentesítették.
Egy föld alatti Atlas rakétasilóban karbantartás közben egy nagynyomású hidraulika-vezeték elszakadt, és a gőz berobbant. A heves tűzben 17 civil technikus meghalt. A rakéta megsemmisült, de a nukleáris robbanófejet épségben kimentették.
Egy Minuteman II interkontinentális rakétasilóban heves tűz ütött ki elektromos hiba miatt. A rakéta tetején ülő nukleáris harfej órákon át volt kitéve a lángoknak, mire eloltották. Szivárgás nem történt.
Egy technikus leejtett egy csavarkulcsfejet, ami átütötte a Titan II rakéta üzemanyagtartályát. A gáz berobbant, lerúgta a 740 tonnás silófedelet, és a 9 megatonnás W53-as hidrogénbombát messzire kilőtte a közeli mezőre. 1 katona meghalt.
Egy SS-11-es szovjet rakéta silójában karbantartás közben üzemanyag-robbanás történt. A silókomplexum rombadőlt, de a szovjet katonáknak a lángok közül sikerült épségben kimenteniük a nukleáris robbanófejet.
Súlyos hiba miatt a földi személyzet 6 darab éles W80-1-es termonukleáris harfejjel felszerelt cirkálórakétát szerelt fel egy B-52-es bombázóra. A bombák 36 órán keresztül mindenféle kötelező nukleáris biztonsági és őrzési protokoll nélkül álltak a szárazföldi kifutópályákon.
A föld alatti silókban szolgáló, atomfegyver-indító gombokért felelős tisztek szisztematikusan csaltak a havi nukleáris biztonsági vizsgákon. Kilencvennél több stratégiai indítótisztet függesztettek fel azonnal.
A Minuteman III rakéták szárazföldi védelméért és karbantartásáért felelős katonák közül többről kiderült, hogy a bázis területén belül kemény drogokat (LSD, kokain) fogyasztottak és terjesztettek.
Egy szárazföldi tesztbázison felrobbant a fejlesztés alatt álló Burevesztnyik nukleáris meghajtású cirkálórakéta kísérleti mini-atomreaktora. 7 ember meghalt, a környező településeken a háttérsugárzás rövid időre a húszszorosára ugrott.
Szárazföldi atomfegyver-baleset összefoglaló táblázat
Az atomfegyver-balesetek és incidensek (Broken Arrow) kutatása évtizedekig szigorúan titkos volt. A fent bemutatott adatok, kronológiák és bázisincidensek az alábbi, mára hivatalosan feloldott katonai dokumentumokból, hivatalos kormányzati jelentésekből és elismert szakirodalomból származnak:
1. Hivatalos kormányzati és katonai dokumentumok
U.S. Department of Defense (DoD) – „Narrative Summary of Airborne Nuclear Weapon Accidents” (1950–1980): Az Amerikai Védelmi Minisztérium hivatalos jegyzéke a fegyverbalesetekről. Ez a dokumentum részletezi a sandiai, lakenheathi, goldsboroi és damascusi incidensek fizikai lefolyását és a biztonsági kapcsolók állapotát.
U.S. Air Force (USAF) Investigation Reports: A légierő vizsgálati jelentései a kifutópályákon történt kerozintüzekről (Barksdale, Fairchild, Chennault, Bunker Hill) és a BOMARC rakétasiló (McGuire bázis) folyékony oxigén robbanásáról.
Defense Nuclear Agency (DNA) – Mentesítési jelentések: A sugárvédelmi ügynökség részletes technikai leírásai arról, hogy mennyi plutóniumport és szennyezett betont kellett eltávolítani a szárazföldi bázisokról az oltások után.
U.S. Air Force Global Strike Command (2007, 2014, 2018): A légierő hivatalos tényfeltáró és fegyelmi jelentései a 2007-es Minot–Barksdale logisztikai tévedésről, a 2014-es malmstromi vizsgacsalásokról, valamint a 2018-as F.E. Warren bázison történt drogbotrányról.
2. Nemzetközi szakértői források és adatbázisok
SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute): A stockholmi nemzetközi békekutató intézet rendszeresen frissített adatbázisai és tanulmányai a nukleáris fegyverek biztonsági rendszereinek fejlődéséről és a kísérleti fegyverbalesetekről.
Saraswat & Albright – Institute for Science and International Security (ISIS): A nukleáris fegyverek elterjedésével és biztonságával foglalkozó elemzőintézet jelentései (különös tekintettel a 2019-es oroszországi Nyenoksza-robbanásra és annak sugárzásmérési adataira).
Bulletin of the Atomic Scientists: A nukleáris kor biztonságát elemző szakfolyóirat, amely részletesen feldolgozta a szovjet silóbalesetek (például a ploszki incidens) hátterét a hidegháborús archívumok megnyitása után.
3. Alapművek a témában (Szakirodalom)
Eric Schlosser: Command and Control (Parancs és ellenőrzés) Magyarul is megjelent könyv, amely szinte percről percre dolgozza fel a damascusi Titan II silókatasztrófát, és bemutatja az amerikai szárazföldi nukleáris raktárak és bázisok teljes baleseti történetét.
Chuck Hansen: U.S. Nuclear Weapons: The Secret History: A legátfogóbb technikai monográfia az amerikai atomfegyverek felépítéséről, fizikai biztosítékairól és a tesztek során elkövetett földi hibákról.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése